Honismeret, 2018 (46. évfolyam)
2018 / 4. szám - TERMÉS - Novák László Ferenc: "Uton vagyok s nem vagy velem" : Petőfi Nagykőrösön
„Után vagyok, s nem vagy velem ...” Petőfi Nagykőrösön Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született Kiskőrösön, ám szülőhelyének vallja Kiskunfélegyházát is. Több szállal kapcsolódik élete Nagykőrös szomszédvárosához - a Három Város 1 2 törzstagjához - Kecskeméthez. Petrovics-Petőfi Sándor szülei: édesapja Petrovics István (sz. Kartal, 1791. augusztus 15.) mészárosmester („székálló”) és édesanyja Hrúz Mária (sz. Túróc vármegyei Liesno, 1791). Petrovics István szakmai ismeretei elsajátítása - vándorlása során került „székálló”-ként Nagykőrösre, valamikor az 1810-es években. Erről Arany János is tudomással volt, aki Petőfi Sándornak még 1848. május 5-én hozzá írt levelének végére jegyezte fel 1858. január 2-án: „Pesten Petőfi vendége voltam 7-8 napi ott létem alatt. Ő akkor a Dohány utczában lakott, elég kényelmes szálláson, hol szülei is vele laktak, ő látta el asztalos szállással őket. Tisztességes szobája volt a két öregnek külön. Petőfi a leggyöngébb fiúi szeretettel bánt velük. Atyja felföldi kiejtéssel, de jól beszélt magyarul, anyja nem mindig ejtette tisztán a magyar szót, de folyvást beszélte. Itt [Nagy] Kőrösön élt egy öreg mészáros ember, ki midőn Petőfi atyja Körösi székálló legény volt, alatta szolgált, mint székálló inas. Katonás ember volt, keményen bánt vele. Innen ment aztán Kiskörösre, hol megházasodott, székgazda lett eté.” Tehát, innen továbbállva, 1818. szeptember 15-én nősült meg Petrovics István, majd 1821- ben már mesterként Kiskőrösön bérelt mészárszéket. Itt született meg Sándor gyermekük. A Petrovics család szorosabban kötődik Kecskemét városához is. Maga Petrovics István üzleti kapcsolatban állt a várossal. Felesége, Hrúz Mária rokona a Kecskeméten élő Hrúz Mihálynak, akinél a gyermek Sándor volt elszállásolva elemi iskolás korában (másik szállásadója Kováczay Istvánná, Sándor keresztanyja). Az ő őse volt az a szlovák származású Hrúz Mihály, aki Felső-Magyarországról lakatosmesterként vándorolt Kecskemétre még a XVIII. században. Evangélikus tótok voltak. Petrovics István „székálló mészáros mester” -ként kapcsolatot tartott a helyi evangélikus tanítóval, Schifferdecker (Hajósi) Dániellel (a tanító sertéskereskedelemmel is foglalkozott), aki 1828-1831 között tanította az evangélikus iskolában a kis Sándort.4 Hrúz Mihály felesége Valaszkay Eszter volt, aki 17 gyermeknek adott életet. A legidősebb leány Erzsiké, aki - a költő által is megörökített - Cserebogár című dalt énekelte a kis Sándorkának. Petőfi Sándor elemi iskolás évei után többször járt Kecskeméten. A városban tartózkodott vándorszínészként 1843. január 15-től április közepéig. Mintegy félszáz darabot próbáltak, több előadásban szerepelt Petőfi is (pl. Shakespeare Lear király című művének bolondját alakította). Ebben az időszakban tanult Kecskeméten Jókai Mór, aki a jogakadémia diákja volt. Ekkor mélyült el Petőfi és Jókai között az 1841-ben, pápai diákoskodásuk során keletkezett barátságuk.5 A születése körülményeihez lásd Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.21-30. 2 A kérdéssel kapcsolatban Novák László: A három város. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. 3 Sáfrán Györgyi (szerk.): Arany János leverése (1828-1851). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. 204-206. 4 Székelyné Körösi Ilona: Petőfi kecskeméti iskolája és tanítója. In: „A kényes úrfi s a rongyos baka”. Tanulmányok a két halhatatlan pápai diákról. Pápai Református Gyűjtemények (szerk. Mezei Zsolt). Pápa, 2002. 27-29. 5 Petőfi Kecskeméttel való kapcsolatához lásd Orosz László: Kecskemét irodalmi öröksége. Kecskeméti Lapok, Kecskemét, 1990. Heltai Nándor: Kecskemét. In: Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében (szerk. Asztalos István-Ratzky Rita). Kiskőrös, 1996. 75-85