Hungarológiai Értesítő. XIII. évfolyam 3-4. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1994)

Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet, 1989

szemléletre és erkölcsi felfogásra egyaránt." Felszabadító erejűnek ítéli a francia natu­ralizmus hatását, lévén hogy a nálunk is népszerű Zola-életműben - nem utolsósorban a Dreyfuss-ügynek köszönhetően - az új szellemiség erkölcsi kérdéssé mélyült. Az új, modern életérzés mélyén - melynek lényege az iparosodás révén hirtelen kitárulkozó világgal szembeni kiszolgáltatottság kétségbeesése - már a szorongás hatalma munkál; láthatóan soha sem volt parányibb az ember, mint amikor a történelme során először világpolgárrá nőtt. Bori Imre - gyakran tekintve ki az akkor vezető szerepet játszó francia irodalomra - Bródy Sándor, Petelei István, Gozsdu Elek, Tömörkény István, Justh Zsigmond, Thury Zoltán és Kóbor Tamás műveiben, és visszatérő rokonszenvvel Jókai Mór kései regényeiben keresi a modern magyar irodalom - és gondolkodás - tit­kait és szépségeit. A magyar irodalom naturalista korszakának elemzésekor maga is vállalja Eötvös Károly hitét és szándékát: „Földeríteni az igazságot, ez az egyik. Elis­merésre is juttatni, ez a másik. Elismerés nélkül nincs hatása az igazságnak. Csak kiál­tó szó a pusztában." Ez ad egyben társadalmi súlyt is a magyar naturalizmus kérdésé­nek. Az irodalomtörténész könyvéhez fűzött rövid jegyzetében jelzi, következő köteté­ben a „szecessziós-szimbolisztikus irodalom kérdései után" fog nyomozni, feltárva egy roppant gazdag és színes korszak szellemi titkait. Mák Ferenc Cavagliá, Gianpiero: Fuori dal ghetto. Questione ebraica e letteratura ne 11 'Ungheria della svolta de] secolo. Carucci Editoré, Roma, 1989. 222 1. („Gaia" Collana di studi di letteratura comparata) A könyv bevezetőjében, mely Az elveszített haza címet viseli, Cavaglio azt fejtegeti, hogyan függ össze egymással a nemzeti és a zsidó kérdés, nacionalizmus és antiszemi­tizmus, hogyan erősödik az antiszemitizmus, amikor a nemzet önnön létét érzi fenye­getve Trianon után. A Monarchia széteséséig a zsidó polgárság az asszimilációra töre­kedett (a magyar zsidóságra a cionizmus gyakorlatilag nem volt hatással), s ennek az asszimilációnak a problematikussága, az ebből adódó identitásválság, az elveszített ha­za élménye főleg a húszas évektől kezdődően mutatkozott meg. Mintegy korábbi, Gli erői dei miraggi című könyvének ellenpárjaként - mely arról szól, hogyan hunynak ki az immár elavult nacionalista eszmék a magyar irodalomban, illetve hogy egyre kevésbé képesek értékeket teremteni - ebben a tanulmányban Cavaglia azt hangsúlyozza, hogy a nemzeti tradíciók által meg nem béklyózott, a megújulás iránt fogékony zsidó származású értelmiségiek képviselték a magyar kultú­rában a modern, nyugat-európai eszméket, gyakran elutasításra találva. (Cavaglio sze­rint nem lehet modern az olyan irodalom, amely érdeklődésének középpontjába a nem­zeti kérdést helyezi.) Az első fejezet az asszimiláció problémamentesnek mutatkozó

Next