Hunnia Füzetek - Hunnia, 1990 (3-14. szám)
1990 / 5. szám - Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében
mokra is szegényitve büntetőleg hat. Ha pedig a' szellemileg elnyomott 's jogaitól megfosztott földnépe anyagilag gyarapodhatik, 's fejlődhetik, úgy a' helyzete következtében született ellenség nő 's erősödik, magát elnyomóin megbosszulandó. A' nép-elnyomás' e' vétkes és hibás volta, honunkban erdődeink által századok' hosszú során keresztül kettősen vétkes 's kettősen hibás alakban követtetett el. A' különböző viszontagságok következtében 's több czímek alatt elnyomott 's polgári jogok gyakorlatától elzárt nagy tömeg' egy része, vér- és nyelv szerinti rokon volt. Ezen rokonoknak elnyomása, vagyis az alkotmány' sánczaibóli kirekesztése - lehető polgári otromba fonákságok' legfonákábbika. Messze távol keletből kijőve, kiszakadva, idegen ellenséges nemzetek' nyakára szállva 's közepette telepedvén meg, legnagyobb kincse 's mindene ön nemzete' tagjaiból állott: e' mindenét, e' kincsét eldarabolta, elfecsérelte; testének tagjait, mellyekre önfentartására olly tömérdek szüksége volt, 's mellyet sokszorozni lett volna legfőbb érdeke, e' tagokat kábán maga csonkította 's bénította. A' nemzetebeliek, azaz magyarok ellen gyakorlott elnyomás' természetes következése lett, mi annak illy körülményekben mindenütt lenni szokott, hogy t. i. azok, kiket érdek' 's polgári lét' rokonsága és egyenlő jogok egymáshoz nem csatolnak, hanem csak terhet viselve súlyt 's nyomást éreznek, nem rokoni, nem tagjai a' nemzetnek 's polgári álladalomnak, hanem ellenek mind addig, mig elzárva, kirekesztve 's elnyomva maradnak; de az elnyomottak', az alkotmányos nemzeti lét sánczai közé benem-vettek másik és nagyobb része, az e' honban meghódított őslakosok voltak; ezeket elnyomni, polgári jogoktól elzárni, vagy azoktól megfosztani, annyiban még balgább hiba volt, mivel ezek polgári elnyomatásukon kívül nemzeti elnyomatásukat gyászolták; ezek kettős okbóli ellenségek lettek. Ezek polgári jogokbani részesítés által sem tétethettek oly könnyen mint amazok, a' nemzet' valós biztos tagjaivá, 's ellenekből frigyesekké; mert miután nem lennének is már polgárilag elnyomva, nem szűnnének meg nemzetileg elnyomottak lenni. így történt, hogy nemzetünk már magában is nem nagy, sőt lehet mondani csekély számát nagyon kevesitette az által, miszerint maga magának egy részét elnyomta, avagy fel nem szabadította, a' meghódított ország' lakosainak pedig legnagyobb részét elnyomva, 's ellenséges érzetet szülő helyzetben tartotta; csak keveset emelt azokból polgárilag magához, de nemzetileg ezeket is szintolly kevéssé igyekezett magáévá tenni, 's magával összeolvasztani, mint ama tömeget. Mindezeknek következése lett, hogy egy pár százezer, sok milliók közt, azokkal szembe, 's azok rovására birt csak jogokkal, 's alkotta a' nemzetet. És ez egy pár százezer, az egész népességnek ezen kis töredéke is, több karokra, és rendekre, 's felekezetekre oszlott, 's vált széllel; sokban különérdekű, különjogú részeket alkotott: főrend, clerus, nemesség, polgárság; mi érdek- 's törekvésbeni szétoszlást is szült. 'S ez eldarabolt, 's többféle vallások által is megosztott kis nemzetet, különböző nemzetiség is több részre osztotta; mig a joggal nem-biró, sem tettleg, sem a' törvény értelme 's szava szerint nemzetet nem-alkotó, milliókból álló népesség, egyenlő szenvedés és egyenlő elnyomás által, egymás közt rokonná és egyérdekűvé lett; és ezek közt a sorsbeli egyenlőség, még a nemzeti és nyelvbeli különbséget is kisimító. A feljebb kifejtett azon bűn és rokonság, miként éleitől fogva mindeddig annyi magyar, nemzeti és polgári létz malasztjaitól elzárva, azon nemzeti 's polgári létre nézve idegenné tétetett; és mikint e' honnak annyi nem-magyar lakosi előbb magyarokká, 's azután polgárokká nem tétettek, e' bűnös fonákság igenis most, és számunkra érleli keserű 's méregtelte gyümölcsét. .. A' VESZÉLY' MOSTANRA LETT MEGÉRÉSÉNEK OKAI. Hogy e' keserű gyümölcs épen mostanra ért meg, annak oka világtörténeti eseményekben 'e viszonyokban fekszik; túl és kívül rajtunk, 's mind régibb, mind mostani hatásunk' szűk körén. Alkotmányos lét utáni törekvéseknek, 's a' franczia forradalmat megelőző 's utána következő szabad szellem' fejlődésének s' terjedésének, sok mindenben, és sokféle okát keresték.* Talán legegyszerűbb és legbizonyosabb azt a' fejlődő 's terjedő civalisatio-ban találni. Azok, kik értelmileg fejlődtek, vagy legalább a' többieknél aránylag fejlődtebbek voltak, soha sem éltek teljes elnyomatásban, 's jogoktól egészen megfosztva. Emberekben, kik természetes jogaikat érzik, 's kikben ezen érzetz következtében szolgai 's vak engedelmesség, önkénytőli függés', 's maguknak dolgok 's eszközök gyanánti tekintetésének 's hasznaltatásának nem-akarása létezik, ezen nem-akarásnak 's amaz érzetnek szükséges következése, miszerint érzett 's használni akart jogaik' elrablását nem engedik, vagy az elrablottakat kivívják 's visszaszerzik. Ha egy nép közt, polgári alakulása' kezdetekor, a' feljebb említett érzet 's akarat a' tevésre és sikeritésre elégséges, de az egészhez aránylag kisebb vagy csak kicsiny szám létezett: ezen esetben - melly leggyakoribb - csak ezen kisebb szám tartotta meg magát ama jogok' birtokában; valamint már elnyomott népeknél is, ha illy számszerinti arányban HUNNIA FÜZETEK 3