Katonaorvosi Szemle, 1953 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-01 / 1. szám
A MAGYAR NÉPHADSEREG KATONAORVOSTUDOMÁNYI FOLYÓIRATA SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA: A 99 Honvédorvosi Iif52-es évi munkájának értékelése Írta: Dr. Felkai Dénes orvosezredes. Lapunk 1953. január 1-vel megkezdi ötödik évfolyamát. Az újév megkezdése megköveteli, hogy tekintsük végig lapunk 1952. évi munkáját, mérjük fel eredményeit és hibáit, hogy az 1953-as évben lapunk változott körülmények között magasabb fokon tudja betölteni hivatását. Az 1952-es év eseményekben igen gazdag volt. Az események között vitathatatlanul a legjelentősebb az SzKP XIX. Kongresszusa. A kongresszus kielemezte a nemzetközi helyzetet, értékelte a Szovjetunió jelenlegi helyzetét és kijelölte a Szovjetunió dolgozói számára a követendő utat. Az SzKP XIX. Kongresszusa — mint az eddigi kongresszusai is —, jelentőségében messze túlnőtt a Szovjetunió határain. Jelentőségét nemcsak az húzza alá, hogy egy 200 milliós nép további sorsáról döntöttek, hanem az, hogy a 800 milliós szocialista tábor vezető országának, valamennyi tőkés országban működő kommunista és munkáspárt példaképének, a békéért harcoló emberiség vezetőjének, a SZKP-nek követendő politikáját tárgyalták meg. Először a világon itt vetették fel konkrét formában az emberiség legjobbjainak vágyálmát, a kommunista társadalom megteremtésének módozatait. A kommunizmus építése már nem valami meghatározatlan távoli jövő kérdése, hanem a legközvetlenebb napi feladattá vált a Szovjetunióban. A XIX.-es Kongresszus összehívásának ténye maga is napnál világosabban mutatja a két tábor, az imperialista és a szocialista tábor különbségét. Míg az imperialisták minden erejüket megfeszítve küzdenek egy új világháború kirobbantásáért, hogy így meneküljenek saját országaik és a gyarmati országok dolgozóinak egyre fokozódó öntudatra ébredésétől és a hatalmukat mindjobban veszélyeztető gazdasági válságtól, addig a szocialista Szovjetunió megkezdte újabb ötéves tervével a kommunizmus építését. Az egyik oldalon bizonytalanság, kapkodás, újabb világkatasztrófa előkészítése, a másik oldalon nyugodtság, magabiztosság, az emberiség legmagasztosabb eszméinek a megvalósítására való törekvés. A mi számunkra a szocializmust építő magyar demokrácia számára is, mint világító fáklya mutatja a követendő utat a kommunizmust építő dicső SzKP. De amikor látjuk az előttünk álló hatalmas, elragadó perspektívát.