Honvédorvos, 1984 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1-3. szám
HALOPERinOL injekció / tabletta / csepp ADAGOLÁS Az injekció alkalmazása általában akkor javallt, amikor az orális adagolás valamilyen okból lehetetlen (pl. nagyfokú agitatio). Adagja ilyenkor intramuscularisan 1 ampulla (5 mg). Felnőttek átlagos orális napi adagja 4,5—18,0 mg (3—12) tabletta. Gyermekek napi orális dózisa 5 éves korig átlagosan 0,5—1 mg (7,—7 tabletta vagy 5—10 csepp), 6-15 éves korig 1—2 mg (10—20 csepp). Krónikus hányásban általában 2X 10 cseppet (2 mg) adnak naponta. MELLÉKHATÁSOK Huzamosabb ideig tartó kezelés után a betegek nagy részénél akinesia, tremor, izomhypertonia vagy egyéb parkinsonszerű tünetek léphetnek fe Ezek a tünetek az adag csökkentésére, vagy a kezelés átmeneti abbahagyása után spontán megszűnnek, illetve antiparkinsonos szerekkel kupírozhatók. GYÓGYSZERKÖLCSÖNHATÁSOK A Haloperidolt ne alkalmazzuk együtt: — anticholinerg készítményekkel (növekedhet az intraocularis nyomás) — központi idegrendszeri bénítókkal (hatásfokozódás) — MAO inhibitorokkal (hatásfokozódás) — antihipertenzivumokkal (hatásfokozódás) — Tricyclikus, depressio elleni szerekkel . orális anticoagulansokkal együtt adva újra be kell állítani a beteg anticoagulans adagját. FIGYELMEZTETÉS A gyógyszer alkalmazása idején fokozott elővigyázatosság szükséges, és alkohol fogyasztása tilos. ÖSSZETÉTEL 1 amp. (1ml) 5 mg haloperidolumot, 1 obl. 1,5 mg haloperidolumot, 1 üveg (10 ml) 20 mg (10 csepp = 1 mg) haloperidolumot tartalmaz. JAVALLATOK ELLENJAVALLATOK Minden olyan kórkép, amely motoros és psychés agitatioval jár, mania, oligophrenia, paranoid hallucinatoros állapotok és epileptiformis psychosisok, delirium tremens, Huntington chorea, csillapíthatatlan hányás. Izomtónus fokozódással járó extrapyramidalis megbetegedések és az anamnezisben megismert ilyen jellegű mozgászavarok. Depressiók és depressiv hangulattal járó elmegyógyászati tünetcsoportok.