Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 3. szám - TERMÉS - D. Rácz Magdolna: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentősebb nemesi írói

ECSEDI BÁTHORY ISTVÁN (Nagyecsed [?], 1555-Nagyecsed, 1605. július 25.) Hatalmas vagyonnal rendelkező, irodalom- és kultúratámogató protestáns főúr volt, maga is jelentős író. Fiatalon lett főispán és országbíró, mint ilyen, sikeresen harcolt a török el­len, később azonban teljesen visszavonult ecsedi várába. Csak élete vége felé csatlakozott Bocskaihoz. Udvara évtizedeken át a keleti országrész legjelentősebb szellemi központja volt. Kör­nyezetében európai műveltségű humanisták és prédikátorok éltek, többek között Czeglédi Ferenc, Hodászi Lukács és egy ideig a költő Rimay János is. Levelezési kapcsolatban állt Ba­lassi Bálinttal. Bőkezű mecénása volt minden kulturális vállalkozásnak. Jórészt az ő anyagi támogatásának köszönhető Károlyi Gáspár fordításának, a vizsolyi bibliának a kiadása is. Ecsedi Báthory István azonban nemcsak irodalompártoló főúr volt, hanem maga is jelentős író. Kiterjedt levelezése irodalmi értékű. Egy versét a Balassa-kódex őrizte meg. Ismertebb művei még: Tractatus a szentháromságról, Ars orandi. S talán a legfontosabb, elmélkedéseinek töredékesen fennmaradt gyűjteménye, a Meditációk. Ezt 1579-ben kezd­te írni, s egészen haláláig, tehát 26 éven át dolgozott rajta. Az élet legfőbb kérdéseiről, a létezés értelméről és értelmetlenségéről töpreng benne, újra meg újra átdolgozva a már megírt részleteket is. Írásai néhol ritmikus prózába fordulnak, egy helyen pedig szabályos versekbe, művei azt mutatják, hogy sokat tanult Balassitól, viszont erősen hatott Rimay költészetére.6 7 ILOSVAY FERENC (Budapest, 1914. augusztus 28-Bécs, 1990. július 8.) Nyírségi földbirtokos családból származott. Elemi iskolai tanulmányait Nyírábrányban (akkor: Ördög-Ábrány), a középiskolát a kalocsai jezsuiták gimnáziumában végezte 1932- ben. 1938-ban a soproni erdőmérnöki akadémián szerzett diplomát. A 30-as évek végétől a Reggel című hétfői újság, majd a Pester Lloyd munkatársa volt. Édesanyja ezekben az években Nagykállóban élt, ezért a háború éveiben maga is gyakran tartózkodott Kállóban. 1943 júliusa és októbere között első regényét is itt írta. A német megszállás után egy ideig illegalitásban élt, 1944 őszén azonban háborúellenes magatartása miatt a GESTAPO letartóztatta. Dachau és Buchenwald koncentrációs tábo­raiban raboskodott. A háború után egy ideig a Szabad Szó munkatársa volt, majd az Erdőgazdasági Kutató­­intézetben dolgozott, de klerikális és szovjetellenes vádakkal internálták. A fasiszta kon­centrációs táborok után a kommunista munkatáborokkal is volt alkalma megismerkedni. 1953-ban kiszabadult és a gemenci vadrezervátum vezetője lett. 1956-ban Pesten részt vett a forradalomban, ezért 1957 elején nyugatra menekült. Egy ideig Hamburgban élt, majd a bé­csi Magyar Híradó szerkesztője lett. Később a müncheni Nemzetőr és más emigráns újságok munkatársa volt. 1967-ben megnősült. Felváltva Bécsben és a felesége szűkebb hazájában, Stájerországban éltek. Sokat utaztak, s nemcsak Nyugat-Európában, hanem Ausztráliában is. Vadászszenvedélyét követve, Afrikában, Kenyában is többször jártak, írásai Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán és Fekete István műveivel mutatják a legtöbb rokonságot. Művei: ...ha Dunáról fúj a szél, 1964; Megfordul a szél, 1992; Jó vadászatot!, 1994; Tizen­két ösvény: egy vadászév regénye, 1995. Tenyérnyi tisztás, 2000/ 6 Bővebben lásd: Katona Béla 1996. i. m. 103-104. 7 Bővebben lásd: Katona Béla 1996. i. m. 125-126.

Next