A magyar művelődés és a kereszténység III. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt. Budapest – Szeged (1998)

Kereszténység és nemzettudat - Tatár Mária Magdolna: Björnson és szlovák informátorai: Mi történt Csernován? (Andrej Hlinka perének sajtóvisszhangja)

Tatár Mária Magdolna (Oslo) Bjornson és szlovák informátorai: Mi történt Csernován? Andrej Hlinka perének sajtóvisszhangja Előadásom témája az 1907 októberében Csernován lezajlott tragédia előz­ményeivel és következményeivel foglalkozik, amikor e felvidéki település la­kóinak több mint száz főnyi csoportja újonnan épített templomuk megáldását megbeszélendő érkezett papi küldöttséget kövekkel és pisztolylövésekkel megtámadta, mire válaszul a nyolc főnyi csendőrszakasz - lefegyverezéstől félve - puskatűzzel válaszolt. A tragédiának 13 plusz 1 halálos áldozata lett, s az esemény a korabeli nemzetközi közvéleménybe és a történelembe mint a szlovákokat elnyomó magyar állam gaztette vonult be. A korábban csak vázla­tosan, számadataiban is pontatlanul ismert tragédia hivatalos vizsgálati anyagát szegedi kongresszusunkon publikáltam, ennek folytatása jelen munkám. A csernovai sortűz éppen Morvaországban tartózkodó főszereplője Andrej Hlinka római katolikus pap volt, a Rózsahegy városához tartozó köz­ség szülötte, akinek tulajdonképpen két percről kellene itt szólnunk: az első egyházi per volt, amelyet felettesei indítottak ellene simónia vádjával. 1906-ban ugyanis a rózsahegyi városi plébánosválasztáskor Hlinka pénzzel és ígé­retekkel szerezte meg több városi tanácsos szavazatát. A második pert az ál­lam indította ellene felbujtásért, mivel őt tartották a csernovai lázadás oko­zójának. A sajtóvisszhangról szólva meg kell mondanunk, hogy a teljes ma­gyar sajtó ezt a hivatalos állami és a bíróság által megállapított álláspontot fogadta el: a szlovák nép egésze, sőt a csernovai konkrét résztvevők sem hi­báztathatók, nem kollektív bűnösök, a felelősség az egyszerű nép előtt tekin­télyével visszaélő Hlinkáé volt. Bármilyen érdekes lenne is e bonyolult ügy minden részletére kiterjedő át­tekintése a sajtóban, az idő rövidsége miatt itt az egyházi felettesekhez való vi­szonyra illetve az egyházi perre vonatkozó adatokkal fogok foglalkozni. Annál is inkább, mivel az egyház az efféle, személyi, belső diszciplináris ügyeket a legnagyobb diszkrécióval kezelte, s így az ügy egyházi háttere kevéssé ismert. Mindenekelőtt három aspektust kell megemlítenünk: 1. Rózsahegy erősen magyar érzelmű, bár jórészt szlovák lakosságú vá­ros volt, ahol pl. négyszáz tót lakos magyar polgári kört alakított, hogy ellen­súlyozza a város külső kerületét képező iparnegyed, Csernova jelentős szám­ban cseh és morva valamint szlovák munkásságának erős magyarellenessé­get. Hlinka Csernova szülötte volt, ott élt testvére, rokonsága. 2. A szegény családból, a legegyszerűbb körülmények közül származó Hlinka, aki korábban háromszécsi plébános volt, ekkorra komoly vagyonra tett szert, Rózsahegyen emeletes házat birtokolt, a helyi bank főrészvényese volt. Vagyonát kb. 200 000 koronára becsülték.

Next