Hungarológiai Értesítő. XIII. évfolyam 3-4. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1994)

Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet, 1989

A határokon kívül élő magyar kisebbség létéről, jogairól, jogfosztásáról, a velük való kapcsolatról szóló gondolatok többsége 1981 óta, megfogalmazásuk óta sem vesz­tette el aktualitását. Kalangya című olvasónaplójában magyar és külföldi szerzők művei kapcsán mű­elemzéseket, műhelygondokat, élménybeszámolókat, töprengéseket olvashatunk. Sartre-ról feljegyzi, hogy egy nyilatkozatában kijelentette: „Bartók nagy zenei szenve­délyeim egyike lett és az is maradt". Berzsenyi Dániel költészetéről szóló rövid írásán kívül közli fiatalkori Németh László­ tanulmányait (a Galilei című drámáról és az Égető Eszter című regényről), s az író ezzel kapcsolatos, hozzá intézett levelét. A Németh László-művek befogadásának korjellemző dokumentumai ezek. A kortárs prózából Mészöly Miklós Film című regénye, Illés Endre: Mestereim, ba­rátaim, szerelmeim című kötete és Jékely Zoltán novellái ihlették kritikaírásra. Több tanulmányának főszereplője Mednyánszky László festő, irodalomtörténeti ér­dekűek Justh Zsigmondról, gróf Teleki Lászlóról szóló írásai. A Kossuth-emigráció története is foglalkoztatja, több gazdagon dokumentált tanulmányt szentel a kérdésnek. Felhívja a figyelmet Eötvös Károly kevéssé ismert életművére, Kecskeméthy Aurélnek, Széchenyi István „pölöskei inspektorának" arcképét rajzolja meg. Izgalmas életrajzi regénybe illő epizódokban, levéltári kutatás dokumentumai segítségével, ismeretlen le­velek, életrajzi adatok, naplórészletek alapján idézi fel az 1848-as miniszter, Szemere Bertalan személyiségét, a magyar kor híressé tételéért folytatott küzdelmét, nemzetközi kapcsolatait, kudarcba fulladt, de a reformkori hazafiakhoz méltó életprogramját. R. Takács Olga Alföldy Jenő: Rend a homályban. Kalandozások a mai magyar lírában. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989. 358 l. Két évtizede folytatott verskritikusi munkásságának előző két tanulmánykötetéből .Élménybeszámoló, 1983; Visszhang, 1986) kimaradt vagy azóta keletkezett tanulmá­nyait, esszéit, hosszabb kritikáit gyűjti egybe a szerző. Kritikái megírásakor a vers iránti tisztelet és kíváncsiság vezette, vonzza a sokféleség, a jó minőség, izgatja a új formák teremtésének folyamata. Munkásságának kulcsszavai lehetnek a kedvcsinálás, ismeretátadás, élménymegosztás, értékmegőrzés, egyéni véleményalkotás. Költészetünk és fogadtatása a hetvenes-nyolcvanas években című hosszabb írása az igen gazdag verstermésből az általa elismerésre, megőrzésre érdemes értékeket emeli ki. A legjobb teljesítmények mellett olykor a kritikusi szigor hiánya következtében ke­vésbé jelentős, ám valamilyen szempontból jellegzetes műveket is szívesen bemutat.

Next