Honvéd, 1947 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1947-05-01 / 5. szám

MÁJUS ELSEJEI TÖRTÉNETE A­z egész világ munkássága, dolgozó parasztsága és haladó gon­dolkodású értelmisége, több mint fél évszázad óta ünnepli má­jus elsejét . Az amerikai Munkás Szövetség San­ Louis-ban 1888-ban határozta el, hogy a 8 órai munkaidő bevezetéséért széleskörű mozgalmat indít. A mozgalom megkezdése napjául az 1888. évi chicagói negyvenezer munkás óriás sztrájkjának évfordulóját, vagyis május elsejét jelölte meg. Úgy határozott, hogy a mozgalmat az 1890-ik évben kell megkezdeni. Kimondta azt is, hogy a jövőben ezen a napon a munkások követeléseinek érvényesítésére minden évben munkaszünetet és tüntetést rendezzenek. Nemzetközi jellegét a május elseje ünnepe a II. Internacionálé (Nemzetközi Munkás Szövetség) első kongresszusán Párisban 1889 július 14-én kapta meg. A kongresszus a munkásmozgalmak óriási tömegszervezetei kialakulásának jegyében ült össze. A világ minden jelentős országából, így Magyarországból is megjelent küldöttek kifejez­ték, hogy a munkásszervezetek gyarapodása, emelkedése új és erősebb harci formákat tesz szükségessé és az egész világ munkásosztályának együttérzése jeléül a május elseje megünneplését határozta el. Az ün­nepi tüntető felvonulások feladatává a 8 órai munkaidő bevezetésének kiharcolását és a munkásság egyéb szociálpolitikai követeléseinek a teljesítéséért való harcot jelölték meg. A három nyolcas: 8 óra munka, 8 óra szórakozás és 8 óra pihenés az egész világ munkásainak jelszava lett. Most már megkapta az ünnep a nemzetközi jelleget. A német kül­döttség kívánságára azonban a gyűlés már akkor azt a kiegészítést fűzte a határozathoz, hogy a tüntetéseket úgy rendezzék, amint azt az egyes országok különleges viszonyai megengedik. A nemzetközi munkásszövetség II. gyűlésén az angol és a német küldöttség, amikor a májusi ünnepek kérdése újra szőnyegre került, követelte, hogy a tüntetéseket ne május elsején, hanem május első va­sárnapján tartsák. Az amszterdami gyűlés 1904-ben arra kötelezte az összes szervezeteket, h­ogy ott, ahol a proletárság érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, igyekezzenek május elsején a munkát beszüntetni. Természetesen voltak, akik ez ellen a megalkuvás ellen harcoltak, így Németországban Luxemburg Róza és Oroszországban Lenin veze­tésével a szociáldemokrata munkáspárt. Magyarországon a szervezett munkásság 1889-től kezdve mindig megünnepelte harcos tüntetéseken a május elsejét és csak a Horthy uralmát terheli az a szégyen, hogy a munkásság e régi és hagyományos

Next