Honvédségi Szemle 1991/2

1991 / 10. szám - HADTÖRTÉNELEM - Dr. Balogh Gyula: 45 év honvédelmi miniszterei II.

a Killián-laktanyát - ahol az egyik zász­lóalja volt elhelyezve - tisztítsa meg az oda benyomult fegyveresektől. A felada­tot sikeresen végrehajtotta, majd a „felke­lőkkel” tárgyalásba bocsátkozott, s októ­ber 28-tól együttműködött a Corvin-közi fegyveresekkel. 1956. október 31-én tagja lett a 21 tagú Forradalmi Honvédelmi Bizottmánynak, s ezen a napon a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa a honvédelmi miniszter első helyettesévé nevezte ki. 1956. november 3-án a „nemzeti kormány kiegészítése és megerősítése érdekében” az Elnöki Tanács megválasztotta honvédelmi miniszterré és előléptette vezérőrnaggyá. Az 1956-os októberi forradalom és sza­badságharc szovjet hadsereg által történt fegyveres leverését követően, a megszi­lárduló hatalom a kül- és belpolitikai erők nyomására, büntetőeljárást indított Malé­ter Pál ellen is. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze 1957. február 28-án a Legfelsőbb Bíróságon vádat emelt ellene a népi demokratikus államrend megdön­tésére irányuló szervezkedés vezetése, zendülés és hűtlenség bűntettének elkö­vetése miatt. Katonai bíróság helyett­­ ma még ismeretlen megfontolásokból - a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa vonta büntetőjogi felelősségre V. rendű vádlottként. A bíróság 1958. június 15-én titkos tárgyaláson hozott jogerős ítéleté­ben Maléter Pált halálra ítélte. Az ítéletet másnap, június 16-án végrehajtották. A Történelmi Igazságtétel Bizottság kezdeményezésére felülvizsgálták Nagy Imre és társai - köztük Maléter Pál ügyét. A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án nyilvános tár­gyaláson hatályon kívül helyezte a tör­vénysértő és megalapozatlan ítéleti ren­delkezéseket, és Maléter Pált a vádak alól felmentette. A Hősök terén 1989. június 16-án tartott gyászszertartás után a rákos­­keresztúri Új Köztemető 301-es parcellá­jában helyezték - Nagy Imre, Gimesi Miklós, Losonczy Géza és dr. Szilágyi József mártírtársaival együtt­­ örök nyu­galomra. Az Országház kupolatermében 1990. július 5-én rendezett ünnepségen Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Maléter Pál volt vezérőrnagyot a Magyar Honvédség hősi halottjává nyil­vánította és kinevezte „posztumusz” vezérezredessé. DR. MÜNNICH FERENC rendőraltábornagy (1886-1967) Honvédelmi miniszter: 1956. november 4-től 1957. március 1-ig Seregélyesen született 1886. november 16-án, értelmiségi családban. Gimná­ziumi tanulmányainak befejezése után az eperjesi evangélikus jogakadémia hallga­tója volt, a jogi doktori diplomát azonban a kolozsvári Ferenc József Tudománye­gyetemen szerezte meg. Ezt követően rövid ideig állami tisztviselőként dolgo­zott. 1910-ben bevonult katonának, és tar­talékos tiszti iskolát végzett. Az első világháború kitörésekor a 85. gyalogezred tartalékos hadnagyaként az orosz fronton szolgált. 1915 novemberében Tarnopol közelében hadifogságba esett. A tomszki táborban 1917 májusában belépett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba. 1918 nyarán és őszén a III. hadse­reg internacionalista zászlóaljának, majd ezredének parancsnokaként harcolt.

Next