Hunnia, 1996 (74-85. szám)
1996 / 78. szám - Imaoka Dzsiucsiro: Japán a kisebbségek védője és a turáni népek barátja
összetett. Míg a nyugati civilizáció nem szégyell fegyvert fogni, hogy szabad népeket igájába hajtson, addig az ázsiai népek fegyvert csak a védelem jegyében használnak. KELET VAGY NYUGAT? 1924 tavaszán egy japáni geográfus, Siga Dzsukó tanulmány céljából beutazta Indiát, Perzsiát, Arábiát és Kis-Ázsiát. Útközben egy fiatal arabbal ismerkedett meg, akivel igen érdekes beszélgetést folytatott a mezopotámiai Irakban, amelyet egy japáni újság közöl. Többek között az izlam-mozgalomról így nyilatkozott a derék arab ifjú: - Izlam győzedelmeskedni fog, amint ezt a közelmúlt események is igazolják. Lám, Törökország ellenszegült a békeszerződésnek és saját erejéből talpra állt. Irak állam összlakosságának az a kívánsága, hogy az angolok által nyakukra küldött király mielőbb távozzék és adja át helyét a független arab köztársaságnak. Perzsia kormánya eltávolította hadseregéből az angol tiszteket. Indiában a Ghandi által irányított „Non-cooperation" mozgalom híveinek száma nőttön nő, így készül az izlam a jövőre. Ha az európaiak továbbra is ilyen makacsul elzárkóznak az izlam szabadságmozgalmakkal szemben, az egyre növő elégedetlenség vége egy hatalmas összeütközés lesz Kelet és Nyugat között. És Siga Dzsukó úr, mit gondol, ez esetben Japánország melyik oldalra fog állni: Keletre vagy Nyugatra? Ez a nagy kérdés nemcsak egy arab kérdése, hanem az európaiakon kívül minden más népé. E kérdésre az egész világ nagy érdeklődéssel várja Japánország válaszát. A Kelet és Nyugat közötti küzdelem előbb-utóbb be fog következni. Az esetben, ha Japán a szellemiekben elmaradt és anyagiakkal alig rendelkező keleti népek élére állna, mindenét kockáztatná. Ha pedig Nyugat oldalán venne részt e nagy küzdelemben, akkor az emberiség több mint kétharmadát kitevő színes testvéreinek lenne árulójává. Ezért jött zavarba Siga Dzsukó úr és ezért nem tudott válaszolni. Erre az arab ifjú elszomorodva könnyekre fakadt és így szólt: - Japán addig ne álljon nyíltan Kelet mellé, amíg a keleti népek úgy katonailag, mint gazdaságilag kellően fel nem készülnek. Ne álljon Kelet mellé Japán! De Nyugat mellé se! Csak legyen pártatlan, mert ha Japán a szellemileg és anyagilag szegény keleti népünkkel együtt elveszítené a háborút, akkor ébredező népünk sorsa ismét századokra meg lenne pecsételve. A szélső Kelet szétszórt szigetein levő „Felkelő Nap országa" józan és igazságos magatartásával a művelt világ tiszteletét és nagyrabecsülését rég kiérdemelte. Maga az a tudat, hogy van Japán, elég arra, hogy az elnyomott népek erőt merítsenek a további küzdelemhez, de arra is elég, hogy gátat vessen az elnyomók zsarnokságának. Ez az arab ifjú 28 éves, a bejrúti misszionárius iskolát végezte, de nem tért keresztény hitre, hat nyelven beszél, állandóan nemzeti viseletben jár mohamedán olvasóval a kezében, és minden tettéből meglátszik, hogy igazi hazafi! JAPÁN MAGYARORSZÁG BARÁTJA. Már eddig is sok magyar kérdezte tőlem: - Mikor jön Japán bennünket segíteni, hogy Erdélyt visszakapjuk és a cseheket kikergessük? Mikor fog Japán küzdeni Magyarország feltámadásáért? Erre azt feleltem, hogy a Szibériában levő magyar hadifoglyok bánásmódjában, a határkiigazító bizottság ülésén, az Erdélyben elkövetett oláh atrocitásokat felülvizsgáló bizottságban, a magyar-román határincidens alkalmával, vagy bármilyen nemzetközi konferencián vagy a népszövetségi ülésen, ahol a kisantant rosszakaratával szemben meg kellett védeni Magyarországot. Japán sohasem felejtkezett el arról, hogy Magyarország barátja, és minden igyekezetével azon volt, hogy pártatlan, igazságos döntést provokáljon. Jól fontoljuk meg mi, turáni testvérnépek, a fent említett arab ifjú tanulságos szavait. Gondolkozzunk nyugodtan, viselkedjünk higgadtan. Az igazság előbb-utóbb győzni fog! Hiszen minden véges e földön, egyedül az igazság örök! II. Magyarország és Japán kulturális-gazdasági kapcsolatai Kultúr-, származási és gazdasági érdekközösség kapcsolja össze a különböző népeket. A gazdasági érdekközösség a legreálisabb és legerősebb ezek között, mert még olyan népeket is közel hoz egymáshoz, melyek kultúrailag távol állanak egymástól. A politikusok fő feladata az lenne, hogy a népek közös érdekeit megtalálják, s érdekközösségük alapján saját világpolitikai állásukat megszilárdítsák. A lelkiismeretes politikusok szent ideáljának annak kellene lennie, hogy a világ valamennyi népeit összekötő érdekközösséget megtalálják, amelynek alapján a világbékét is biztosíthatnák. Ha ez lehetséges lenne, akkor a népek között uralkodó gyűlölet és civakodás megszűnnék. Egy ilyen széles körű reális érdekközösség megteremtése a világpolitika mai helyzetében csupán fantázia. De lehetséges, hogy ami ma fantázia, holnap valóra válik, hiszen minden találmány hajdan a fantázia világába tartozott. Éppen ezért nem szabad lekicsinyelni a szellemi és lelki közösségnek fontosságát sem, mert a népek közötti szellemi és lelki közösségnek ápolása az emberiség összharmóniájának és nemesítésének érdekét szolgálja. Ott is keletkezhet szellemi és lelki közösség, ahol nincsen érdekközösség, sőt a lelki közösség - néha a forrongó érdekellentétek harcmezején is - a kegyetlen, szívtelen csatát megnemesíti és emberiessé teszi. Ily meggyőződésből kiindulva, évek óta az a gondolat foglalkoztatott, hogy mi módon teremthetném . HUNNIA