Honismeret, 2021 (49. évfolyam)
2021 / 1. szám - TERMÉS - Bruckner Éva: A járványok alakította Pest
egészségügyi Egyesület, amely célul a korszerű higiénia kialakítását tűzte ki. Foglalkozott a diftéria elleni oltással és a kolera, valamint a malária kórtanával.19 1892-ben létesítettek egy fertőtlenítő intézetet a Gyáli úton. Az ott dolgozók munkakörébe a lakások, házak dezinfikálása is beletartozott.20 A szakszerű fertőtlenítést személyekre szólóan pontosan meghatározták. 1894-ben kifejezetten járványos kórházként nyílt meg a Szent László Kórház, ahol az egészségügyi dolgozóknak lakás is volt biztosítva. Ezt megelőzően 1870-ig a Rókus Kórházban ápolták a fertőző betegeket, s ha nagyon sokan voltak, bérelt házakban, a későbbiekben pedig barakképületben helyzeték el őket.21 A XIX. század második felében jött divatba a pesti épületekben az angolvécé beépítése. A háztartásokban ekkortól alkalmazták porolónak a tollseprűket. Budapest igényesebb bérházainak nagyobb lakásaiban az 1880-as években kezdtek fürdőszobát építeni. 1890-re már a fővárosi házak 70 százalékába bevezették a vizet. S a kézmosás is, mely Semmelweis óta nem talált igazán követőkre, most divatba jött.22 A kolera mellett a XX. század elején, az első világháború ideje alatt egy új, eddig ismeretlen járvány, a spanyolnátha ütötte fel a fejét. A MEGVÁLTOZTATOTT PESTI EMBER ÉS KÖRNYEZETE Az első nagy influenzajárványról, amely végigment Európán, Ázsián, Afrikán, Amerikán, a XVIII. századból tudunk.23 A XIX. századiak közül az 1889-90-ben 24 25 a Magyarországra is megérkezett orosz nátha elbagatellizálását kissé humorosan így mutatja be az újságíró, Cholnoky Viktor (1868-1912): „1889-ben, azt hiszem februáriusnak elején megjelent egy kurta betűvel szedett kis hír, hogy Péterváron kitört az influenza. Akkor itt nálunk csak az ismerte a nevét, ki Jókainak elolvasta A Névtelen vár című regényéből azt a fejezetet, amelyben Cambray viconte-ot megöli az orosz nátha [...] egy hét múlva fellendült a zsebkendőipar!hi A sorfordulót az influenza történetében a spanyolnátha hozta. A spanyolnátha az influenza vírus „A” típusának egyik legelső példánya, amely szövődmények nélkül is tüdővérzést okozott, s a fertőzött csak 1-2 napig élt. Pesten 1918. júniusban észlelték az első megbetegedéseket. Mivel azonban teljesen ismeretlen volt az orvosok számára, csak akkora jelentőséget tulajdonítottak neki, mint egy szokványos influenzának. „Az orvostudomány mai állása szerint nem állapítható meg, hogy mivel állunk szemben. A betegség enyhe lefolyású, elkülönítjük a betegeket, mást nem tehetünk” - nyilatkozott júliusban Szabó Sándor tisztiorvos.26 Nyáron úgy látszott, hogy enyhül a járvány, de szeptemberben ismét fel kellett rá figyelni. „A budapesti tiszti főorvos összehívta a város kerületi tisztiorvosait megbeszélni, hogyan védekezzenek. Utasításba adta, hogy figyeljék az iskolákat, a közhelyiségeket ellen 19 Kapronczay Károly: Az Országos Közegészségügyi Egyesület emlékezete. Orvosi Hetilap 1986. 28. sz. 1713— 1717. 20 Hammer Dezső: Budapest székesfőváros központi fertőtlenítő intézetéről. Orvosi Hetilap, 1910. 41. sz. 731. 21 Domonkos Csaba: Himlő, vörheny, tífusz-járványos betegségek gyógyítására épült a Szent László kórház 125 évvel ezelőtt. http://pestbuda.hu/cikk/20191111_domonkos_csaba_125_eve_nyilt_meg_a_szent_laszlo_ jarvanykorhaz (Letöltés: 2020. május 3.) 22 Magyar L. A. i. m. 37. 23 A XVIII. században 3 világjárványról szólnak a híradások (1729-30; 1732-33; 1781-82). 24 1830-ban Ázsiából indulva Oroszországot, majd Európát hódította meg. 1847-ben a Mediterráneumban aratott. 25 Cholnoky Viktor: Kolera. In Kaleidoszkóp. Élet Könyvei, 6. Bp.,1914. 54-55. 26 Valentiny Pál: Spanyolnátha. Budapest, 1918. https://www.mtakti.hu/koronavirus/spanyolnatha-budapest- 1918/13320/ (Letöltés: 2020. június 1.)