Honvédségi Szemle 2010

2010 / 6. szám - Hennel Sándor okl. mk. százados: Helikopterekkel végrehajtott harceljárások a speciális erők érdekében

Az ACT által összeállított ütemterv szerint a vizsgálat tervezését, szervezését 2011 májusáig végzik, a konkrét kísérleti-modellezési vizsgála­tot pedig 2011. május 2-13. között hajtják végre. Ezt követően készül el a vizsgálat értékelése, majd az arról szóló jelentés, amelynek következ­tetései alapját képezik a CHT-koncepciónak. KÖVETKEZTETÉSEK Tekintettel arra, hogy a téma kiemelt jelentőséggel bír a NATO-ban, egyben lehetőséget, aktív részvé­telt biztosít a NATO-nemzetek számára a doku­mentum-előkészítésben, jövőbeni figyelemmel kísérése hazánk szempontjából is indokolt. Az, hogy a téma koncepcionális szabályozása „az aszimmetrikus hadviselés” című projektben két esztendeje elbukott, egyedi körülményeket teremt a továbblépésre. Az ACT-nek ugyanis már van egy olyan dokumentuma, amelynek tartalmi elemeit viták eredményeképpen töltötték fel, s amely alap­ját képezheti a jelenlegi projektnek; ismertek azok az eljárásbeli problémák, egyéb negatív tényezők, amelyek abortálták a korábbi dokumentum elfo­gadását; valamint többé-kevésbé az is tudvalevő, hogy milyen álláspontokat képviselnek az egyes szövetségesek. Érdekes, hogy mindennek tudatá­ban, vagyis e tapasztalatok ellenére sem kezd bele azonnal az ACT az új koncepció kidolgozásába, hanem azt csak egy alapos kísérleti-modellezési vizsgálat utánra időzíti. A hazai koncepciókidolgo­zó szervek szempontjából tehát mindenképpen hasznosak azok a szempontok, korábbi eljárásbe­li tapasztalatok, munkamódszerek, konkrét pro­jektre vonatkozó alternatívák, amelyek figyelembe­vételével az ACT gondozza a témát. Ami a hibrid hadviselésre vonatkozó koncep­ció várható tartalmi elemeit illeti: túlzás nélkül állítható, hogy - elfogadása esetén - akár para­digmaváltást is jelenthet a NATO jövőbeni had­viselésének teljes egészében. Amennyiben sikerül érvényre juttatni az ACT innovatív műve­let- és stratégiai tervező részlegeinek elképze­léseit, a korábbi, hagyományos hadviselésre vonatkozó több évtizedes gyakorlat megszűnik, pontosabban - azonos súllyal - kiegészül a nem konvencionális hadviselés folytatásának egyidejű képességkövetelményeivel. A NATO katonai képességei ez esetben várhatóan úgy alakulnak majd át, hogy egyszerre lesznek képesek hagyományos és nem hagyományos fenyegetések elleni küzdelemre. Itt meghatáro­zó a NATO Nemzetközi Katonai Törzs által, 2010. május 31 -én elfogadott, a hibrid fenyege­tésre vonatkozó definíciótervezet, amely sza­bad fordításban a következőképpen hangzik: „Hibrid fenyegetéseknek azon képességeket nevezzük, amelyek révén az ellenfelek hagyo­mányos és nem hagyományos eszközöket egyidejűleg, adaptívan tudnak alkalmazni saját céljaik elérése érekében”. A NATO tehát ezáltal nemcsak elismeri, hogy az ellenség folytathat hibrid hadviselést vele szemben, hanem saját magát is kötelezi: éppúgy legyen képes a hib­rid fenyegetések elleni küzdelemre, mint a hib­rid hadviselés folytatására. Ez mindenképpen komoly változásokat eredményez majd a had­rendi elemek minőségében, mennyiségében, a műveleti szabályzókban, a vezetési elvekben, a kiképzésben, a fegyverzetben vagy a technoló­giai és logisztikai támogatásban. Egyszerűbben szólva: növekszik a különleges műveleti képes­ségek szerepe a NATO-ban. ■ Honvédségi Szemle Hennel Sándor oki. mk. százados: HELIKOPTEREKKEL VÉGREHAJTOTT HARCELJÁRÁSOK A SPECIÁLIS ERŐK ÉRDEKÉBEN A SPIEL ROPE ÉS A FAST ROPE RENDSZEREK ALKALMAZÁSA Napjainkban a Magyar Honvédség szervezeti keretei között is egyre nagyobb súllyal jelennek meg a speciális csapatok, a különleges művele­ti erők. Ezek kijuttatási módjai között - az ejtő­ernyős deszantmód mellett - előkelő helyen sze­repel a helikopteres légimozgékony kirakás. A jelen tanulmány keretében egyfelől általános értelemben kívánom jellemezni a speciális erők érdekében végrehajtott helikopteres deszantfel­­adatokat, másfelől részletesen szeretném bemu­tatni a katonai és rendvédelmi alkalmazások keretei között a különleges erők be- és kirakási rendszerét (Special Patrol Insertion/Extraction System - SPIES Rope), és a gyorskötél (Fast Rope) megnevezésű személydeszant-rendszerek alkalmazásával kapcsolatos haditechnikai és eljárásbeli körülményeket. E terület aktualitását az adja, hogy napjainkban - különösen a terroriz­mus elleni harc feladatai során - a speciális erők alkalmazásának fontossága növekszik. Ezen belül különös fontossággal bír az erők kirakásá­nak begyakorlása beépített területen, illetve erdős-hegyes környezetben, esetleg hajón. Tanulmányom összeállítása során felhasznál­tam a NATO és a Magyar Honvédség szabályza­taiban és doktrínáiban, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis kiképzési tevékenységében, a rendőrségnél, a légi- rendészeti parancsnokság­nál és a terrorelhárító szolgálatnál felhalmozó­dott tapasztalatokat. A SPECIÁLIS ERŐK KIJUTTATÁSA LÉGI ÚTON, HELIKOPTEREK FEDÉLZETÉN A különleges műveleti erők tevékenysége iránti igény robbanásszerűen megnövekedett az A Mk17-es szállítóhelikopter SPIES Rope módszerű kieme­lése Mi-24-es oltalmazása mellett utóbbi húsz-huszonöt év során megvívott hábo­rúkban. A világ vezető haderőiben érvényesülő szervezési tendenciák azt mutatják, hogy az egyre több területen, egyre nagyobb számban szerephez jutó különleges műveleti erőket egyre nagyobb szervezeti méretben állítják fel, alapren­deltetéshez kötődő, alapvető képességként kezelve a légideszant-képességeket (azok között az ejtőernyős kijuttatásra való képessé­get). Az alábbiakban két területen vizsgálom a különleges műveleti erők helikopteres kijuttatá­sát: - a klasszikus összfegyvernemi harc különle­ges műveleti támogatása során; - a terrorizmus elleni harc megvívásakor. Mindkét alkalmazás során gyakori a különle­ges műveleti csoportok kijuttatása erdős-hegyes terepre, városharcban épületek közé, rosszul megközelíthető területekre, illetve hajók fedélze­tére és háztetőkre. Ezek a helikopteres deszant­­formák speciális alpintechnika alkalmazását igénylik. Az FM100-5 szabályzat alapján a különleges műveleti erők feladathoz kötődő alapvető jelleg­zetessége, hogy .... alkalmasak légi úton való bevetésre”.­ A 75. ranger-ezred alaprendeltetés­hez kötődő tevékenysége például a légideszant­­kijuttatási eljárás.2 A légi úton kijuttatott különle­ges rendeltetésű deszantok olyan, a hadművele­ti seregtest-parancsnokság által alkalmazott csoportok, amelyeket az ellenség harcászati vagy hadműveleti mélységében alkalmaznak diverziós és felderítő feladatokra; tömegpusztító fegyverek és más ellenséges támadóeszközök felderítésére és megsemmisítésére; fontos objektumok felrobbantására és felgyújtására, rendeltetésük korlátozáséra; új haditechnikai eszközök zsákmányolására; fontos hadműveleti okmányok megszerzésére és más hasonló fel­adatokra. Az ilyen deszantfeladatot alapvetően raj-, szakasz-, illetve századerővel hajtják végre.­ Elsősorban a kiscsoportok légcellás ejtőer­nyővel történő kijuttatása merülhet fel. Az ejtőer­nyős kijuttatás képessége mellett azonban a helikopteres légimozgékonyság képessége is jellemző ezekre a kiscsoportokban alkalmazott, könnyű felszerelésű szervezetekre. A különleges műveleti szervezetek általában nem rendelkeznek saját, szervezetszerű légi­­szállító-kapacitással. Azáltal válnak légimozgé­konnyá, „... hogy a szükséges légiszállító-esz- 2010/G 11

Next