Honismeret, 2016 (44. évfolyam)
2016 / 4. szám - TERMÉS - Siket István László: Rudnay művésztelepe
Irodalom. A M. Kir. Közellátási Minisztérium és az Álkotmánybiztosi Hivatal által kiadott rendeletek összefoglalása alapján készült törvényes árszabályozás. Szerk. Dr. Lontay István. Bibliofilla, Budapest, 1943. Hahta Aurél államtitkár iratai. Magyar Országos Levéltár, K245. 5. 7. 8. dobozok; Halla Aurél: Politika a szociálpolitikában. Szociális Szemle, 1939-1940. 1. évf. 2. sz. 58-61. p.; Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950., 165. p., http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fisz_1778. Magyarország története különös tekintettel az iparra és kereskedelemre. I—II. Szerk. Halla Aurél-Dobrovics Károly. Monopol Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1936. Szalainé Bodor Edit: Szombathely kronológia. 1848-1945. Készült a Vasmegyei Lapok és a Vasvármegye című hírlapok sajtóanyagából, http://193.225.149.5/vdkweb/publikaciok/kronologial.html. Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2013. Válogatás a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület „Tudományos múlt, jelen és jövő a szellemi tulajdon területén” címmel megrendezett emlékülésének és „Aktuális iparjogvédelmi kérdések ’06” címmel megtartott konferenciájának (2006. november 21-22.) anyagából, 25. p., www.sztnh.gov.hu/kiado/ipsz/200705-pdf/703-kulonszam.pdf Rudnay művésztelepe ,e Ez a jellegzetes táj, ez a társadalmi kisvilág számtalan alkalmat kínál a festőnek, hogy a nyers látványtól eljusson az egyetemes érvényű mondandóig, hogy megsejtse és kifejezze a részletekben az egészet, a változásban a maradandót. ” (Lator László) Szerencsésnek mondhatja magát az a település, amelynek folyója van. Igaz a megállapítás, ha néha a víz bősége kellemetlenséget okoz. Szeretett folyónkkal, a Marossal így vagyunk, a város lakói tisztelik és magukénak érzik. Gyors folyással Erdély vizét hozza, táplálja az ártéri erdő dús növényvilágát. Ezt a panorámát az idelátogató művészek felfedezték, és ez is hozzájárult, hogy Makón Rudnay Gyula festőművész tanítványaival művésztelepet hozzon létre. Az eseményről az első hiteles forrás a rendezett tanácsú város 1925. évi júniusi keltezésű, Gorcsa Péter főjegyző által vezetett jegyzőkönyv feljegyzése: „Rudnay Gyula festőiskolai tanítványai 1925 nyarától, három éven keresztül néhány hetet Makón töltenek. Az ifjú festőket a patronáló Espersit János ügyvéd, a helyi irodalmi, művészeti élet meghatározó alakja osztotta be sorkosztra, szállást a kollégiumban kapnak.” A képviselőtestület a művészeti megmozdulást anyagi erejéhez mérten támogatta, a költségekhez ezer pengővel járult hozzá. Dr. Nikelszky Jenő polgármester műpártolása és megértése például szolgált, mert a festmények vásárlását előmozdította Somogyi Istvántól, Torma Imrétől és az ifjú művészektől. A képek a városháza hivatali szobáinak falát díszítették. Ecsődi Ákos gimnáziumi rajztanár a Csanádi Kalendáriumban írta: ,ú a Rudnay-iskola egykori művésztelepén Istokovics Kálmán és a jelenlegi tanár, Barcsay Jenő emlékezetes vendég." A város képzőművészetének jeles ismerője, Kelemen Ferenc tanár az Ötven év Makón című írásában emlékezik ,Jaspersit János közreműködésével Rudnay növendékei érkeztek a városba." A festőállványok hamarosan megjelentek az utcákon, tereken, meg a Maros-parton. A fiatalok megismerkedtek a lakókkal, „belesimultak” a város társadalmába. Szorgos munkájuk nyomán különböző témájú alkotás született, amelyek közül néhány jelenleg is lakásokat díszít. A tágas polgári házak megörökítése mellett a honvédi putrik is vászonra kerültek, kint a határban témát ad a szántó-vető ember. Látványosan megjelenik a szénakazal tótágassal. A Maros-parton a matuzsálemi kort megért nyárfákat a grafikusok rajzolták le. A patrónusnak, az emlegetett Gorcsa Péter bácsinak a fiatalok karikatúrával kedveskedtek. Minden évben a gyakorlatot kiállítások zárták, amelyeket megmérettetésnek, vizsgának tekintették. Az első bemutatónak a megyeháza nagyterme adott otthont, amelyet Nikelszky Jenő ajánlott a közönségnek. Az 1926. évit a lánypolgáriban rendezték, Bánffy József főügyész közreműködésével. Emlékezetes az utolsó, 1927. szeptember 2-án, amelyet Rudnay jelenlétében Juhász Gyula nyitott meg. A festő és a költő között már 1925-től alakult ki bensőségesebb barátság. Erre emlékezik vissza a Kassák Múzeum kiadványában megjelenő tanulmány 2000. március 26-án, amely szerint, ,Jludnay makói tartózkodását megszakítva, kizárólag azért utazott pár órára Szegedre, hogy személyesen találkozhasson Juhásszal." A művésztelep első, kezdeti szakasza három évig tartott, azonban a város polgáraiban felkeltette az érdeklődést a művészet iránt. Mindig voltak , fáklyahordozók”, ők a világosságot biztosították. Ilyen lehetett Rudnay, aki megszervezte művésztelepét. Az évente itt alkotó festők magukba szívták ennek a 73