Hungarológiai Értesítő. V. évfolyam 3-4. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1983)
Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet, 1981
A Kassák-monográfus Rónay György hitének dialektikája evangéliumi fogantatású: Isten és emberszeretet pólusai között feszül Istenbe és az emberbe vetett hite. Ez a hit a szeretet evolúciójában teheti jobbá a szüntelen megújulásra váró társadalmat. Az 1976 és 79 között keletkezett írásokat a hit elvesztésének, megtartásának művekben és személyes magatartásban kitapintható kohéziója szervezi s fonja öszsze egységes kötetté. Tóth Tibor Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Sajtó alá rendezte Kulcsár Margit. Bevezette Kulcsár Péter. Magyar Helikon, Budapest, 1981.473 l. (Bibliotheca Historica) Heltai Gáspár (1510—1574) műve nem tekinthető a magyar történelem megbízható forrásművének, nem tükrözi kora tudományos színvonalát sem, mégis kiemelkedő alkotása régi magyar irodalmunknak: ez a munka az első sikeres törekvés a történelem regényes prózává való átformálására. Számos forrást, krónikát használt fel saját műve megírásához a szerző, ezek alakításáról, bővítéséről Kulcsár Péter bevezetője pontosan, szakszerűen tájékoztat. A mű 1943-as népszerű kiadását Varjas Béla gondozásában adták ki, 1973-ban megjelent hasonmás kiadása, ugyancsak Varjas Béla munkája eredményeként, 1980-ban pedig Nemeskürty István a Magyar Remekírók sorozatban tette közzé néhány részletét. A jelenlegi kiadás a teljes szöveget közli, mai helyesírás szerint, élvezhető, közérthető formában, a kiadótól megszokott szép nyomdai kivitelben. Nagy szerepe lesz a régi magyar irodalom iránti érdeklődés fenntartásában, elmélyítésében a nem szakember olvasók körében is. R. T. O. Herczeg Gyula: A XIX. századi magyar próza stílusformái. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. 332 l. Korábbi nagy stilisztikai munkájához,A modern magyar próza stílusformáihoz hasonlóan Herczeg Gyula a 19. század magyar prózájának vizsgálata során is főként a mondatszerkezetek elemzésére koncentrál. Ebben a művében azonban a közlésmódok rendszerének és a leírásnak a vizsgálatát — a múlt századi próza szerkezeti jellegzetességeiből következően — az összetett mondat elemzése szorítja háttérbe. A világos szerkezetű, hatalmas példaanyagot mozgató mű elsősorban Ambrus Zoltán, Bródy, Csiky Gergely, Eötvös, Fáy, Gozsdu, Gyulai, Jókai, Jósika, Justh Zsigmond, Kazinczy, Kemény, Mikszáth és a századvég realistáinak műveit idézi úgy, hogy a szemelvények egyegy mondatstilisztikai vagyritmikai jelenség bemutatói, s nem az adott életmű módszerét példázzák elsősorban. Herczeg Gyula vizsgálatai kimutatták, hogy a csigavonalon