Hungarológiai Értesítő. IX. évfolyam 3-4. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1987)
Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet, 1985
jelzi, hogy következő kötetében „többek között a magyar naturalista irodalom első szakaszát" mutatja be. Mák Ferenc Botka Ferenc: Üzenet Szibériából. Hadifogság és irodalom 1914-1921. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1985. 348 l. A kötet két részből áll: fele Botka Ferenc összefoglaló tanulmánya a hadifogolyirodalomról, ennek néhány kiemelkedő alakjáról, eddig kevésbé ismert életművekről. Az eddigi kutatási eredmények áttekintésén túl számos új adalék, összefüggés feltárására vállalkozott, a történelmi mozgások irodalmi vetületét követve összegezi e sajátos korszak irodalomképét. Részletesen taglalja a hadifogság és a forradalmak irodalmának tematikáját, eszmeiségét, intézményrendszerét, s egyes írói pályaképek hatását az itthoni irodalomra. Részletesebben foglalkozik az orosz forradalom mellé állt hadifogoly-mozgalommal is, tovább gazdagítva történészek, hadtörténészek, irodalomtörténészek e tárgyú kutatásait. A kötet másik - nagyobbik fele dokumentumokat ad közre az alcímben jelzett időszakról, kéziratos hadifogolylapok cikkeit, a hadifogságban működő színházakról szóló tudósításokat, Zalka Mátéra vonatkozó emlékezéseket. Bányai Kornél nem ismert vagy elfeledett írásait is olvashatjuk itt, nehezen hozzáférhető újságokból kerültek ide Karikás Frigyes elbeszélései, végül Markovits Rodion híres regényének (Szibériai garnizon) keletkezéstörténetéről közöl Botka Ferenc ismeretlen tényeket, leveleket. A kötetet gazdag képanyag és igen részletes, további kutatásokra ösztönző jegyzetanyag egészíti ki. R. T. O. Stephanus Brodericus: De conßictu Hungarorum cum Solymano Turcarum imperatore ad Mohach história verissima. Edidit Petrus Kulcsár. Oratio ad Adrianum VI. Pontificem Maximum. Edidit Csaba Csapodi. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985. 91 1. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series Nova VI.) Brodarics István: 16. századi humanizmusunk egyik jeles képviselője ugyan folyamatosan jelen van irodalmi köztudatunkban, de a szakirodalom mégis meglehetősen keveset foglalkozik vele. Egy művű szerzőnek számít, holott a mohácsi csatáról s annak előzményeiről beszámoló munkáján kívül tekintélyes számban maradtak fent történelmi vonatkozásban is fontos tényeket közlő humanista levelei, többek között 1508-ból, a csecsemő II. Lajos koronázásáról beszámoló írás, s a mohácsi csatamezőről VII. Kelemen pápához, illetve Mária magyar királynőhöz intézett levelek. Kár, hogy Brodarics műveinek kritikai kiadását nem tették teljessé levelezésével is. Brodarics humanista műveltségére és elhivatottságára jellemző adat az is, hogy padovai tanulmányai idején ő kísérelte meg először Janus Pannonius fentmaradt verseit kiadni.