Honvédorvos, 1994 (46. évfolyam, 1-4. szám)

1. szám

HONVÉDORVOS 1994. (46) 1. szám Haynal Imre Egészségügyi Egyetem Katonai és Katasztrófaorvostani Intézet Közleménye A földrengések katasztrófaorvostani jellemzői Prof. Dr. Vámos László egyetemi tanár Érkezett: 1994. március 31. Kulcsszavak: természeti katasztrófa, földrengés, vezető sérülés típusok, sérült­ellátás taktikája, felkészülés A Föld szerkezeti elemeiben lezajló folyamatok következménye a föld­rengés, melynek „hatóereje” , ideje jelenleg előre megbízhatóan még nem prognosztizálható. A földrengést követő általános és egészségügyi helyzet lényegesen eltér a balesetek, a tömegbalesetek körülményeitől. Az általa kiváltott egészségügyi veszteség vezető sérüléstípusai, azok testtájék és súlyosság szerinti megoszlása specifikus. A következmények egészségügyi felszámolása a mindennapos gyakorlattól eltérő, a komp­romisszumos medicina alapelveire épülő, az osztályozást, a segélynyúj­tást és a kiszállítást következetesen alkalmazó egészségügyi taktikát igényel. A következmények egészségügyi felszámolásának hatékonyságát az előzetes felkészülés színvonala határozza meg. Földünkön az emberi civilizációt idő­ről-időre természeti katasztrófák sújtot­ták és sújtják. Évezredünkben több tíz­ezres áldozatokkal járó földrengések, árvizek, vulkánkitörések sorozata jelzi a természeti katasztrófák pusztító erejét (1., 2., 3. ábra). Jóllehet az emberi civilizáció és a tech­nika fejlődése a természeti katasztrófák pusztító hatását mérsékelte, de bekö­vetkezésük veszélyét meg nem szüntet­te. Természeti katasztrófák voltak, van­nak és lesznek. Merőben más volt azon­ban a természeti katasztrófák veszélyes­ségének foka az őskorra, az ókorra, a középkorra és a XX. századra jellemző termelési, település­szerkezeti és nép­sűrűségi viszonyok mellett. A minden­kori természeti katasztrófák áldozatai­nak nagyságrendjét a természeti csapás erején és kiterjedésén túl az előzőekben említett tényezők határozták meg. A XX. században a tudományos-tech­nikai forradalom vívmányai nagy kiter­jedésű, nagy népsűrűségű, bonyolult inf­rastruktúrájú ipari-kereskedelmi régiók létrejöttét eredményezte. A világ népes­sége 200 év alatt meghatszorozódott. A városi lakosság és a népsűrűség ará­nya meredeken megemelkedett (4., 5. ábra). Ezen területeket sújtó természeti katasztrófák okozta emberi veszteségek 3

Next