Katonaorvosi Szemle, 1953 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1. szám

elmélyedés még korántsem az intézet egész kollektívájának jellemző tulaj­donsága. Az irodalmi feldolgozás nem kellő voltában visszatükröződik vezető főszakorvosi intézményünk fiatal volta is. Hiba az is, hogy nem tekintik az egész intézet ügyének, ha az intézet valamelyik beosztottja cikket ír a „Hon­­védo­rvosba“-ba. Ahelyett, hogy az osztály, majd a parancsnok vezetésével az egész intézet tudományos kollektívája megvitatná, megbírálná beküldés előtt a cikket, a parancsnokok és az osztályvezetők nagy része közömbös az intézet­ből kikerülő irodalmi munkássággal szemben s a cikkíró magánügyének tekinti azt. c) Nem sokat változott a cikket író csapatorvosok száma sem. Csapatorvo­saink aránylag csekély részvéte a ,,Honvédorvos“ szerkesztésében azt mutatja, hogy csapatorvosaink körében még nem következett be olyan fordulat, amely­nek már írásos nyomai is lennének. Csapatorvosaink zöme fiatal és úgy lát­szik még a sok új benyomás és probléma között nem tudják melyiket vessék inkább papírra. Ez azonban feltétlen komoly figyelmeztetés is kell legyen és csapatorvosainkat jobban kell segíteni, hogy a csapatorvosi munka is elmé­lyültebbé váljon. A csapatorvosi munkában való elmélyedés, a problémák tudományos síkon való megközelítése a csapatorvosok számára is perspektívát jelent és megismerteti a csapatorvossal a csapatorvosi munka fontosságán túl, ennek szépségeit is. Ha a cikkeket­­tartalomszerűen vizsgáljuk meg a következőket találjuk: Ez az összehasonlítás több érdekességet mutat: 1. Mindenekelőtt jelentős az emelkedés az ideológiai cikkek terén. Katonaorvosaink felismerték Sztálin elvtárs azon mondásának a jelentőségét: .........a gyakorlat is vakká lesz, ha nem világítja meg útját forradalmi elmé­let!“ Tekintve, hogy korunk orvostudományának a fejlődése, a dialektikus materializmus és különösen a pavlovi nervizmus elméletének alkalmazásától függ, lapunk hasábjain megkezdtük a dialektikus materializmus alkalmazá­sának tanulmányozását a biológiában és a nervizmusnak az orvostudomány­ban a katonaorvost is érdeklő tételeit. A micsurini biológia, a Lepesinszkaja­­elmélet, a nervizmus tana azonban csak egyik oldala az ideológiai harcnak. Ezeknek az elméleteknek az alkalmazása az orvostudományban még ma is hemzsegő burzsoá elméletek ellen, a burzsoá elméletek megkritizálása még az ideológiai harcunk hiányos oldalát jelenti. 2. örvendetes jelenség az egészségvédelemmel foglalkozó­ cikkek számá­nak az emelkedése. Az egészségvédelem problémáival foglalkozó cikkek emel­kedése visszatükrözi azt a helyes változást, amely katonaorvosaink érdeklődé­sében végbement. Az egészségvédelmi cikkek emelkedése jelentős segítséget jelent a helyes csapatorvosi munka számára. Ezen a területen azonban még továbbra is sok a tennivaló. A járványvédelemmel kapcsolatos közlemények 1. Politikai cikkek (ideológiai) 2. Egészségvédelem (járványtan, hygiene, egészségügyi felvilágosítás stb.) 3 Gyógyító munka (sebészet, bel-, ideg-, labor, stb.) 4. Egészségügyi vezetési kérdések (eü. statisztika, csapat­­gyakorlatokra való felkészülés stb.) 5. Egészségügyi taktika 6. Alkalmasság 7. Egyéb (orvostörténet stb.) 1951. 1952. 14 23 24 39 96 96 111 6 2 3 5 10 13 3

Next