Hungarológiai Értesítő. III. évfolyam 3-4 szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1981)
I. Könyvismertetések - Jugoszláviai magyar hanglemezek
chívumból előkeresni, s a nagy öregek (Herceg János, a Híd-alapító Lévay Endre, Lőrinc Péter) is ösztönözhetnék egy-egy hanglemez elkészítését. A jugoszláviai magyar művelődés még kellően nem figyelt föl erre a népszerűsítő, s egyben muzeális (megőrző) tevékenységre, mely a hagyománykutatás és -ápolás egyik — jövőben sokszorosan visszatérülő — része lehetne. Ma még csupán három jugoszláviai magyar lemezt ismerünk: az egyik — Ladik Kataliné — félig-meddig magánvállalkozásban készült és a hangpoétika (a vizuális költészet hanggal való megjelenítése) tárgykörébe tartozik (1976 — Belgrád). A másik kettő az újvidéki folyóirat, az Új Symposion mellékleteként jelent meg (kis hányada önálló terjesztésben is kapható volt). Domonkos István: Kupié; Tiszáról fúj a szél (mindkettő 1979-ben). Domonkos István nagy verse, a Kormányeltörésben számtalan pódiumon, több művész tolmácsolásában elhangzott már, s a huszadik századi magyar líra értéke. A Kupié, mely a költő megzenésítésében és előadásában került lemezre — Domonkos korábban híres dzsesszmuzsikus volt —, valójában a Kormányeltörésben című költeménynyel megkezdett utat folytatja. A „dicső Mágia Polla" refrénként való ismétlődése, s a rímek szándékolt összecsendítése igazi kuplé-hangulatot eredményez. Minde mögött ott a kiábrándult, a gyermekkort elveszítő, sokszor megcsalatkozott költő fájdalma, „s szaporodtak az idiódiákok / a leltározó finánszok / nagy anyánk dicső Mágia Polla / reszkettem de mégis / beálltam a sorba / rimérek poéterek rimászok / ítészek ideászok kritikászok / miért ástok / a levegőbe futó árkot / s ég-e a veréb tolla / dicső Mágia Polla". Domonkos előadóművésznek is kiváló, szétszedi a verset, dallamot ismétel, s ahol a szöveg úgy kívánja — „eljönnek végül az úri hentesek / a hamvasztóipari bennfentesek" — kakofóniába, hörgésekbe megy át a hangja. A Kupié interpretálása nagy előadóművészi pillanat. A Tiszáról fúj a szél (Symposion lemezek 2.) népzenei jellegű: a csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület ifjúsági citerazenekarának három népdalelőadását rögzíti (Kék ibolya búnak hajtja a fejét, Volt egy lovagom..., Az anyósom olyan tiszta). A felvétel értékét Burány Béla szavaival érzékeltetjük: )14 Tiszáról futó szélkislemez valamennyi dallama a még Bartók által meghatározott, régi stílusú, ősi dallamaink közül való, elsősorban az Alföld dallamcsoportjából. Tiszta forrásból kínálnak tehát, szinte csak kortynyit, szíves kínálással. Az előadott változatok Vajdaságban kerültek szalagra, a Tisza-vidék bácskai és bánáti oldalán". Szakolczay Lajos