Honvédelem, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-6. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Nemzetközi katonapolitikai helyzet­­ 1984-ben ’,Minden eddigi társadalom története — osztályharcok története” — állapította meg a Kommunista Kiáltvány. A megállapítás az elmúlt majdnem másfél évszázad alatt semmit sem veszített aktualitásából. A nemzetközi helyzetet jelenleg is determinálja a világméretekben folyó osztályharc, amely átfogja a társadalmi élet minden szféráját — a két kibékíthetetlen társadalmi rendszer ideológiai küzdelmétől a gazdasági ver­sengésen keresztül a legközvetlenebb katonai szembenállásig, esetenként a fegyveres összecsapásig. Az osztályharc a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta a két alapvető társadalmi rend közötti küzdelem formáját öltötte, amelyben mindkét fél stratégiai céljai változatlanok: a szocializmus végső célja az osztálynélküli társa­dalom felépítése világméretekben, a kapitalizmusé pedig a szocializmus felszámolása, saját osztatlan világuralmának helyreállítása. Az antagonisztikus harc a második világháborút követően két világrendszer küzdelmévé vált. A világhelyzetet 1917-től napjainkig megszakítás nélkül a feszültség és az enyhülés folyamatainak dinamikus kölcsönhatása és változása jellemzi, amelyben az enyhülési időszakok a két világ­­rendszer közötti — törvényszerű és természetes — feszültség csökkenésének ismétel­ten visszatérő szakaszaiként definiálhatók. Az enyhülés legutóbbi időszakának a 70-es évek első fele és közepe tekinthető. Bármilyen furcsán hangzik, az enyhülés egyik „eredménye” a 70-es évek második felében kibontakozott feszü­ltségi időszak — abban az értelemben, hogy az imperializ­mus számára az enyhülés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket ezért a vezető imperialista hatalmak taktikát változtattak. A 80-as évektől eddig eltelt esztendők során a nemzetközi helyzetet inkább a feszültség irányába ható tényezők befolyásol­ták, semmint az enyhülés elemei. Amikor a nemzetközi helyzetet elemezzük, nem szűkíthetjük le vizsgálatainkat az éppen időszerű eseményekre. A jelenségek csak folyamatukban értelmezhetők he­lyesen, ezzel együtt természetesen a konkrét történelmi eseményeket a konkrét tör­ténelmi feltételek között kell értékelnünk. Az 1984-es év nemzetközi, ezen belül kato­napolitikai helyzetének áttekintése során nem vonatkoztathatunk el a megelőző évek történéseitől, a hosszú távra hatással bíró eseményektől, döntésektől. A feszültségi időszak körülményei között a konfliktusok hátterében, a politikai és katonai szemben­állás fokozódásában azoknak a kapitalista köröknek a törekvései húzódnak meg, ame­lyek nem érdekeltek az enyhülésben, amelyek minden eszközzel igyekeznek lefékezni a társadalmi fejlődés törvényszerű, világméretű folyamatát. Ezeket a törekvéseket hiba lenne kizárólag Reagan elnök számlájára írni, mivel azok az imperializmus ter­mészetéből fakadnak. A burzsoázia jól felfogott osztályérdekeiben kell tehát keresnünk a nemzetközi helyzet éleződésének, a fegyverkezési hajsza fokozódásának, az állam­közi kapcsolatok megromlásának, a fegyverzetkorlátozási tárgyalások megszakadá­­ s KATONAPOLITIKA

Next