Honvédségi Szemle 1986/2

1986 / 7. szám - KATONAI VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS - Nők az MHSZ-ben (Krasznai Éva)

a lőfegyverektől. Ódzkodnak tőlük azok, akik nem ismerik mily szép sportág a lövészet. Igyekszünk tehát a szülőket bevonni klubjaink életébe, időről időre invitáljuk őket, jöjjenek, kövessék nyomon munkánkat, tudják, ismerjék meg mivel töltik gyermekeik szabadide­jüket. A fiataltól az MHSZ-klubban gondolkodást, önállóságot, új ötleteket, kreativitást, alkotást várnak. Olyan ismeretek birtokába jut, amellyel pályaválasztását segíthetjük, hoz­zájárulhatunk egyéniségének kibontakozásához. Az ifjúság fizikai erőnlétének kérdésével - többnyire a fiúkéval - a szakirodalmak és a tömegtájékoztatás szinte naponta foglalkoz­nak. Olyan tömegversenyeket is szervezünk, amelyeken nem tíz , húsz , harminc ember mérheti össze tudását, hanem százezernél többen próbálhatják ki erőnlétüket, szívósságukat, kitartásukat. Tömegmozgalommá duzzadhat egy-egy ilyen vállalkozás - futásban, akadály- versenyben, lövészetben stb. Nem hinném, hogy felmerülhet egyáltalán a kérdés: lányok részt vehetnek-e ezeken? Gyakorta szüleikkel, családjukkal együtt jönnek. A kerületenkénti két- három függetlenített ember - közöttük természetesen ott vannak a nők is -, nem elegendő ilyen tömegversenyek szervezéséhez. Aktivisták, tagok és pártoló tagok között a lányok, asszonyok aktivitása sokszor ad szárnyakat férfitársaiknak. Mi a helyzet a versenysportokban ?- A repülő, ejtőernyős, modellező, búvár, rádiós sportklubokban is csak akkor lehet sokszínű és teljes az élet, ha a férfiakkal együtt nők is szép számban részt vesznek és sikereket érnek el. Korosztályos versenyeinken mindkét nemre kiírjuk a versenyszámokat. És bár a „páston” nem küzdenek egymás ellen, mégis hajtóerő egy férfi számára, ha mondjuk vitor­lázó repülésben valamilyen helyezést, fokozatot ér el a női klubtárs. Mindent megtesz, hogy teljesítésben ő se maradjon le... Hajtó-, húzóerő a nők jelenléte a versenysportban is. Szor­galmuk, igyekvésük, célratörésük tanulságul, követendő példaként szolgál a férfiaknak. Milyen eredményekkel dicsekedhetnek hát a nők ?- A vitorlázó repülők és az ejtőernyősök táborában a nők aránya mindössze hat és fél százalék, panaszra még sincs okunk. A közgondolkodásban még ma is meghökkentő, hogy a lányok ejtőernyővel csak úgy kiugrálnak a magasból. A fiúkért is reszketnek az édesanyák, de a lányokért még jobban izgulnak. Aki viszont „kiverekszi” otthon az en­gedélyt, szinte kivétel nélkül bátran, határozottan és irigylésre méltó magabiztossággal bi­zonyít. Nem tagadható, hogy valamennyi MHSZ-es sportág közül ez a legidőigényesebb. Gyakran a lakóhelytől távoli repülőtérhez kell utazni s a „többműszakos” lányok, asszo­nyok ezt már alig vállalják... Talán ez a legfőbb magyarázata annak, hogy ez a csodálatos sportág a lányok körében nem válik igazán tömegméretűvé. Ugyanakkor legkitartóbb lányaink szépen szerepelnek a versenyeken. Dr. Daróczi Éva, jogász, a Csepel Repülőklub társadalmi-gazdasági vezetője aranykoszorús vitorlázó repü­lő, Európa-bajnoki 3. helyezett. Bolla Mária, a Magyar Posta dolgozója, a Postás Repülő­klub tagja, gyémántkoszorús vitorlázó repülő, Európa-bajnoki 3. helyezett. Zámbóné Pollerman Judit, divattervező, a MALÉV Repülőklub tagja, gyémántkoszorús vitorlázó repülő, a nemzeti rekordok védője. A búvárklub tagok nem kevesebb, mint 39 százaléka nő. Gyakorlásként nem egyszer a napfényes, csodás Adriát keresik fel, de eljutottak már a veszélyes kubai vizekre is. A búvár­nők között kiemelkedő teljesítményt nyújt Magyar Ildikó tanuló, országos bajnok; Basola Emese tanuló országos és ifjúsági Európa-bajnok - mindketten a BHG búvárklub tagjai. Gondolhatnánk, hogy a nők idegenkednek a fegyverektől. A számok azonban mást bizonyítanak. Lövészklubjainkban a tagság 21 százaléka nő. Közülük Farkas Andrea tanuló, a Kőbánya Lövészklub tagja, többszörös országos bajnok, Európa-bajnoki helyezett, Radonics Ildikó gyors- és gépíró, a Ganz-Danubius lövészklub tagja, többszörös magyar 84

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék