Honismeret, 2016 (44. évfolyam)

2016 / 4. szám - TERMÉS - Siket István László: Rudnay művésztelepe

Irodalom. A M. Kir. Közellátási Minisztérium és az Álkotmánybiztosi Hivatal által kiadott rendeletek összefog­lalása alapján készült törvényes árszabályozás. Szerk. Dr. Lontay István. Bibliofilla, Budapest, 1943. Hahta Aurél ál­lamtitkár iratai. Magyar Országos Levéltár, K245. 5. 7. 8. dobozok; Halla Aurél: Politika a szociálpolitikában. Szo­ciális Szemle, 1939-1940. 1. évf. 2. sz. 58-61. p.; Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950., 165. p., http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fi­sz_1778. Magyarország története különös tekintettel az iparra és kereskedelemre. I—II. Szerk. Halla Aurél-Dobrovics Károly. Monopol Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1936. Szalainé Bodor Edit: Szombathely kronológia. 1848-1945. Készült a Vasmegyei Lapok és a Vasvármegye cí­mű hírlapok sajtóanyagából, http://193.225.149.5/vdkweb/publikaciok/kronologial.html. Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2013. Válogatás a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület „Tudományos múlt, jelen és jövő a szellemi tulajdon területén” címmel megrendezett emlékülésének és „Aktuális iparjogvédelmi kérdések ’06” címmel megtartott konferenciájának (2006. november 21-22.) anyagából, 25. p., www.sztnh.gov.hu/kiado/ipsz/200705-pdf/703-kulonszam.pdf Rudnay művésztelepe ,e Ez a jellegzetes táj, ez a társadalmi kisvilág számtalan alkalmat kínál a festőnek, hogy a nyers látványtól eljusson az egyetemes érvényű mondandóig, hogy megsejtse és kifejezze a részletekben az egészet, a változásban a maradandót. ” (Lator László) Szerencsésnek mondhatja magát az a település, amelynek folyója van. Igaz a megállapítás, ha néha a víz bősége kellemetlenséget okoz. Szeretett folyónkkal, a Marossal így vagyunk, a város lakói tisztelik és magukénak érzik. Gyors folyással Erdély vizét hozza, táplálja az ártéri erdő dús növényvilágát. Ezt a panorámát az idelátogató művészek felfedezték, és ez is hozzájárult, hogy Makón Rudnay Gyula festő­művész tanítványaival művésztelepet hozzon létre. Az eseményről az első hiteles forrás a rendezett tanácsú város 1925. évi júniusi keltezésű, Gorcsa Péter főjegyző által vezetett jegyzőkönyv feljegyzése: „Rudnay Gyula festőiskolai tanítványai 1925 nyarától, három éven keresztül néhány hetet Makón töltenek. Az ifjú festőket a patronáló Espersit János ügyvéd, a helyi irodalmi, művészeti élet meghatározó alakja osztotta be sorkosztra, szállást a kollégi­umban kapnak.” A képviselőtestület a művészeti megmozdulást anyagi erejéhez mérten támogatta, a költségekhez ezer pengővel járult hozzá. Dr. Nikelszky Jenő polgármester műpártolása és megértése például szolgált, mert a festmények vásárlását előmozdította Somogyi Istvántól, Torma Imrétől és az if­jú művészektől. A képek a városháza hivatali szobáinak falát díszítették. Ecsődi Ákos gimnáziumi rajztanár a Csanádi Kalendáriumban írta: ,ú a Rudnay-iskola egykori mű­vésztelepén Istokovics Kálmán és a jelenlegi tanár, Barcsay Jenő emlékezetes vendég." A város képző­­művészetének jeles ismerője, Kelemen Ferenc tanár az Ötven év Makón című írásában emlékezik­ ,Jaspersit János közreműködésével Rudnay növendékei érkeztek a városba." A festőállványok hamarosan megjelentek az utcákon, tereken, meg a Maros-parton. A fiatalok meg­ismerkedtek a lakókkal, „belesimultak” a város társadalmába. Szorgos munkájuk nyomán különböző témájú alkotás született, amelyek közül néhány jelenleg is lakásokat díszít. A tágas polgári házak meg­örökítése mellett a honvédi putrik is vászonra kerültek, kint a határban témát ad a szántó-vető ember. Látványosan megjelenik a szénakazal tótágassal. A Maros-parton a matuzsálemi kort megért nyárfákat a grafikusok rajzolták le. A patrónusnak, az emlegetett Gorcsa Péter bácsinak a fiatalok karikatúrával kedveskedtek. Minden évben a gyakorlatot kiállítások zárták, amelyeket megmérettetésnek, vizsgának tekintették. Az első bemutatónak a megyeháza nagyterme adott otthont, amelyet Nikelszky Jenő ajánlott a közön­ségnek. Az 1926. évit a lánypolgáriban rendezték, Bánffy József főügyész közreműködésével. Emléke­zetes az utolsó, 1927. szeptember 2-án, amelyet Rudnay jelenlétében Juhász Gyula nyitott meg. A festő és a költő között már 1925-től alakult ki bensőségesebb barátság. Erre emlékezik vissza a Kassák Mú­zeum kiadványában megjelenő tanulmány 2000. március 26-án, amely szerint, ,Jludnay makói tartóz­kodását megszakítva, kizárólag azért utazott pár órára Szegedre, hogy személyesen találkozhasson Ju­hásszal." A művésztelep első, kezdeti szakasza három évig tartott, azonban a város polgáraiban felkeltette az érdeklődést a művészet iránt. Mindig voltak , fáklyahordozók”, ők a világosságot biztosították. Ilyen le­hetett Rudnay, aki megszervezte művésztelepét. Az évente itt alkotó festők magukba szívták ennek a 73

Next