A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 48. XIII. évfolyam (1981)

József Attila-értekezlet - Bori Imre: Bevezető

HUNG. KÖZL. 13. ÉVF. 3. (48.) SZ. 197—198. L. NOVI SAD—ÚJVIDÉK 1981. SZEPTEMBER ETO: 894.511-4 BEVEZETŐ Bori Imre A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, Újvidék Közlésre elfogadva: 1981. 5. 15. A magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete József Attila születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából rendezi a most sorra kerülő két napos tudományos értekezletét. S teszi ezt nem pusztán a tisztelgés szándékával, noha az évforduló ténye önmagában is elégséges oka lehetne, hogy egy nagy, európai méretű, a magyar líra egyik legjelentősebb egyéniségének a művét a nyilvánosság színe előtt tegye vizsgálat tárgyává, s ilyen módon mintegy közüggyé avassa, ami látszólag az irodalomtudomány­nyal foglalkozók szakmai kérdése. De József Attila műve a felszabadulás óta eltelt 36 év óta különben is közügyünk, iskolai oktató-nevelő munkánk irodalomtanítási szektorában József Attila versei mindig központi helyet kaptak Petőfi Sándor és Ady Endre költeményeivel egyetemben, s éppen ezért bátran megállapíthatjuk, hogy szüntelenül és rendíthetetlenül jelen vannak tudatunkban, s irodalmi műveltségünk gerincét képezik! Ám hadd említsük a jugoszláviai magyar műveltség József Attila kap­csán ránk rótt külön feladatát is. Mint majd az előadásokból kitetszik, éppen ötvenkét esztendős az ismerkedésünk a költő művével. 1928-ban je­lentek meg az első József Attila-versek a hazai magyar sajtóban, ám hitünk szerint nem csupán filológiai tény értékével bír, hogy a Híd, amely 1940-ben a Jugoszláv Kommunista Párt magyar nyelvű folyóirata volt már, külön fü­zetben adta ki a költő válogatott verseit, s ennek friss hasonmás kiadását értek­eletünk vendégei máris kezükbe vehették. Szerény köntösű, terjedelmé­ben sem impozáns, ám annál kedvesebb ez a kis kötet, általában is az első olyan könyv, amely a költő válogatott verseit adta az olvasó kezébe. Egykori szerkesztőjének, a versek válogatójának, nem kell szégyenkeznie: a korlátozott terjedelem ellenére sikerült bemutatnia József Attila versvilágának fő motí­vumait, s ilyen módon mint egy csöppben is felmutatnia, amit a teljes költői opusz gazdagabb hangszerelésben szólaltat meg. S köteleznek bennünket az 1950-es évek elejének nagy kiadói vállalkozásai: József Attila összes verseinek és műfordításainak a kiadása, Fejtő Ferenc József Attila-tanulmányainak kötetbe gyűjtése , hazai József Attila-kultuszunk biztató eredményei. Ezek nélkül az indítások nélkül nyilván nem születhettek volna meg az 1960-as években — most már a Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékének irodalmi műhelyében azok a József Attiláról szóló tanulmányok, amelyeknek 1­ 997

Next