Hungarológiai Értesítő. VIII. évfolyam 3-4. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1986)
Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet, 1984
nagy nemzettel) stb. A második csoportba sorolható írások többsége rövid és anekdotikus jellegű (pl. Lessing emlékezete, Scott Walter írói jövedelme, Shakespeare eperfája), de akad azért itt tanulmányszámba menő fejtegetés is (Voltaire és Rousseau, vagy milyen befolyása volt e két író munkáinak Franciaországra?). A kötet bevezetőjében Fenyő István tematikus rendbe csoportosítva részletesen ismerteti és értelmezi Bajza gondolatmeneteit. Felhívja a figyelmet arra, hogy a külföldi tudósítások, történeti beszámolók mögött aktuális üzenet, a hazai viszonyok bírálata lappang. Értékelése szerint e most ismét a figyelem középpontjába került írások módosítják azt a hagyományos irodalomtörténeti vélekedést is, hogy Bajza csupán az „irodalom respublikájáért" harcolt volna. Fenyő szavait idézve: „...eszmevilágától — már ekkor! — a politikai értelemben vett respublika, a köztársaság mint állam- és kormányforma sem volt idegen." A kötetet jegyzetek egészítik ki, melyek hírt adnak a sajtó alá rendezés elveiről (mai akadémiai helyesírásnak megfelelő átirat a stílusértékű jellegzetességek megtartásával), közlik a cikkek pontos lelőhelyét, és megadják a legfontosabb szövegmagyarázatokat. Szajbély Mihály Balázs Béla: Lehetetlen emberek. A kötet előszavát Szabolcsi Miklós írta. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984. 3591. Szabolcsi Miklós 29 oldalas bevezető tanulmánya jó támpontokat ad Balázs Béla nemcsak méltatlanul elfeledett regényéhez, de egész munkásságának megismeréséhez. Elemzi a regény társadalmi miliőjét, belső logikáját, megírásának történetét, korabeli kritikai visszhangját, felhívja a figyelmet a regény önéletrajzi mozzanataira. Egyúttal feltárja Balázs Béla munkamódszerét, és szellemi fejlődésének alakulását: hogyan vált a lázadó polgárból tudatos marxista gondolkodóvá. Nyomon követi munkásságát a Tanácsköztársaság bukása utáni emigrációs években, részletesen ismerteti a Bécsben, majd Berlinben eltöltött éveket, de a leghosszabb időszakról, az 1931-től 1945-ig tartó moszkvai évekről már visszafogottabban beszél. Ennek oka az lehet, hogy az előszó szövege szinte szó szerinti átvétel a korábbi, 1965-ben megjelent kiadásból. Szabolcsi Miklós a bevezetőjéhez fűzött jegyzetek utolsó pontjában utal néhány, 1965 óta megjelent, a Balázs Béla-kutatás szempontjából fontos dokumentumra. Csóra Karola Balázs Béla: II libro delle meraviglie. [Csodálatosságok könyve] Disegni di Mariette Lydis. Trad. dalTungherese a cura di Marinella D'Alessandro. In appendice „II manto delle fiabe" di Marinella D'Alessandro. Edizioni e/o, Roma, 1984.1321. Balázs Béla egy dilettáns görög milliomosnő, Mariette Lydis ál-kínai akvarelljeihez — felkérésre — németül ál-kínai meséket írt, melyek „Der Mantel der Träume"