Hungarológiai Értesítő. VIII. évfolyam 3-4. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1986)

Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet, 1984

nagy nemzettel) stb. A második csoportba sorolható írások többsége rövid és anekdo­tikus jellegű (pl. Lessing emlékezete, Scott Walter írói jövedelme, Shakespeare eper­fája), de akad azért itt tanulmányszámba menő fejtegetés is (Voltaire és Rousseau, vagy milyen befolyása volt e két író munkáinak Franciaországra?). A kötet bevezetőjében Fenyő István tematikus rendbe csoportosítva részlete­sen ismerteti és értelmezi Bajza gondolatmeneteit. Felhívja a figyelmet arra, hogy a külföldi tudósítások, történeti beszámolók mögött aktuális üzenet, a hazai viszo­nyok bírálata lappang. Értékelése szerint e most ismét a figyelem középpontjába került írások módosítják azt a hagyományos irodalomtörténeti vélekedést is, hogy Bajza csupán az „irodalom respublikájáért" harcolt volna. Fenyő szavait idézve: „...eszmevilágától — már ekkor! — a politikai értelemben vett respublika, a köztársa­ság mint állam- és kormányforma sem volt idegen." A kötetet jegyzetek egészítik ki, melyek hírt adnak a sajtó alá rendezés elveiről (mai akadémiai helyesírásnak megfelelő átirat a stílusértékű jellegzetességek meg­tartásával), közlik a cikkek pontos lelőhelyét, és megadják a legfontosabb szöveg­magyarázatokat. Szajbély Mihály Balázs Béla: Lehetetlen emberek. A kötet előszavát Szabolcsi Miklós írta. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984. 3591. Szabolcsi Miklós 29 oldalas bevezető tanulmánya jó támpontokat ad Balázs Béla nemcsak méltatlanul elfeledett regényéhez, de egész munkásságának megismeré­séhez. Elemzi a regény társadalmi miliőjét, belső logikáját, megírásának történetét, korabeli kritikai visszhangját, felhívja a figyelmet a regény önéletrajzi mozzanataira. Egyúttal feltárja Balázs Béla munkamódszerét, és szellemi fejlődésének alakulását: hogyan vált a lázadó polgárból tudatos marxista gondolkodóvá. Nyomon követi munkásságát a Tanácsköztársaság bukása utáni emigrációs években, részletesen ismer­teti a Bécsben, majd Berlinben eltöltött éveket, de a leghosszabb időszakról, az 1931-től 1945-ig tartó moszkvai évekről már visszafogottabban beszél. Ennek oka az lehet, hogy az előszó szövege szinte szó szerinti átvétel a korábbi, 1965-ben megjelent ki­adásból. Szabolcsi Miklós a bevezetőjéhez fűzött jegyzetek utolsó pontjában utal néhány, 1965 óta megjelent, a Balázs Béla-kutatás szempontjából fontos dokumen­tumra. Csóra Karola Balázs Béla: II libro delle meraviglie. [Csodálatosságok könyve] Disegni di Mariette Lydis. Trad. dalTungherese a cura di Marinella D'Alessandro. In appendice „II manto delle fiabe" di Marinella D'Alessandro. Edizioni e/o, Roma, 1984.1321. Balázs Béla egy dilettáns görög milliomosnő, Mariette Lydis ál-kínai akvarell­jeihez — felkérésre — németül ál-kínai meséket írt, melyek „Der Mantel der Träume"

Next