Hunnia, 1995 (62-73. szám)
1995 / 66. szám - Fitos Vilmos: Erdélyi József „Tücsök” szövetkezete
52 HUNNIA Erdélyi József „Tücsök" szövetkezete Erdélyi Józseffel, a nagy magyar költővel, a népi írói mozgalom egyik megindítójával többféle kapcsolatom volt. Mindketten tagjai voltunk az 1936 végén megújult Bartha Miklós Társaságnak. E Társaság kiadásában jelent meg Erdélyi József „Kiáltás a Dunán" c. műve és „Fehér torony" címmel válogatott verseinek vaskos (388 lapos) kötete. Ezek megjelentetésében természetesen komoly szerepem volt, hiszen 1937 elején engem választottak meg a Társaság főtitkárává, 1938 elején pedig ügyvezető elnökévé. Erdélyi József az általam szerkesztett Magyar Élet c. folyóirat 1939 októberi számában „A Tücsök" c. vezető cikkében ezt írta könyve sorsáról: „1938-ban megint talpra állítottak. A Bartha Miklós Társaság az IGE (Írók Gazdasági Egyesülete) támogatásával kiadta „Fehér torony" címmel 25 évi munkásságom elismeréseképpen válogatott kisebb verseimet. Azt hittem, hogy a könyv jövedelméből újra kezdhetem a harcot, de könyvemet öt (...) vers miatt (...) (köztük a Lovaspóló a Vérmezőn) elkobozták. Osztály elleni izgatás bűntette miatt, miután a törvényszék és a tábla felmentett a vád alól, a Kúria elkoboztatta könyvemet, engem két hónapi fogházzal sújtott, a végrehajtást felfüggesztette három évre." Kétségtelen, hogy ez az öt vers kifejezetten baloldali, forradalmi vers volt. Szóval elkobozták a verseskötetet. De nekem birtokomban van egy példány Erdélyi József apámnak írt dedikációjával: „Dr. Fitos Vilmosnak, a tudósnak és a költőnek szeretettel Bp. 1938. II. 3. Erdélyi József" És így eljutottunk második kapcsolatunkhoz. Erdélyi József egy időszakban eljárt apám baráti körébe, a „Keddi Társaságiba keddenként a Múzeum kávéházba. A harmadik kapcsolat a Turul Szövetség révén alakult ki közöttünk. Erdélyi József erről önéletrajzának II. kötetében - mely „Fegyvertelen" címmel 1942-ben a Hartyáni István által vezetett Turul Kiadónál jelent meg -, ezt írja: „Alig érintkeztem írókkal, tisztviselők társaságába jártam a Tiszti Kaszinó éttermébe. Az »Uhu« asztaltársaság mindég szeretettel látott. Bánlaky Andrással és Básthy Bélával (a Turul akkori kulturális vezérével) ott határoztuk el, hogy a Turulvárban (a Turul Szövetség klubhelyisége) irodalmi estet rendezünk, új írókat mutatunk be, s országos propagandát indítunk az új népi, nemzeti szellemi irodalom ismertetésére. A nagyszabású bemutató (1938 májusa) után kezdődött a Turul Szövetség országos propagandája ifjabb Fitos Vilmos kulturális vezérsége alatt. Első szerzői estemet a Turul Szövetség rendezte meg a Zeneakadémia nagytermében." (1939 október 27-én). Valójában az 1938 májusi első Turul irodalmi est megvalósításában nagy szerepe volt Kovách Aladárnak is. Én 1939 elején vettem át a kulturális ügyosztály vezetését. Kulturális „vezérségem" időszakában (1941 végéig) csaknem száz irodalmi és zenei estet rendeztünk. Irodalmi estjeinken Erdélyi József versei csaknem mindig benne voltak a műsorban a legkiválóbb előadóművészek tolmácsolásában. Erdélyi József gyakran személyesen is szerepelt. A zeneakadémiai Erdélyi József-szerzői est különben egy sorozat megindítója volt. Ezt az estsorozatot én nyitottam meg, és azután Barsi Dénes tartotta meg bevezető előadását, mely rövidített változatban a Magyar Élet 1939 novemberi számában megjelent. Erdélyi József különben maga is tagja, tb. dominusa lett a Turulnak. Az Erdélyi József-est meghívóján látható az ünnepelt Turul-föveges, darutollas fényképe. A negyedik kapcsolat Erdélyi József és köztem az 1939 februárjától 1944 januárjáig általam szerkesztett Magyar Élet folyóirat volt. Összesen 22 verse és 1 elbeszélése jelent meg a folyóiratban, nem szólva a már említett „A Tücsök" c. írásáról. De szólnunk kell a Erdélyi Józsefről megjelent írásokról is. Közben baráti, emberi és mozgalmi kapcsolatom Erdélyi Józseffel megromlott. Én a Turul balra hajló, németellenes, népi ellenzékének voltam egyik vezetője, majd a vezetője. Egy ideig Ambrus József, a Turul fővezére is támogatta kulturális tevékenységünket, de aztán Imrédy híveként egyre inkább jobbra tartott és így élesen szembekerültünk egymással. Erdélyi József, különféle sérelmeinek hatására, szintén szembefordult az általam képviselt irányzattal, és ő is a szélsőjobboldalra sodródott. A már említett „Fegyvertelen" c. önéletrajzi kötetében erről így ír: „Egy szélsőjobboldali pártba is beléptem, bírálati jogomat fenntartva." A Salló János által vezetett Nemzeti Frontról van szó. Salló különben egyik országos vezére volt a Turulnak. Persze ő velünk szemben Ambrusék oldalán tevékenykedett. Megromlott viszonyunk ellenére az általam és helyettesem Jászberényi Károly által rendezett Turul-esteken, valamint az Egyesületközi Együttműködés (EKE) „Él az örök magyar szellem" estjein, me-