A magyar művelődés és a kereszténység III. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt. Budapest – Szeged (1998)

Irodalom és művelődés - Ratzky Rita: Bibliai motívumok Petőfi Sándor költői képeiben

­. Bibliai metaforák I. a. Bibliai helyekhez kapcsolódó szimbólumok, metaforák. A paradi­csom, illetve az éden, az ígéret földje, illetve a Kánaán, a mennyország - an­gyal, pokol - ördög, föld és ég használata. E képek, különösen az életmű első két korszakában konvencionális nyel­vi szinten jelennek meg.2 Az alábbi versekben jelentkeznek: A hűtelenhez,3 Elválás, Első szerelem, Búcsú, A Dráván, Felköszöntés, Disznótorban, Jö­vendölés, Én, István öcsémhez, Búcsú a színészettől, János vitéz 12. ének, Gazdálkodási nézeteim, Láttam két hosszú nap..., Ha ébren meg nem láto­gatsz..., A varróleány, Nő szerelmem..., Sohasem volt az szerelmes..., Az utó­só ember, Miért hogy láthatatlanok..., A gazdag úr..., Miért vagyok én még mindig a világon?, Sors, nyiss nekem tért..., Felhő és csillag, Mint megfo­gamszott átok, A szerelem országa, Bölcselkedés és bölcseség, Bányában, Salgó, Kérdezd: szeretlek-e?, Szép napkeletnek..., Egy apához, Van-e egy marok föld..., A XIX. század költőihez. b. Bibliai személyekhez, eseményekhez kapcsolódó metaforák, szólá­sok, példázatok,­­ a vízözön, Noé, a szőlő, a galamb, az olajág. Ószövetség Mózes I. könyve, 7.­­ A gonoszok elpusztulásához fűződő reményt fejezi ki, kapcso­latban van, mintegy megelőlegezi az utolsó ítéletet. Pl. „Oh mennyi, mennyi a gazember / E földön! ... én megesküszöm: / Ha mind esőcseppé változnék, / Negyven nap, negyven éjjel esnék, / Támad­na egy új vízözön" - Hogy van, hogy azt a sok gazembert... Lásd még: Anyám, anyám..., Kicsapott a folyó..., Levél Várady Antal­hoz, Júliához, Lehel vezér, Kutyakaparó, Száműztem magamat... - Káin és Ábel. Mózes I. könyve, 4. A gonoszság és az ártatlanság szim­bóluma. Pl. „Ábelszivek fölfreccsent vére ez, / Mit a zsivány föld csillagnak ne­vez." - Téli éj (Lásd még: Midőn a földön..., Széphalom, A szabadsághoz) -Mózes, Újszövetség, A Zsidókhoz írt Levél 3, 16. A próféta, aki nem láthatja meg azt a világot, amelyet megjövendölt. Pl. „Mért nem hagyott téged közöttünk az isten, / Ha már elérhetjük a megígért földet, / Mit vétettél, hogy ugy haltál meg, mint Mózes?... / Szegény barátom, hogy meg nem ölelhetlek!" - Bér­anger legújabb dala. (Lásd még: A XIX. század költőihez, Vesztett csaták, csúfos futások...) 2 Az életmű könnyebb áttekintése kedvéért a következő korszakokat jelölöm meg: 1. a zsengék - 1841 végéig, 2. a népiesség - 1844 végéig, 3. a romantika - 1847 végéig, 4. a „szol­gálati költemények"­­ haláláig. 3 A tanulmányban Petőfi Összes Művei. Költemények I—III. Bp., 1951-es kiadását hasz­náltam, minthogy az új kritikai kiadásnak még csak két kötete jelent meg. A továbbiakban rövidítve: PCM

Next