Hungarológiai Értesítő. IX. évfolyam 3-4. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1987)

Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet, 1985

jelzi, hogy következő kötetében „többek között a magyar naturalista irodalom első szakaszát" mutatja be. Mák Ferenc Botka Ferenc: Üzenet Szibériából. Hadifogság és irodalom 1914-1921. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1985. 348 l. A kötet két részből áll: fele Botka Ferenc összefoglaló tanulmánya a hadifogoly­irodalomról, ennek néhány kiemelkedő alakjáról, eddig kevésbé ismert életművekről. Az eddigi kutatási eredmények áttekintésén túl számos új adalék, összefüggés feltárá­sára vállalkozott, a történelmi mozgások irodalmi vetületét követve összegezi e sajátos korszak irodalomképét. Részletesen taglalja a hadifogság és a forradalmak irodalmá­nak tematikáját, eszmeiségét, intézményrendszerét, s egyes írói pályaképek hatását az itthoni irodalomra. Részletesebben foglalkozik az orosz forradalom mellé állt hadifo­goly-mozgalommal is, tovább gazdagítva történészek, hadtörténészek, irodalomtörté­nészek e tárgyú kutatásait. A kötet másik - nagyobbik­­ fele dokumentumokat ad közre az alcímben jelzett időszakról, kéziratos hadifogolylapok cikkeit, a hadifogság­ban működő színházakról szóló tudósításokat, Zalka Mátéra vonatkozó emlékezése­ket. Bányai Kornél nem ismert vagy elfeledett írásait is olvashatjuk itt, nehezen hozzá­férhető újságokból kerültek ide Karikás Frigyes elbeszélései, végül Markovits Rodion híres regényének (Szibériai garnizon) keletkezéstörténetéről közöl Botka Ferenc isme­retlen tényeket, leveleket. A kötetet gazdag képanyag és igen részletes, további kutatá­sokra ösztönző jegyzetanyag egészíti ki. R. T. O. Stephanus Brodericus: De conßictu Hungarorum cum Solymano Turcarum imperatore ad Mohach história verissima. Edidit Petrus Kulcsár. Oratio ad Adrianum VI. Pontificem Maximum. Edidit Csaba Csapodi. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985. 91 1. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series Nova VI.) Brodarics István: 16. századi humanizmusunk egyik jeles képviselője ugyan folya­matosan jelen van irodalmi köztudatunkban, de a szakirodalom mégis meglehetősen ke­veset foglalkozik vele. Egy művű szerzőnek számít, holott a mohácsi csatáról s annak előzményeiről beszámoló munkáján kívül tekintélyes számban maradtak fent történel­mi vonatkozásban is fontos tényeket közlő humanista levelei, többek között 1508-ból, a csecsemő II. Lajos koronázásáról beszámoló írás, s a mohácsi csatamezőről VII. Kele­men pápához, illetve Mária magyar királynőhöz intézett levelek. Kár, hogy Brodarics műveinek kritikai kiadását nem tették teljessé levelezésével is. Brodarics humanista műveltségére és elhivatottságára jellemző adat az is, hogy padovai tanulmányai idején ő kísérelte meg először Janus Pannonius fentmaradt verseit kiadni.

Next