Honvédorvos, 1961 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1961-01-01 / 1. szám

TOVÁBBKÉPZÉS A bakteriológiai fegyver kimutatásának újabb lehetőségei írta: Thiry Lajos dr. orvosalezredes. A biológiai hadviselés, vagy biológiai háború, államok, szövetségek straté­giai méretű harca élő, vagy élő szervezetek által termelt harcanyagokkal, azzal a közvetlen céllal, hogy az ellenség élő erőit megsemmisítse (illetve megbete­­gítse) és azzal a távolabbi céllal, hogy az ellenség katonai, gazdasági és psy­­chikai erejét megtörje, közlekedését, iparát, híradását megbénítsa. A biológiai háború eszközei a különféle biológiai fegyverek. Ezek lehet­nek: 1. kártékony rovarok, 2. protozoonok, 3. gombák, 4. baktériumok, 5. rickett­­siák, 6. vírusok, 7. baktérium-toxinok, 8. növényi hormonok, cancrogen anya­gok. A baktérium-fegyver olyan harceszköz, mely élő baktériumokat, vagy a baktériumok termékeit használja fel emberek, állatok, vagy növények meg­semmisítésére, tömeges megbetegítések, lehetőleg mesterséges járványok útján. „Mesterséges járványoknak” kell tekinteni és elbírálni mindazokat a másodlagos járványokat, vagy tömeges fertőző megbetegedéseket is, melyek az A- (atom), vagy a V- (vegyi) fegyver hatására lépnek fel. A bakteriológiai felderítés, illetve a baktérium-fegyver kimutatásának je­lentősége igen nagy, ugyanakkor az összes harceszközök közül a legnehezebb és a leghosszadalmasabb. Ezért a biológiai felderítés ma még elméletinek tűnik, de fontos időszerű kérdés és az egészségügyi taktika egyik legbonyolultabb problémája (1). Bonyolultságát complex természete okozza, ami megnyilvánul alkalmazásában, felderítésében és az ehhez szükséges vizsgálatokban. Amíg a nukleáris fegyverek kimutatása vagy semmilyen, vagy csak műszeres fizikai vizsgálatokat igényel, amíg a vegyi fegyverek kimutatása aránylag gyors kémiai reakciókkal lehetséges, addig a baktérium-fegyver kimutatásához hosszas és nehéz­kes biológiai laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. A bakteriológiai felderítés szorosan összefügg a baktérium-fegyver kimu­tatásával és legtöbbször nem választható el a járványügyi felderítéstől sem. A bakteriológiai hadviselés (háború) felderítése már békében megkezdődik. A felderítés főként a hírszerzők, a tudományos kutatók feladata. A bakterio­lógiai támadás elleni védekezés sem tisztán katonai, vagy polgári, hanem közös honvédelmi feladat. A baktérium-fegyver kimutatása a tábori mikrobiológiai szolgálat feladata és járványvédelmi, katonai, psychológiai szempontból egyaránt jelentős. Katonai szem­pontból hatással van a katonai ellencsapásra, a további hadműveletekre, a csapatok mozgására, leváltására, anyagi ellátására és a katonai járványvédelmi erők manő- 1 1 Honvédorvosi

Next