Honvédorvos, 1952 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-01 / 1. szám

szaka. Lenin munkásságának negyedszázada nemcsak Oroszország, hanem az egész világ arculatát is megváltoztatta. Lenin eszmei és gyakorlati munkás­ságának a legnagyobb jelentősége abban van, hogy a régi világ válságának mélyülése közben a munkásosztály a világ egyhatodán szét tudta tépni az imperializmus láncát és meg tudta teremteni az új szocialista társadalmat. Lenin a marxizmus legnagyobb teoretikusa volt. Felbecsülhetetlen érde­meket szerzett azzal, hogy visszaállította Marx és Engels valóban forradalmi tanításait jogaiba, megvédelmezte azt az opportunisták és a különféle szín­­árnyalatú reformisták elleni engesztelhetetlen harcban és, hogy továbbfej­lesztette a marxizmust a nemzetközi munkásmozgalom, a három orosz forra­dalom új tapasztalatai és a szocialista építés gyakorlatának alapján. Lenin volt az, aki a marxizmust az imperializmus korára alkalmazta, kidolgozva a munkásosztály imperializmus feletti győzelmének elméletét. Lenin a marxizmus következetes­ és teremtő alkalmazásával — miközben feltárta az orosz proletariátus felszabadításának általános és sajátos feltéte­leit — egyben megmutatta minden ország munkásosztálya számára is a fel­­szabadulás útját, kidolgozta minden ország proletárjai és elnyomott dolgozói számára felszabadulásuk forradalmi elméletét, az imperializmus korának marxizmusát, a leninizmust. Lenin dolgozta ki részletesen az imperializmusról, mint a kapitalizmus utolsó szakaszáról szóló tanítást s az imperializmus elkerülhetetlen pusztu­lásának a tanát- Ennek elemzése alapján állította fel Lenin azt a téteit, hogy az imperializmus korszakában a kapitalista országok egyenlőtlen fejlődése kö­vetkeztében a szocializmus győzelme egyes, egymagukban vett országokban is lehetséges. Lenin a proletariátus elméletét továbbfejlesztve, felismerte a­ munkás­­osztály mozgalmából kikristályosodott szovjetek jelentőségét, mint a munkás­­osztály élcsapata, a Párt által vezetett proletárdiktatúra államformáját. Lenin dolgozta ki a proletárdiktatúra stratégiai alapjait, a munkásosztály szövetségeseinek tanát, a proletárdiktatúra rendszerét, mint a munkásosztály osztályszövetségének különös formáját. Lenin vetette meg a Szovjetunió szocialista gazdasági rendjének alapjait, ő mutatott rá a szocializmus útjára lépő ország iparosításának feladataira s kijelölte azt az utat is, amelyen a parasztság dolgozó tömegei a szövetkezetek segítségével bekapcsolódnak a szocializmus építésébe. Forradalmi párt nélkül mindezeket a feladatokat Oroszország munkás­­osztálya nem valósíthatta volna meg — nem állhatott volna a világ dolgozói­nak élére. Éppen ezért Lenin elsősorban mint a Párt építője, vezetője és tanítója, biztosította a forradalom elméletének megvalósítását. Lenin olyan új típusú pártot szervezett, amely eszmeileg acélos, amelynek tagjait egységes akarat és fegyelem forrasztja össze, amely fel van fegyverezve a társadalmi fejlődés törvényeinek ismeretével és amely a munkásosztály forradalmi harcát következetesen vezetve, elősegíti, hogy az létre tudja hozni az új, kizsákmá­nyolásmentes társadalmi rendszert, a szocializmust. Lenin az új típusú forradalmi pártról szóló tanításában megállapította, hogy a marxista párt csak akkor erősödhet meg, csak akkor viheti előre a tár­sadalmi fejlődést, ha a munkásosztály öntudatos, fegyelmezett és szervezett élcsapatává válik, amely a legszorosabb kapcsolatot tartja fenn a dolgozó zöme­­ g

Next