Honvédségi Szemle 1991/2
1991 / 10. szám - HADTÖRTÉNELEM - Dr. Balogh Gyula: 45 év honvédelmi miniszterei II.
a Killián-laktanyát - ahol az egyik zászlóalja volt elhelyezve - tisztítsa meg az oda benyomult fegyveresektől. A feladatot sikeresen végrehajtotta, majd a „felkelőkkel” tárgyalásba bocsátkozott, s október 28-tól együttműködött a Corvin-közi fegyveresekkel. 1956. október 31-én tagja lett a 21 tagú Forradalmi Honvédelmi Bizottmánynak, s ezen a napon a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a honvédelmi miniszter első helyettesévé nevezte ki. 1956. november 3-án a „nemzeti kormány kiegészítése és megerősítése érdekében” az Elnöki Tanács megválasztotta honvédelmi miniszterré és előléptette vezérőrnaggyá. Az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc szovjet hadsereg által történt fegyveres leverését követően, a megszilárduló hatalom a kül- és belpolitikai erők nyomására, büntetőeljárást indított Maléter Pál ellen is. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze 1957. február 28-án a Legfelsőbb Bíróságon vádat emelt ellene a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése, zendülés és hűtlenség bűntettének elkövetése miatt. Katonai bíróság helyett ma még ismeretlen megfontolásokból - a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa vonta büntetőjogi felelősségre V. rendű vádlottként. A bíróság 1958. június 15-én titkos tárgyaláson hozott jogerős ítéletében Maléter Pált halálra ítélte. Az ítéletet másnap, június 16-án végrehajtották. A Történelmi Igazságtétel Bizottság kezdeményezésére felülvizsgálták Nagy Imre és társai - köztük Maléter Pál ügyét. A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án nyilvános tárgyaláson hatályon kívül helyezte a törvénysértő és megalapozatlan ítéleti rendelkezéseket, és Maléter Pált a vádak alól felmentette. A Hősök terén 1989. június 16-án tartott gyászszertartás után a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában helyezték - Nagy Imre, Gimesi Miklós, Losonczy Géza és dr. Szilágyi József mártírtársaival együtt örök nyugalomra. Az Országház kupolatermében 1990. július 5-én rendezett ünnepségen Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Maléter Pál volt vezérőrnagyot a Magyar Honvédség hősi halottjává nyilvánította és kinevezte „posztumusz” vezérezredessé. DR. MÜNNICH FERENC rendőraltábornagy (1886-1967) Honvédelmi miniszter: 1956. november 4-től 1957. március 1-ig Seregélyesen született 1886. november 16-án, értelmiségi családban. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után az eperjesi evangélikus jogakadémia hallgatója volt, a jogi doktori diplomát azonban a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg. Ezt követően rövid ideig állami tisztviselőként dolgozott. 1910-ben bevonult katonának, és tartalékos tiszti iskolát végzett. Az első világháború kitörésekor a 85. gyalogezred tartalékos hadnagyaként az orosz fronton szolgált. 1915 novemberében Tarnopol közelében hadifogságba esett. A tomszki táborban 1917 májusában belépett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba. 1918 nyarán és őszén a III. hadsereg internacionalista zászlóaljának, majd ezredének parancsnokaként harcolt.