Hungarológiai Értesítő. XIII. évfolyam 3-4. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1994)
Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet, 1989
A határokon kívül élő magyar kisebbség létéről, jogairól, jogfosztásáról, a velük való kapcsolatról szóló gondolatok többsége 1981 óta, megfogalmazásuk óta sem vesztette el aktualitását. Kalangya című olvasónaplójában magyar és külföldi szerzők művei kapcsán műelemzéseket, műhelygondokat, élménybeszámolókat, töprengéseket olvashatunk. Sartre-ról feljegyzi, hogy egy nyilatkozatában kijelentette: „Bartók nagy zenei szenvedélyeim egyike lett és az is maradt". Berzsenyi Dániel költészetéről szóló rövid írásán kívül közli fiatalkori Németh László tanulmányait (a Galilei című drámáról és az Égető Eszter című regényről), s az író ezzel kapcsolatos, hozzá intézett levelét. A Németh László-művek befogadásának korjellemző dokumentumai ezek. A kortárs prózából Mészöly Miklós Film című regénye, Illés Endre: Mestereim, barátaim, szerelmeim című kötete és Jékely Zoltán novellái ihlették kritikaírásra. Több tanulmányának főszereplője Mednyánszky László festő, irodalomtörténeti érdekűek Justh Zsigmondról, gróf Teleki Lászlóról szóló írásai. A Kossuth-emigráció története is foglalkoztatja, több gazdagon dokumentált tanulmányt szentel a kérdésnek. Felhívja a figyelmet Eötvös Károly kevéssé ismert életművére, Kecskeméthy Aurélnek, Széchenyi István „pölöskei inspektorának" arcképét rajzolja meg. Izgalmas életrajzi regénybe illő epizódokban, levéltári kutatás dokumentumai segítségével, ismeretlen levelek, életrajzi adatok, naplórészletek alapján idézi fel az 1848-as miniszter, Szemere Bertalan személyiségét, a magyar kor híressé tételéért folytatott küzdelmét, nemzetközi kapcsolatait, kudarcba fulladt, de a reformkori hazafiakhoz méltó életprogramját. R. Takács Olga Alföldy Jenő: Rend a homályban. Kalandozások a mai magyar lírában. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989. 358 l. Két évtizede folytatott verskritikusi munkásságának előző két tanulmánykötetéből .Élménybeszámoló, 1983; Visszhang, 1986) kimaradt vagy azóta keletkezett tanulmányait, esszéit, hosszabb kritikáit gyűjti egybe a szerző. Kritikái megírásakor a vers iránti tisztelet és kíváncsiság vezette, vonzza a sokféleség, a jó minőség, izgatja a új formák teremtésének folyamata. Munkásságának kulcsszavai lehetnek a kedvcsinálás, ismeretátadás, élménymegosztás, értékmegőrzés, egyéni véleményalkotás. Költészetünk és fogadtatása a hetvenes-nyolcvanas években című hosszabb írása az igen gazdag verstermésből az általa elismerésre, megőrzésre érdemes értékeket emeli ki. A legjobb teljesítmények mellett olykor a kritikusi szigor hiánya következtében kevésbé jelentős, ám valamilyen szempontból jellegzetes műveket is szívesen bemutat.