Hungarológiai Értesítő. III. évfolyam 3-4 szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1981)
I. Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet, 1979
felismeréseit a „főúri amatőr" sajátos konzervativizmusával. Különösen sikerült a párizsi és hazai naplók szembeállítása és elemzése. A Török Gyula-pályarajzra a regényelemzések mellett a korrespondenciák keresése a jellemző. Az epikai változatok összehasonlítása és megfeleltetése a képzőművészeti szecesszióval, a divatos mitológiákkal, élet- és halálkultusszal. A Csáth-tanulmány szervesen illeszkedik bele az újabb Csáth-szakirodalomba. A teljes élet és a teljes művészet vágyképét körvonalazza ebben az életmű-torzóban és sorstragédiában. Látensen, Jelenlétével" ez a tanulmány is figyelmeztet a Csáth-kutatás legfontosabb feladatára: a kortárs pályaképekkel való összevetés szükségességére. S nem a nagyokéval, egy Kosztolányiéval, egy Krúdyéval, egy Cholnoky Viktoréval, hanem az elfelejtett kezdeményezőkével, akiknek sikerült már egy-egy motívumot végérvényesen megfogalmazniuk, egy-egy novellatípust kidolgozniuk, egy-egy stílusfajtát megteremteniük. A meseíró Balázs Bélára, Elek Artúrra, Színi Gyulára, a korán meghalt Pap Mariskára vagy a különös Kupcsay Felíciánra kell gondolnunk — azok mellett, akiknek már a nevét is elfeledtük. A könyv záradéka a szerző tudományos munkásságáról tájékoztat. A bibliográfia húsz önálló (részben társszerzői) kötetről, nyolc antológiáról és hat válogatásról közli a könyvészeti adatokat, összesen tehát harmincnégy címleírást olvashatunk. A jelen kötet a harmincötödik. Alexa Károly Bretter György: Itt és mást. Válogatott írások. Válogatta Molnár Gusztáv, a bevezető tanulmányt írta Egyed Péter. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979. 5741. (Romániai Magyar írók) Két esztendővel a fiatalon elhunyt jeles kolozsvári filozófus halála után a magyarországi és a romániai könyvkiadás külön posthumus kötetekkel tisztelgett Bretter György (1932-1977) teljesítménye és emléke előtt. A Kriterion kötete a filozófus hagyatékából kiemelt 53 írással majd hatszáz oldalon gazdag körképét adja a „varázslatos egyéniségű Bretter György" működésének, rögzítve a filozófiája kibontakozásának minden egyes állomását. A kötet összeállítói a gondolkodói életmű tíz esztendejének hozamából (1967—1977) válogatva a műfajiságra való tekintet nélkül az időrendiség elvét követték. Bevezetőjének kiindulópontjába Egyed Péter Bretter egy emlékezetes mondatát állítja: „bizonyos értelemben világtörténelmi helyzetben vagyunk". Egyed ennek az állításnak az elemeit keresve a szerző gondolatkörének történetileg-társadalmilag meghatározott hátteréhez jut el: „.. .mint romániai magyarság, amelynek különösképpen létfeltétele a humanizmus és a demokrácia (továbbá nyelvének, kultúrájának és történelmi tudatának minőségi alakítása), predesztináltak vagyunk létfeltételeink színvonalas és eredeti vizsgálatára, megragadására; sajátos érdekeink ezen a területen különösképpen elősegítik az egyetemes értékű elmélet kialakítását". A Temetés Zsögödön című esszé a történelmi mélységű szolidaritás megtartó erejét példázza. D. D. Rostának, az ismert román filozófusnak egy korai művétele-