Honismeret, 2021 (49. évfolyam)
2021 / 6. szám - TERMÉS: ARCOK A MÚLTBÓL - Valentyik Ferenc: Újabb krasznojarszki fejezettel folytatódik Gyóni Géza utóélete
a krasznojarszki hadifogolytáborban (Ismeretlen hadifogolytárs felvétele; Magyar Család 1930. 5. sz.) lelet esett ki, az értékes kortörténeti dokumentumokat a múzeum dolgozza fel egy magyarorosz alapítvány segítségével. A becses leletegyüttes fennmaradása a híradások információja szerint Dús Ferenc (1888-1945) antropológus tanár gondosságának köszönhető, aki hadifogolyként 1920-1922 között a múzeumban dolgozott.11 Szerencsés körülmény, hogy életútját a Kovács László régész és Tatyjana Mihajlovna Rejsz antropológus kutatópáros már korábban felgöngyölítette és publikálta, mely jó alapot ad a kéziratok feldolgozásához.1112 Az előzetesen legértékesebbnek ítélt füzet Gyóni Géza életrajzát és verseit tartalmazza 211 oldalon. Születési körülményeinek megismeréséhez a szerkesztő Székely Lajos (1883-1919) tartalékos főhadnagy, marosvásárhelyi tanár alakjának felidézésével juthatunk közelebb, melyet azért is érdemes megtennünk, mert személyében a magyarság egyik méltatlanul elfeledett mártírját tisztelhetjük. Erdélyi nemesek famíliájában, a somosdi Székely család csittszentiványi mellékágában született 1883. július 5-én, Mezőbergenye községben. Édesapja Székely Sándor marosszentkirályi református lelkész, édesanyja aldobályi Rákossi Klára, Rákossi Lajos református esperes leánya. Anna nővérével, Zsuzsika húgával és Endre öccsével elkötelezett magyar és református nevelést kaptak szüleiktől.13 Elemi és középiskoláit 1893-tól bentlakó diákként a közeli Marosvásárhely Református Kollégiumában végezte. Az iskolai értesítők a legjobb tanítványok között tartalmazzák a nevét, a sportban, testnevelési gyakorlatokban is az élen járt. Hetedikes tanulóként nyertes irodalomtörténeti pályamunkát készített A székely népballadák irodalma témakörben,14 majd a március 15-i városi ünnepség színvonalát emelte a Bem-szobornál elmondott szavalatával.15 Végzős diákként, az 1901-1902-es tanévben az újonnan alakult ifjúsági egyesület, a Mentovich Önképzőkör jegyzőjévé választották. Elnyerte a marosvásárhelyi születésű dr. Sebess Dénes (1869-1945) országgyűlési képviselő díját, mellyel a szóban legjobban érvelő vitatkozót jutalmazták. Szintén elnyerte nyugalmazott tanára, tekintetes Szabó Sámuel úr díját is mint a magyar történelemben, irodalomban legtöbb önmunkásságot tanúsító diák. Mindezeken felül ő tartotta az iskolában a március 15-i ünnepi beszédet.16 Gyáni Géza, „a világháború Petőfije” 11 Kő András: „Istenem, ne többet”. Magyar Hírlap 2020. november 21. Hétvégi melléklet IV. 12 Kovács László-Tatyjana Mihajlovna Rejsz: Egy hadifogoly-antropológus tanár: Dús Ferenc (1888-1945). Anthropologiai Közlemények 50. Budapest, 2009. 81-99. 13 S. Székely Lajos: A Somosdi Székely család. Turul 1908. 157-166. 14 Bedőházi János: A Marosvásárhelyi Református Kollégium értesítője az 1900-1901. iskolai tanévről. Marosvásárhely, 1901. 81. 15 Magyarország: A vidéken - Marosvásárhely, 1901. március 16. 5. 16 Csíki Lajos: A Marosvásárhelyi Református Kollégium államilag segélyezett főgymnasiumának értesítője az 1901-1902. iskolai tanévről. Marosvásárhely, 1902. 95.