Katonaorvosi Szemle, 1953 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-01 / 1. szám
elmélyedés még korántsem az intézet egész kollektívájának jellemző tulajdonsága. Az irodalmi feldolgozás nem kellő voltában visszatükröződik vezető főszakorvosi intézményünk fiatal volta is. Hiba az is, hogy nem tekintik az egész intézet ügyének, ha az intézet valamelyik beosztottja cikket ír a „Honvédorvosba“-ba. Ahelyett, hogy az osztály, majd a parancsnok vezetésével az egész intézet tudományos kollektívája megvitatná, megbírálná beküldés előtt a cikket, a parancsnokok és az osztályvezetők nagy része közömbös az intézetből kikerülő irodalmi munkássággal szemben s a cikkíró magánügyének tekinti azt. c) Nem sokat változott a cikket író csapatorvosok száma sem. Csapatorvosaink aránylag csekély részvéte a ,,Honvédorvos“ szerkesztésében azt mutatja, hogy csapatorvosaink körében még nem következett be olyan fordulat, amelynek már írásos nyomai is lennének. Csapatorvosaink zöme fiatal és úgy látszik még a sok új benyomás és probléma között nem tudják melyiket vessék inkább papírra. Ez azonban feltétlen komoly figyelmeztetés is kell legyen és csapatorvosainkat jobban kell segíteni, hogy a csapatorvosi munka is elmélyültebbé váljon. A csapatorvosi munkában való elmélyedés, a problémák tudományos síkon való megközelítése a csapatorvosok számára is perspektívát jelent és megismerteti a csapatorvossal a csapatorvosi munka fontosságán túl, ennek szépségeit is. Ha a cikkekettartalomszerűen vizsgáljuk meg a következőket találjuk: Ez az összehasonlítás több érdekességet mutat: 1. Mindenekelőtt jelentős az emelkedés az ideológiai cikkek terén. Katonaorvosaink felismerték Sztálin elvtárs azon mondásának a jelentőségét: .........a gyakorlat is vakká lesz, ha nem világítja meg útját forradalmi elmélet!“ Tekintve, hogy korunk orvostudományának a fejlődése, a dialektikus materializmus és különösen a pavlovi nervizmus elméletének alkalmazásától függ, lapunk hasábjain megkezdtük a dialektikus materializmus alkalmazásának tanulmányozását a biológiában és a nervizmusnak az orvostudományban a katonaorvost is érdeklő tételeit. A micsurini biológia, a Lepesinszkajaelmélet, a nervizmus tana azonban csak egyik oldala az ideológiai harcnak. Ezeknek az elméleteknek az alkalmazása az orvostudományban még ma is hemzsegő burzsoá elméletek ellen, a burzsoá elméletek megkritizálása még az ideológiai harcunk hiányos oldalát jelenti. 2. örvendetes jelenség az egészségvédelemmel foglalkozó cikkek számának az emelkedése. Az egészségvédelem problémáival foglalkozó cikkek emelkedése visszatükrözi azt a helyes változást, amely katonaorvosaink érdeklődésében végbement. Az egészségvédelmi cikkek emelkedése jelentős segítséget jelent a helyes csapatorvosi munka számára. Ezen a területen azonban még továbbra is sok a tennivaló. A járványvédelemmel kapcsolatos közlemények 1. Politikai cikkek (ideológiai) 2. Egészségvédelem (járványtan, hygiene, egészségügyi felvilágosítás stb.) 3 Gyógyító munka (sebészet, bel-, ideg-, labor, stb.) 4. Egészségügyi vezetési kérdések (eü. statisztika, csapatgyakorlatokra való felkészülés stb.) 5. Egészségügyi taktika 6. Alkalmasság 7. Egyéb (orvostörténet stb.) 1951. 1952. 14 23 24 39 96 96 111 6 2 3 5 10 13 3