Honismeret, 2015 (43. évfolyam)
2015 / 4. szám - ÉVFORDULÓK - Siket István László: A makói főgimnázium a Nagy Háború éveiben
zisztenciák „újrajátszására”, megerősítésére. Elmondható, hogy esetünkben a világháborúban harcoló katona, sebesült, egyfajta „étel nélküli hősnek” számít, akinek arca, személyisége nem különösen fontos, az az általa megtestesülő eszme árnyékában marad. Egyéni tettei nem fontosak abban az értelemben, hogy nem saját maga miatt, hanem közösségért cselekszik. Ezt a megállapítást némiképp árnyalja, hogy a „átsebesült”, a „sebesültünk”, értéktöbblettel rendelkezik, mintegy az egész közösséget képviselő személy jelenik meg, akinek hadi rátermettségére mindenki büszke lehet. Feltehetnénk a kérdést, hogy miért van szükségünk hősökre, miért, és mikor van szükségünk a jelenlétükre? A világháború okozta sokkérzés, illetve maga a háborús pusztulás, az aktív férfi lakosság gyakorlatilag teljes besorozása, otthonról történő eltűnése alapjaiban rendíti meg az adott közösség társadalmi, kulturális, gazdasági kánonját,17 melynek „megoldásához”, átvészeléséhez hősöket hívnak fogódzóul, segítségül. Azáltal, hogy Balatonfüredre sebesültek érkeznek, a háború kézzel fogható közelségbe kerül a civil lakosság számára, így talán jobban átélhetővé, megérthetővé téve azt. Az a tény, hogy saját községükbe érkeztek a katonák, megteremtette a helyiek számára azt a lehetőséget, hogy gyakorlati módon is kifejezzék a hősök iránti tiszteletüket (ezáltal vegyenek részt a háborúban), kapcsolatba léphettek velük, a hős tisztelet formát ölthetett. Törő Balázs A makói főgimnázium a Nagy Háború éveiben A makói főgimnázium közvetlenül a millennium előtt nyitotta meg kapuit a diákság előtt. A kiváló igazgatók által vezetett tantestületeinek hírneve Csanád vármegye határain túl is eljutott. Az 1912/13. iskolai év szeptemberében a főgimnázium tanári testülete alakuló tanácskozását kivételesen késve, 14-én tartotta a környéken zajló hadgyakorlatok miatt. A Veni Sancte után, szeptember 20-án kezdődött a tanítás. Megalakult a Segítő Egyesület a jótékonykodók támogatásával, sokan igényelték a könyv- és ruhasegélyt. A szokásos iskolai ünnepeket megtartották, május 18-án a Béke-nap különös hangsúlyt kapott. A tantestületet érintő örömteli hírt közölt a szegedi Délmagyarország 1913. május 28-án...Juhász Gyulát a szegedi származású költőt a közoktatási miniszter Szakolcáról Makóra helyezte át. Ezzel a poétának régi vágya teljesül részben. Juhász ugyanis legalább Szegedre szeretett volna jönni, de hát Makón is közelebb lesz Jeruzsálemhez, mint Szakolcán.” Ezt a jó hírt másnap a Makói Újság szóról-szóra átvette. Nyomottá vált a hangulat, nem kívánták a háborút, katonáskodást, különösen a hadra fogható tanárok és diákok. A rendet és fegyelmet Madzsar Gusztáv igazgató tartotta fenn. A vezetésben megtalálta a helyes irányt, mindenütt ott volt, ahol segíteni kellett. Június 29-én Te Deummal záródott a háborút megelőző mozgalmas tanév. A nagyvakáció után az 1913/14. tanévre készült a főgimnázium tantestülete. Juhász Gyula költő-tanárnak az alakuló értekezletre augusztus 29-én kellett megjelennie. Egy nappal korábban érkezését a Lonovics László u. 9. számú ház tulajdonosa, özv. Papp Balázsné kíváncsian várta, mert új bérlőjét maga Madzsar igazgató úr ajánlotta kvártélyra. Nem sokáig kellett várakoznia, mert a Püspökkert felől ballagott az egylovas konflis. Perceken belül érkezett és a kocsiról alacsony, fekete hajú férfi szállt le, aki köszöntötte a feléje siető szállásadót..Megjelenése nem feltűnő, alakja jelentéktelen, öltözéke nem divatos, bizonyosan harmadrendű szabónál dolgoztat, kezében esernyőt szorongatott. Magas homloka, tömpe orra között fekete szem világított, de bujkált benne bágyadt szomorúság.” Fogadásán megjelent Kelemen Ferenc tanár is, aki a költő jellemzését a szomszéd hitelességével írta le. A vendég tetszését különösen megnyerte szobájában a villanylámpa, a szakolcai petróleumlámpa után. Másnap időben megjelent az értekezleten, ahol az igazgató és a tanárok kedvesen fogadták, mert híre megelőzte jövetelét. A magyar-latin szakja alapján megkapta feladatát. A főgimnázium mindjárt a tanév elején az Eötvös-ünnepségre készült az államférfi születése centenáriumán. A városban nagy kultusza volt a néhai miniszternek a Návay család révén. Az önképzőkör felvette az Eötvös József nevet, majd alapos felkészülés után 1913. október 12-én került sor a nagyje- 17 Eric Hobsbawm gondolatátóö. Povedák István: Álhősök, hamis Istenek? Szeged, 2011. 36-40.A földeáki születésű Návay Lajos országgyűlési képviselő báró Eötvös József unokája volt. (Szerk.) 15