Honismeret, 2017 (45. évfolyam)

2017 / 1. szám - KRÓNIKA - Siket István László: A Maros mint szimbólum

A Maros mint szimbólum Szeretett folyónk Erdély vizét hozza. A Kelemen-havasokban, a Gyergyói-medence szélén, a Fekete-Réz csúcsa alatt ered. Orbán Balázs A Székelyföld leírásában a forrásvidéken több vele kapcso­latos települést említett: Maroshévíz, szintén a jobb parton Marosvécs és Marosmező közepén települt Marosvásárhely, Székelyföld fővárosa. A forrástól csermelyként indul, majd egyre szélesedve, számos mellékfolyóból táplálkozva, 880 km után maga is mellékfolyóvá válik. Egykor környezetével szoro­sabb összeköttetést teremtett, a hátán terheket hordozott, sodrása malmokat hajtott, és bőséges halállo­mányt nevelt. Az emberi sors olyan, mint a folyó, épít, rombol és táplál. A Marosunk az idők folyamán szimbólummá, névadóvá vált, ezt bizonyítom az alábbiakban. A Maros völgye évszázadok óta a magyar hitéle egyik bölcső­je. Aradot elhagyva a Solymos­­hegység lábánál épült Radna ba­zilikája, a magyar Mária-tisztelet kegyhelye. Az ide sereglett za­rándokok sokasága misét hallgat, imádkozik a kegykép előtt. Máriaradna után, a Maros bal partján, Déva magas várában a reformáció idején Dévai Bíró Mátyás unitárius püspök tartotta prédikációit az új vallás követői­nek. Szintén a Maros mellett, a Mezőség és az Erdélyi-érchegy­­ség találkozásánál épült Gyulafe­hérvár, székesegyháza a Hunya­diak nyughelye. Gellért püspök Csanádi Egyházmegyéje szentté Marosi táj avatásakor Gyulafehérvártól Kalocsáig terjedt. A nagy múltú és területű egyházmegye a magyar törté­nelem minden viszontagságát átélte, mai állapota - akaratától eltérően - Trianon után alakult ki. Folyónk neve a közéletben a XIX. század közepétől szerepel. Makó város első hírlapjai címeként je­lenik meg 1870 októberében. Az olvasók asztalára Maros néven került, majd negyven éven keresztül szolgálta a lakosságot. A kiegyezés után vagyunk, amikor megindult a gazdasági fejlődéssel a polgáro­sodás. Makó mint rendezett tanácsú város, megyeszékhely, nagyobb mozgásszabadsággal rendelkezett. A nagyközönség pedig igényelte a tájékoztatást. A nyomdatechnika, hírközlés találmányai megalapoz­ták az újságkiadás jövőjét, amely üzletté alakult. Az új oktatási rendszer növelte az olvasni tudók szá­mát. A Maros tulajdonosai: Sátory István, Ottinger Ede, Gömöri János, Gaál László váltogatták egy­mást, a felelős szerkesztők is közülük kerültek ki. A politikai lap a mindenkori kormányt támogatta. Gyűjteményemben őrzöm a Maros 1893. évi XXIV. évf. 82. október 12. csütörtöki számát. A keretbe került az általános tudnivaló: Szerkesztőség: Sóház u. I. sz., hova e lap szellemi részét illető közlemé­nyek és tudakozó levelek intézendők. Kiadóhivatal: Gaál László könyvkereskedése hova a hirdetés és előfizetési pénzek küldendők. Megjelenik: Minden vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak: Egész év­re 5 frt. Egyes szám: vasárnap 8 kr, csütörtökön 4 kr. Hivatalos és magánhirdetés jutányosan. Kincstári illeték 30 kr. A Maros hat oldalon Makón nyomatott, a kiadó Gaál László könyvnyomdájában 1893.” A konszolidáció időszakában két ciklusban, 1923—1931 -ig és 1939—1941-ig, új lapként indult útjára a Marosvidék. Politikai napilapként mindenkori kormányok politikáját követve, a lakosság tájékoztatá­sát is lelkiismeretesen végezte. Mindkét időszakban dr. Petrovics György volt a tulajdonos, aki végig­járta a közigazgatás ranglétráját. Mindkét lapjához rátermett szerkesztőket tudott megnyerni. Az első időszak szerkesztését H. Szabó Imre végezte. Ebből az időszakból sok példány megmaradt. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal a Dessewffy tér 6. sz. alatt, a nyomda és könyvkötészet az Eötvös u. 2. számú épületben működött. A napilap előfizetése egy hónapra 26 ezer korona, egyes szám ára 1 ezer korona. A sok hirdetés díja a pénzügyi egyensúlyt biztosította. Nyolc év után jelent meg a Marosvidék második ciklusa. Ekkor már javában folyt a háború. A tulaj­donos szerkesztőnek dr. Gyenge Miklóst választotta. Az ő elve az volt, hogy a híradást gyorsan és pon­tosan kell közölni, ami nem jelenthet kritikátlanságot. A kormánypárti napilap szerkesztésébe besegített

Next