Honvédorvos, 1952 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
4 i kommunista világmozgalomban, a népi demokratikus országoknak a szocializmus építése terén elért eredményeikben. Lenin ügye megtestesült a hatalmas Szovjetunióban és a nagy Sztálinban, akinek neve a Szovjetunió nagyságát fejezi ki és harcra hívja a világ dolgozó millióit az emberiség boldogabb jövendőjéért. Lenin eszméi ma új harcra hívnak és kell, hogy lelkesítsenek bennünket. A leninizmus megtanít bennünket arra, hogy ne féljünk a harc nehézségeitől, hogy bízzunk saját erőnkben. A szocializmusért Lenin, Sztálin zászlaja alatt vívott harc az önfeláldozó harcosoknak, a szocialista munka hőseinek megszámlálhatatlan seregét teremtette meg és az más országokban is az önfeláldozó harcosok százezreit nevelte fel és állította csatasorba. A lenini hagyatéknak emléket emelő kommunista és munkáspártok ma szilárdabbá teszik soraik eszmei és szervezeti egységét, még szorosabban összenőnek a dolgozók széles tömegeivel és emelnek acélfalat a demokrácia és a szocializmus ellenségeinek próbálkozásaival szemben Egészségügyi szolgálatunk a 991 honvédorvosáG 1951 -es évfolyamában Dr. Felkai Dénes orvosezredes A nemzetközi helyzet változatlanul feszült. Az imperialisták tovább fokozzák háborús előkészületeiket. A békefront erősödése azonban gyorsabb ütemű az imperialisták készülődéseinél. A béketábor a maga 800 milliós lakosságával hatalmas, az egész világot átfogó békemozgalommá szélesült. A világ békemozgalom csak a legutóbbi időkben is egy sor győzelmet könyvelhet el. Az amerikaiak Koreában tárgyalni kénytelenek a békéről, Franciaország és Olaszország után Ázsiában, Iránban, Egyiptomban is inog a talaj az imperialisták lába alatt. A fasiszta Tito csak véres diktatúrával tudja a jugoszláv népet az imperializmus szolgálatába kényszeríteni. A világbékemozgalom hatására az ENSZ ben az imperialisták „béke“ offenzívát kényetlenek indítani, hogy ezzel is elaltassák a népek éberségét a háború meggyorsítását célzó intézkedéseikről. A háború előkészítésének terhei alatt az imperialisták közti látszólagos egység tovább lazul. Az imperialista táboron belüli ellentétek az amerikai imperialistákat „szilárdabb“ szövetségesek megszerzésére indítja. Nem véletlen persze, hogy az amerikai imperialisták a magukhoz méltó szövetségeseket a mindinkább újra fasizálódó Nyugat-Németországban és Japánban vélik felismerni. Addig, amíg az imperialisták többi szövetséges országa ingadozó hátországot jelent számukra, Nyugat-Németországban és Japánban igyekeztek konzerválni a fasizmust, újraéleszteni az imperializmust, hogy ezzel egy új háborúra alkalmas felvonulási területet teremtsenek. És egyről elfeledkeztek: Ma nem 1941-et, hanem 1952-t írunk! Közben megváltozott a világ. A Szovjetunió 1945-ben világtörténelmi győzelmet aratott a fasizmus felett, létrejött a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok és