Hungarológiai Értesítő. V. évfolyam 1-2. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1983)

A hungarológia hírei - Külföldi irodalmi hangfelvételek - Nyugati magyar költők – magnetofonkazettán

345 2. Tollas Tibor válogatott versei Tollas Tibor 2x30 perces műsorkazettáján harminc év verseiből válogatott. Szán­déka szerint „egy rossz csillagzat alatt született nemzedék" útjáról akar hírt adni. Köl­teményeit úgy csoportosította, hogy művészi fejlődésén kívül az életút egy-egy esemé­nye is lássék; a versek közé magyarázó szövegeket iktatott be, melyeknek kettős célja van: hangulatilag bevezetik az egyes ciklusokat és némileg a vers születésének körül­ményeiről is tájékoztatnak. A költő különleges előadóművészi hatásra nem törekedett, megelégedett a szöveg (némelykor érzelmes) interpretálásával. Az első ciklusban azok a versek kaptak helyet, melyek a szülőfalut, a gyermekkort, a régi ismerősöket, a csalá­dot éneklik (Hazafelé, Anyám zsoltárt énekel, Eszter néni, Elmorzsolt virág). Ezt köve­tik a váci börtön világát fölelevenítő költemények: mit jelentett a rabok számára Húsz szem cseresznye, egy véletlenül arra tévedt kutya (Ének Lili kutyáról), egy, a magányt enyhítő rovar (Egy pók foltozza be a csendet). Vers íródott még Október 23-ió\,Az öreg lőmesterről, a Széncsatáról, s arról az élményről, mely a „tenyérnyi napot" is el­vette az emberek elől (Bebádogoznak minden ablakot). A verskazetta másik oldalán levő versek az 1956-os tragédia után külföldre került költő életéről adnak képet (A senki földjén, Vízválasztó, Péter, Tíz év után stb.).Egy részük a családról szól, az idegen ajkúak közt nevelkedő gyermekről (Altatódal Csillá­nak, Eszterlánc, Holt ág), s a vélelmünk szerint értékesebbek — az Irgalmas fák című kötet jellegzetes darabjai — az emberi tulajdonságokkal fölruházott fákról (Tizenhá­rom szomorúfűz, Jegenyék, Vadkörtefa). Különösen érdekes a Fából faragott litánia című költemény, melyben a költő tárgyakat (ajtófélfa, kapufa, talpfa, bitófa stb.), kü­lönféle fogalmakat (nemzetségfa, családfa, életfa) és helységnevet (Boldogasszonyfa) sorolt egymás mellé; s e hangulati egység tulajdonképpen maga a vers. Mielőtt aMózes imája fölhangzanék, Tollas bevallja, egyre jobban gyötri „a véglegessé váló hazátlanság tudata." Nyugalmat a családi életben lel, ez az erős kötődés teszi elviselhetővé a fájdal­mat — saját verscímével szólva —A senki földjén élő és tevékenykedő írónak (Kései val­lomás Mayának). Szakolczay Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék