HUNGARIAN STUDIES 19. No. 2. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Akadémiai Kiadó Budapest [2005]
Viktória Dian: Description as Self-Reflection in Zsigmond Justh's Művész szerelem
DESCRIPTION AS SELF-REFLECTION Sándor Márai realised that they both worked in the same conditions with the same sensibility and with only a decade separating them from each other. Both of them were wealthy, and suffered from incurable illness, and Justh's Journal of Paris mirrors the same social million and the same atmosphere as Proust's novels. See: Sándor Márai, "A dandy és világa", in Pesti Hírlap 1941/33. Zsigmond Justh, Művész szerelem, Budapest: Pallas, 1888, 180. "Egy modern szerelem története az egész. Meg szeretném mutatni, hogyan engedelmeskedünk ma annak az örök törvénynek, amely fenntartja a világot. Ki akarom mutatni a tudás, az intellektuális fejlődés hatását a szerelemre. Ki akarom mutatni, hogyan gyöngíti a szerelmet a szellemi előrehaladás. Maga a regény formája megfelel a század követelményeinek; rövid, és szorosan tárgyához ragaszkodik; kitérések nincsenek benne.", The quoted texts in this essay are translated by the author. Péter Pól: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában [Conservative efforts at reform in the literature of the turn of the century]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971. Imre Bori, "Justh Zsigmond." In Bori, Varázslók és mákvirágok. Imre Bori highlighted this concurrence in Prózatörténeti tanulmányok. "... magasabb rendű művész az, ki Socrates fejét festi meg, mint aki egy érett görögdinnyét mázol" (40). György Bodnár, "Tételek között szorongó tárgyiasság és impresszionizmus: Justh Zsigmond" [Objectivity and Impressionism trapped among precepts], Új Auróra [New Aurora], 1987/3: 68-78. Journaux intimes et cornets publié par La Nouvelle Revue Française (Paris) 1975: 5-18. Condeberque-Lrecht. "Le journal parisien de Sigismond Justh Un ami de ma jeunesse", Nouvelle revue de Hongrie (Budapest), avril 1940: 264-273. Justh Zsigmond naplója és levelei. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977, 59-60. "Mind a kettő a preraffaelisztikus éra hatása alatt. Költőik: Swimburn, Dante Gabriel Rosetti. Festőik: (régiek közül) a primitívek: Giotto, Fra Angelico, Bellini, azután a spanyol iskola és Leonardo da Vinci és Tizian arcképei. Tout à fait mon affaire ça! [Ez nekem is teljesen megfelel!] Mind a ketten Laurens tanítványai." Párizsi napló, 211: "a legszubtilisabb kor legrafináltabb s legbetegebb festője". Katalin Geller, "Justh Zsigmond Párizsi naplójának képzőművészeti vonatkozásai" [Artistic aspects of Zsigmond Justh's Parisian journal], Művészettörténeti Értesítő [Art History News] 1983/4. Justh describes Antokolsky's atelier in this context in Párizsi Napló (23, 82, 112-113). "az, akit csak saját érzésvilágán keresztül érdekel az élet". András Tóth, "Justh Zsigmond naplója és levelei" [The journal and letters of Zsigmond Justh]. Irodalomtörténet [Literary History] 1979/3. 673-678. Mednyánszky László naplója. Budapest: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1960. Catalogue of Mednyánszky exibition in the Hungarian National Gallery - Erzsébet Király, "A "komor szépség" festője', in Mednyánszky kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában 2003-2004. Budapest: Kossuth Kiadó, 2003. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4). "A legmélyebb s egyúttal a legnehezebben érthető festőink között." "A kihalt táj sárgás tónusát csak itt-ott törte meg egy-egy tarka kendős, ibolyaszedő leány, vagy egy-egy a múlás színeibe öltözött öreg anyó, kik meggörnyedve czipelték rőzse-kötegüket hazafelé. - Istenem, milyen szomorú itt minden! - szólt Arzén. - Nagyon hangulatos! Nézze csak, milyen szép képet adna az az öreg anyó, a rőzsével a hátán, sárga-sárgán, akár csak egy eau forte." (175-176)