A magyar művelődés és a kereszténység III. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt. Budapest – Szeged (1998)
Kereszténység és nemzettudat - Tatár Mária Magdolna: Björnson és szlovák informátorai: Mi történt Csernován? (Andrej Hlinka perének sajtóvisszhangja)
Tatár Mária Magdolna (Oslo) Bjornson és szlovák informátorai: Mi történt Csernován? Andrej Hlinka perének sajtóvisszhangja Előadásom témája az 1907 októberében Csernován lezajlott tragédia előzményeivel és következményeivel foglalkozik, amikor e felvidéki település lakóinak több mint száz főnyi csoportja újonnan épített templomuk megáldását megbeszélendő érkezett papi küldöttséget kövekkel és pisztolylövésekkel megtámadta, mire válaszul a nyolc főnyi csendőrszakasz - lefegyverezéstől félve - puskatűzzel válaszolt. A tragédiának 13 plusz 1 halálos áldozata lett, s az esemény a korabeli nemzetközi közvéleménybe és a történelembe mint a szlovákokat elnyomó magyar állam gaztette vonult be. A korábban csak vázlatosan, számadataiban is pontatlanul ismert tragédia hivatalos vizsgálati anyagát szegedi kongresszusunkon publikáltam, ennek folytatása jelen munkám. A csernovai sortűz éppen Morvaországban tartózkodó főszereplője Andrej Hlinka római katolikus pap volt, a Rózsahegy városához tartozó község szülötte, akinek tulajdonképpen két percről kellene itt szólnunk: az első egyházi per volt, amelyet felettesei indítottak ellene simónia vádjával. 1906-ban ugyanis a rózsahegyi városi plébánosválasztáskor Hlinka pénzzel és ígéretekkel szerezte meg több városi tanácsos szavazatát. A második pert az állam indította ellene felbujtásért, mivel őt tartották a csernovai lázadás okozójának. A sajtóvisszhangról szólva meg kell mondanunk, hogy a teljes magyar sajtó ezt a hivatalos állami és a bíróság által megállapított álláspontot fogadta el: a szlovák nép egésze, sőt a csernovai konkrét résztvevők sem hibáztathatók, nem kollektív bűnösök, a felelősség az egyszerű nép előtt tekintélyével visszaélő Hlinkáé volt. Bármilyen érdekes lenne is e bonyolult ügy minden részletére kiterjedő áttekintése a sajtóban, az idő rövidsége miatt itt az egyházi felettesekhez való viszonyra illetve az egyházi perre vonatkozó adatokkal fogok foglalkozni. Annál is inkább, mivel az egyház az efféle, személyi, belső diszciplináris ügyeket a legnagyobb diszkrécióval kezelte, s így az ügy egyházi háttere kevéssé ismert. Mindenekelőtt három aspektust kell megemlítenünk: 1. Rózsahegy erősen magyar érzelmű, bár jórészt szlovák lakosságú város volt, ahol pl. négyszáz tót lakos magyar polgári kört alakított, hogy ellensúlyozza a város külső kerületét képező iparnegyed, Csernova jelentős számban cseh és morva valamint szlovák munkásságának erős magyarellenességet. Hlinka Csernova szülötte volt, ott élt testvére, rokonsága. 2. A szegény családból, a legegyszerűbb körülmények közül származó Hlinka, aki korábban háromszécsi plébános volt, ekkorra komoly vagyonra tett szert, Rózsahegyen emeletes házat birtokolt, a helyi bank főrészvényese volt. Vagyonát kb. 200 000 koronára becsülték.