A magyar művelődés és a kereszténység II. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt. Budapest – Szeged (1998)
Nyelvünk és a kereszténység - Tóth Szilárd: Rovásírás és latin betűs írás a magyar művelődésben
Kéziratunk lezárása után, már 1997-ben jelent meg a Székelyföldön az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál Ferenczi Géza Székely rovásírásos emlékek című hatvanoldalas könyve, mely összegzi a rovásírás-kutatás eddigi eredményeit. Az, hogy egy ilyen, tudományos igényű könyvet egy népszerű könyvkiadó ad ki, jelzi, hogy Erdélyben milyen élénk az ez irányú érdeklődés. (Ferenczi munkáját cikkünkben sajnos már csak részben tudtuk felhasználni.) A rovásírás ma Magyarországon majdnem mindig a latin írás mellett, s nem a helyett jelenik meg: a rovásjeleket vagy rovásírásos szövegeket többnyire latin betűs „értelmezés" kíséri. Igaz ez a Napkelet fejlécére, a honfoglalási hétvége felirataira, a kártyanaptárakra, a képes levelezőlapokra, a rovásírásos pólóra és a sörcímkére is. Az ópusztaszeri emlékparkban Csete Ildikó textilművész kárpitjain szintén latin és rovásbetűkkel olvasható a Miatyánk (balról jobbra), valamint Szent István intelmei. A Napkelet rovásírásos keresztrejtvénye ugyanakkor mindig kizárólag rovásírásos, de a rovat címe, a Rovásírás keresztrejtvény [sic!] felirat és a beküldés feltételeinek leírása már latin betűsek. A Kötött Kéve 1995-ös trianoni emlékszámának (1/6., 1995. július 7.) mottóját (egyébként az a véleményem, hogy nagymagyarországnak [sic!] fel kel [sic!] támadnia - Az én transzliterációm, T. Sz.) a szerkesztők szintúgy csak rovásírással közlik. Meglátásunk szerint előbb-utóbb a rovásírás (lassú) elterjedésével kell számolnunk. Egyelőre nem kap túl nagy jelentőséget, de egyszer majd valószínűleg az egyetemeken és a főiskolákon is bekerül a magyar szakos oktatásba, és a végzett pedagógusok tanítani fogják az iskolákban. A diákok izgalmasnak, érdekesnek és egzotikusnak találják majd, és mivel nem túl nehéz elsajátítani, szívesen fogják tanulni. Addigra a műszaki-technikai fejlettség még magasabb fokára lépünk, és már senkinek sem fog gondot okozni a számítógépes rovásírásos szövegszerkesztés. A jelkészlet számítógép-billentyűzetre vitele már meg is történt, az elkészített program egy betéti társaságnál megvásárolható (Für Zoltán, op. cit. 55). Ez a folyamat valószínűleg feltartóztathatatlan, már csak azért is, mert a civilizáció és a médiák világának embere óriási vágyat érez a hagyományos kultúrák iránt, s a meglévő kulturális vákuumba könnyen berobbanhat a rovásírás, akár a számítógéppel szerkesztett rovásírásos könyvek, akár a számítógéppel nyomtatott rovásírásos levelezés formájában. Mindez persze semmiképp sem jelentheti nyelvünk latin betűs lejegyzésének a rovásírás javára történő visszaszorulását. Ugyanakkor a telekommunikációs eszközök (a telefon, a mobiltelefon stb.) és a médiák (a televízió, a rádió stb.) rohamos térnyerésének köszönhetően már ma számolnunk kell az írás - esetünkben a latin betűs írás -jelentőségének csökkenésével. Latin betűs nyelvemlékeink jelentőségére nyelvtudományunk az elmúlt évszázadok során folyamatosan rámutatott, míg rovásemlékeink helyét mind a mai napig nem jelölte ki. „... pontos filológiai kiadások híján [a rovásírásos nyelvemlékeinkben] tükrözött nyelvi adatok bizonytalannak tekinthetők - írja az egyik nem amatőr rovásírás-kutató. A székely rovásírásos emlékek nyelv-