Hungarológiai Értesítő. XII. évfolyam 3-4. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1990-1993)

Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet 1988

A kritikai apparátus példás megírása, az előforduló személyek azonosításai, a mu­tatók pontossága pedig fontos segédeszköz a további kutatómunkában. Monok István György Lajos: Az anekdota. A magyar regény előzményei. Tanulmányok. Válogatta, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Kovács Fe­renc. Kriterion Könyvkiadó, București, 1988. 426 l. A kötet az 1910-es évektől alkotó jeles erdélyi magyar irodalomtörténész, György Lajos (1890-1950) főbb munkáit és néhány tanulmányát tartalmazza. Az anekdota (1935), A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai (1934), A magyar regény előzményei (1941), A francia hellenizmus hullámai az erdélyi magyar szellemi életben (1930), Dr. Gyalui Farkas (1935), Dr. Bitay Árpád életrajzi adatai és tudományos munkássága (1938), Az Erdélyi Múzeum története 1874-1937 (1939), Nagyenyedi Demokritus (1943), A magyar és orosz irodalom kapcsolatai (1946, részlet). A közzétételből kimaradt adatanyag-részletek pótlására a kötet gondozója, Kovács Ferenc a jegyzetek közé tájékoztató utalásokat iktatott be. Ezért is különös jelentősége van a függelékként közölt részeknek: A kiadásról, Jegyzetek a bevezető tanulmányhoz, Jegyzetek György Lajos ta­nulmányaihoz, György Lajos önállóan vagy különnyomatban megjelent munkái, Névmutató. A bevezető tanulmány címe: György Lajos, az irodalomtudós. Főbb fejezetei: Megközelítés (mozzanatok pályaképéből), Lehetséges irodalomtörténetírás? (az er­délyi magyar irodalomtörténetírás a két világháború között), Anekdotatörténet (az anekdotáról írt könyvének méltatása), A nagy monográfiák után (Nagyenyedi De­mokritusáról és Valkai Andrásról írt tanulmányának értékelése), A könyvtár és a katedra vonzásában (könyvtárgyarapító és egyetemi oktatói tevékenysége). Kovács Ferencnek ez a bevezető tanulmánya az egyik legjobb és egyben legú­jabb összegezése György Lajos munkásságának. Érdeme az is, hogy tág összefüg­gésrendben, az erdélyi és egyáltalán a magyar irodalomtörténeti kutatások "dinami­kus kontextusában" mutatja be és értékeli egy még sokunk emlékezetében élő iroda­lomtörténész pályáját. Mind a bevezető tanulmány, mind pedig az új kiadásra került tanulmányok megérdemlik a szakterület múltja iránt érdeklődők figyelmét. És mind­ez jó lehetőség arra, hogy György Lajos tudományos kutatómunkájának időt álló értékeire ráirányíthassa a figyelmet, hogy aztán majd egy irodalomelméleti szakem­ber elmélettörténeti szempontból is méltathassa az egykori pozitivista irodalomtör­ténész tárgytörténeti elemző és összehasonlító módszerét. Szabó Zoltán

Next