Kisközlöny a Rendeleti Közlönyhöz a Magyar Királyi Honvédség számára, 1920 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1920-02-14 / 7. szám

50 Kisközlöny 7. szám. alatt tanúsított magatartásuk miatt a nemzeti hadseregben való megtartásra nem kívánatosnak találtattak (Lásd­ az 1919. évi 52. számú Rendeleti Közlöny 14550/eln. 31. számú Körrendelet 3. §. 3., 5. és 6. pont, valamint a 4. §. 1. és 2. pontját) az alábbi eljárás követte csek: I. Hivatásos (önként továbbszolgáló) altisztek. 1. Azok, akiknek további magatartása a nemzeti hadsereg fegyelmére és megbízhatóság­ára nem káros vagy veszélyes, avagy nem annyira káros vagy veszélyes, hogy a hadseregben meg nem tűrhetők, a tényleges szolgálatban ideiglenesen hagyassanak meg a békekötés utáni hadsereg meg­szervezéséig. Ezek a békekötés utáni hadseregbe csak abban az esetben fognak felvétetni, ha a jelen­legi nemzeti hadseregben való szolgálatuk alatt a megbízhatóság és alkalmazhatóság szempont­jából arra kétségtelenül érdemeseknek bizonyultak. Ha pedig a békekötés utáni hadseregben az összes hivatások altisztek át nem vehetők, ők azok közé fognak tartozni, akik az elbocsájtásra elsősorban jönnek tekintetbe. 2. Azokat, akiknek további megtartása a jelenlegi nemzeti hadsereg fegyelmére kétségtelenül annyira káros vagy veszélyes, hogy a hadseregben meg nem tűrhetők, a tényleges szolgálatból azonnal el kell bocsájtani a következő módozatok valamelyikének alkalmazásával: a) Azokat, akiknek állandó vagy időleges rokkantsági nyugdíjra igényük van (Lásd­ az 1876. évi 1. számú Rendeleti Közlönyben közzétett 1875. évi LI. t.-c. II. részét) a rokkantsági nyugállományba az A—10. jelzésű utasítás 40. §-a értelmében az arra illetékes parancsnokság által indítványozandó felülvizsgálat utján, vagy az A—10. jelzetű felülvizsgálati szabály 38. §-ában előírt esetekben felülvizsgálat nélkül, azonnal át kell helyezni. b) Azokat, akiknek rokkantsági nyugdíjra igényük nincs, a Szolgálati szabályzat L­R. 658. pontjának utolsó előtti bekezdése, jelenleg az 1919. évi 62. számú Rendeleti Közlönyben (Szabályrendeletek) közölt 14935/eln. 7. számú Körrendelet 12. pontja szerint a fővezérségnek biztosított jog alapján fegyelmi úton, a Szolgálati szabályzat I. B. 658. pont 9. és 10. bekezdé­sében előírt fegyelmi bizottság javaslatára, a megintési jegyzőkönyv megelőző felvétele nélkül, rendfokozat nélküli katonává való lefokozás mellett a tényleges szolgálatból azonnal el kell bocsájtani. Hogy az ily elbocsájtások a legrövidebb idő alatt végrehajthatók legyenek, a fővezérség a lefokozás jogát a Szolg. szab. I. R. 658. pont utolsó bekezdésének értelemszerű alkalmazása mellett a katonai körlet parancsnokságokra fogja átruházni. E tekintetben a területileg illetékes katonai körlet parancsnokságokhoz utaltatnak azok a parancsnokságok stb. is, amelyek egyébként a katonai körlet parancsnokságnak nincsenek alárendelve. Úgy az a), mint a b) esetekben az elbocsájtottaknak , a—2. jelzésű honvédségi szolgá­lati könyv 12. §-a szerint esetleg illetékes végkielégítést ki kell fizetni. A katonai körletparancsnokságok azoknak névjegyzékét, akiket a jelen rendelet 2. a) és b) pontja alapján elbocsájtottak, esetenként a hadügyministériumba terjesszék fel. A névjegyzéknek a következő rovatokat kell tartalmaznia: név, rendfokozat, állománytest, a szolgálati beosztás helye, az elbocsájtás a hadügyministerium 100.054/10.—1920. számú rendelet. I. 2. a) vagy b) pontja alapján történt-e, az elbocsájtás tömör indokolása. II. Rangosztályba nem sorolt havidíjasok. 1.­­ I. 1. pontban leírt eljárás alá tartoznak azok, akiknek további megtartása a nemzeti hadsereg fegyelmére és megbízhatóságára nem annyira káros vagy veszélyes, hogy a hadseregben meg nem tűrhetők. 2.­­ I. 2. alatt megjelölt csoportba tartozók a következő módozatok valamelyikének alkalmazásával a tényleges szolgálatból elbocsáttatnak: a) Azok a tényleges állományúak, akiknek időleges vagy állandó nyugdíjra igényü­k van Lásd az 1876. évi 1. sz. Rendeleti Közlönyben közzétett 1875. évi LI. t.-c. I. részét) az A—10.

Next