Honvédségi Szemle 2010
2010 / 6. szám - Hennel Sándor okl. mk. százados: Helikopterekkel végrehajtott harceljárások a speciális erők érdekében
Az ACT által összeállított ütemterv szerint a vizsgálat tervezését, szervezését 2011 májusáig végzik, a konkrét kísérleti-modellezési vizsgálatot pedig 2011. május 2-13. között hajtják végre. Ezt követően készül el a vizsgálat értékelése, majd az arról szóló jelentés, amelynek következtetései alapját képezik a CHT-koncepciónak. KÖVETKEZTETÉSEK Tekintettel arra, hogy a téma kiemelt jelentőséggel bír a NATO-ban, egyben lehetőséget, aktív részvételt biztosít a NATO-nemzetek számára a dokumentum-előkészítésben, jövőbeni figyelemmel kísérése hazánk szempontjából is indokolt. Az, hogy a téma koncepcionális szabályozása „az aszimmetrikus hadviselés” című projektben két esztendeje elbukott, egyedi körülményeket teremt a továbblépésre. Az ACT-nek ugyanis már van egy olyan dokumentuma, amelynek tartalmi elemeit viták eredményeképpen töltötték fel, s amely alapját képezheti a jelenlegi projektnek; ismertek azok az eljárásbeli problémák, egyéb negatív tényezők, amelyek abortálták a korábbi dokumentum elfogadását; valamint többé-kevésbé az is tudvalevő, hogy milyen álláspontokat képviselnek az egyes szövetségesek. Érdekes, hogy mindennek tudatában, vagyis e tapasztalatok ellenére sem kezd bele azonnal az ACT az új koncepció kidolgozásába, hanem azt csak egy alapos kísérleti-modellezési vizsgálat utánra időzíti. A hazai koncepciókidolgozó szervek szempontjából tehát mindenképpen hasznosak azok a szempontok, korábbi eljárásbeli tapasztalatok, munkamódszerek, konkrét projektre vonatkozó alternatívák, amelyek figyelembevételével az ACT gondozza a témát. Ami a hibrid hadviselésre vonatkozó koncepció várható tartalmi elemeit illeti: túlzás nélkül állítható, hogy - elfogadása esetén - akár paradigmaváltást is jelenthet a NATO jövőbeni hadviselésének teljes egészében. Amennyiben sikerül érvényre juttatni az ACT innovatív művelet- és stratégiai tervező részlegeinek elképzeléseit, a korábbi, hagyományos hadviselésre vonatkozó több évtizedes gyakorlat megszűnik, pontosabban - azonos súllyal - kiegészül a nem konvencionális hadviselés folytatásának egyidejű képességkövetelményeivel. A NATO katonai képességei ez esetben várhatóan úgy alakulnak majd át, hogy egyszerre lesznek képesek hagyományos és nem hagyományos fenyegetések elleni küzdelemre. Itt meghatározó a NATO Nemzetközi Katonai Törzs által, 2010. május 31 -én elfogadott, a hibrid fenyegetésre vonatkozó definíciótervezet, amely szabad fordításban a következőképpen hangzik: „Hibrid fenyegetéseknek azon képességeket nevezzük, amelyek révén az ellenfelek hagyományos és nem hagyományos eszközöket egyidejűleg, adaptívan tudnak alkalmazni saját céljaik elérése érekében”. A NATO tehát ezáltal nemcsak elismeri, hogy az ellenség folytathat hibrid hadviselést vele szemben, hanem saját magát is kötelezi: éppúgy legyen képes a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre, mint a hibrid hadviselés folytatására. Ez mindenképpen komoly változásokat eredményez majd a hadrendi elemek minőségében, mennyiségében, a műveleti szabályzókban, a vezetési elvekben, a kiképzésben, a fegyverzetben vagy a technológiai és logisztikai támogatásban. Egyszerűbben szólva: növekszik a különleges műveleti képességek szerepe a NATO-ban. ■ Honvédségi Szemle Hennel Sándor oki. mk. százados: HELIKOPTEREKKEL VÉGREHAJTOTT HARCELJÁRÁSOK A SPECIÁLIS ERŐK ÉRDEKÉBEN A SPIEL ROPE ÉS A FAST ROPE RENDSZEREK ALKALMAZÁSA Napjainkban a Magyar Honvédség szervezeti keretei között is egyre nagyobb súllyal jelennek meg a speciális csapatok, a különleges műveleti erők. Ezek kijuttatási módjai között - az ejtőernyős deszantmód mellett - előkelő helyen szerepel a helikopteres légimozgékony kirakás. A jelen tanulmány keretében egyfelől általános értelemben kívánom jellemezni a speciális erők érdekében végrehajtott helikopteres deszantfeladatokat, másfelől részletesen szeretném bemutatni a katonai és rendvédelmi alkalmazások keretei között a különleges erők be- és kirakási rendszerét (Special Patrol Insertion/Extraction System - SPIES Rope), és a gyorskötél (Fast Rope) megnevezésű személydeszant-rendszerek alkalmazásával kapcsolatos haditechnikai és eljárásbeli körülményeket. E terület aktualitását az adja, hogy napjainkban - különösen a terrorizmus elleni harc feladatai során - a speciális erők alkalmazásának fontossága növekszik. Ezen belül különös fontossággal bír az erők kirakásának begyakorlása beépített területen, illetve erdős-hegyes környezetben, esetleg hajón. Tanulmányom összeállítása során felhasználtam a NATO és a Magyar Honvédség szabályzataiban és doktrínáiban, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis kiképzési tevékenységében, a rendőrségnél, a légi- rendészeti parancsnokságnál és a terrorelhárító szolgálatnál felhalmozódott tapasztalatokat. A SPECIÁLIS ERŐK KIJUTTATÁSA LÉGI ÚTON, HELIKOPTEREK FEDÉLZETÉN A különleges műveleti erők tevékenysége iránti igény robbanásszerűen megnövekedett az A Mk17-es szállítóhelikopter SPIES Rope módszerű kiemelése Mi-24-es oltalmazása mellett utóbbi húsz-huszonöt év során megvívott háborúkban. A világ vezető haderőiben érvényesülő szervezési tendenciák azt mutatják, hogy az egyre több területen, egyre nagyobb számban szerephez jutó különleges műveleti erőket egyre nagyobb szervezeti méretben állítják fel, alaprendeltetéshez kötődő, alapvető képességként kezelve a légideszant-képességeket (azok között az ejtőernyős kijuttatásra való képességet). Az alábbiakban két területen vizsgálom a különleges műveleti erők helikopteres kijuttatását: - a klasszikus összfegyvernemi harc különleges műveleti támogatása során; - a terrorizmus elleni harc megvívásakor. Mindkét alkalmazás során gyakori a különleges műveleti csoportok kijuttatása erdős-hegyes terepre, városharcban épületek közé, rosszul megközelíthető területekre, illetve hajók fedélzetére és háztetőkre. Ezek a helikopteres deszantformák speciális alpintechnika alkalmazását igénylik. Az FM100-5 szabályzat alapján a különleges műveleti erők feladathoz kötődő alapvető jellegzetessége, hogy .... alkalmasak légi úton való bevetésre”. A 75. ranger-ezred alaprendeltetéshez kötődő tevékenysége például a légideszantkijuttatási eljárás.2 A légi úton kijuttatott különleges rendeltetésű deszantok olyan, a hadműveleti seregtest-parancsnokság által alkalmazott csoportok, amelyeket az ellenség harcászati vagy hadműveleti mélységében alkalmaznak diverziós és felderítő feladatokra; tömegpusztító fegyverek és más ellenséges támadóeszközök felderítésére és megsemmisítésére; fontos objektumok felrobbantására és felgyújtására, rendeltetésük korlátozáséra; új haditechnikai eszközök zsákmányolására; fontos hadműveleti okmányok megszerzésére és más hasonló feladatokra. Az ilyen deszantfeladatot alapvetően raj-, szakasz-, illetve századerővel hajtják végre. Elsősorban a kiscsoportok légcellás ejtőernyővel történő kijuttatása merülhet fel. Az ejtőernyős kijuttatás képessége mellett azonban a helikopteres légimozgékonyság képessége is jellemző ezekre a kiscsoportokban alkalmazott, könnyű felszerelésű szervezetekre. A különleges műveleti szervezetek általában nem rendelkeznek saját, szervezetszerű légiszállító-kapacitással. Azáltal válnak légimozgékonnyá, „... hogy a szükséges légiszállító-esz- 2010/G 11