Hunnia, 1996 (74-85. szám)

1996 / 85. szám - Fejér György János: Ötéves a Magyar Műveltség Szolgálat

Székelykeve (Kis Jugoszlávia) Rozsán Ilona írta 1996 júniusában: már megírtam ... elsírtam nyo­morúságos helyzetünket... a mi falunk a legdélebbi ma­gyarlakta helység Európában ... sziget-magyarság, kö­rülvéve szerb falvakkal, szerb városokkal, 200 km-re a tömb-magyarságtól ... kisebbség vagyunk a ki­sebbség között is, mivel itt székely-magyarok élnek. Hála a bonyhádi Székely Szövetségnek, hogy még szá­mon tartanak bennünket, és lehetővé teszik, hogy el­jussunk a székely­ találkozókra. Mi valóban úgy mű­ködünk, hogy segíts magadon, az Isten is megsegít. Máshonnan segítséget nem kaphatunk, a »többségi nemzetnek« nem érdeke az. Pénzünk nincs ... Ha vendégszereplésre kerül sor nálunk, akkor vagy há­zaknál helyezzük el vendégeinket, vagy összehord­juk az élelmet és magunk készítünk vacsorát... fő­zünk, mosogatunk, takarítunk, nők-férfiak egya­ránt. A népviseletet, jelmezeket magunk varrjuk, s hogy a termet ne fizetett munkás takarítsa (mivel nincs miből fizetni), az MMSZolg. tagjai felváltva csinálják ... ha egyháznak van szüksége hasonló se­gítségre, ott is besegítünk, mert ott hittant is tanítok, és a kultúrcsoportot vezetem ... óvónő­ vagyok." A jól működő csoportok közül sem mindegyik­nek telik arra, hogy elküldje képviselőit Budapestre, Arad. Csak levél jött innen is: az immár ötéves magyar gyermekkar, a VOX JUVENTUTIS sikerei­ről tudósít. (Karnagy: Horváth Tünde). „Öröm, hogy összehangzik nem csupán a zene, hanem az eltérő hitvallások is! Csak így tovább a latin-magyar össz­hangzattanban!" -bíztatta a kórust Tőkés László. „Remélem, hogy ez a kulturális-énekes-történel­­mi kapcsolat folytatódik mindenki örömére" - írta a kórusnak Zámbó István Liszt-díjas karnagy Balaton­­füredről. „Ne hagyjátok a tüzet kialudni!" - kérte a kórust Guttmann Mihály karnagy Kolozsvárról. Matekovitcs Mihály tanár tudósít másról is: Ara­don az MMSZolg szervezett ünnepséget október ha­todikén az MMSZolg rendezett találkozót Tollas Ti­borral­­ és így tovább.­­ Részlet a leveléből: „...mivel Aradon fogható a Duna TV, az MTV 1 és az MTV 2 is, a parabolaantenna-fölajánlást minden alkalom­mal a sokkal jobban rászoruló Székelyföldre továbbí­tottuk." Déva. A levelet Jánky László írta: „Az Erdélyi Ma­gyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Hunyad megyei szervezete dévai csoportjának Magyar Mű­veltség Szolgálata ... sikerrel újította föl a népszoká­sokat, különösképpen a karácsonyiakat és újévieket: betlehemesek, pásztorjátékok, huszárjáték, leányok megéneklése... nagyszabású hagyományőrző buko­vinai székely találkozót szerveztünk ... március 15-i, október 6-i, millecentenáriumi rendezvényeinken a magyarság tekintélyes számban vett részt... nagyra értékelték Tompa László irodalmi estjét ... az MMSZolg lehetővé tette Csernekeresztúron a Duna TV vételét... az MMSZolg által 1200 kötettel, bútor­zattal és videorekorderrel megalapozott „Magyarok Nagyasszonya Kollégium" könyvtára egyre olva­sottabb ... megnőtt az igény a könyvvásárlásra ... mind többen igyekeznek kis házi, családi könyvtárat felál­lítani ... reméljük, tevékenységünk kiszélesedik új EMKE székházunk megnyitásával ... szükség lenne még kb. 80 székre, valamint további magyar video­kazettákra ..." Bukarest. A fax a Havasalföldi (!) Magyar Mű­veltség Szolgálat megalakulásáról számol be. A Braila-Konstanca-Krajova háromszögben legalább 50 000 magyar él! Visk. Tömör beszámoló: „A csoport harmadik éve sikeresen működik. Leltárjegyzék: 1943 db könyv, 1 db színes tévékészülék, 1 db parabolaan­tenna, beltéri egységgel együtt, 1 db földgömb; kap­tunk még: gyógyszert, ruhaneműt..." Láttak-e már millecentenáriumi plakátot? Magyarországon. Vagy bárhol a világon. Hivata­losat. Államit. Ezt kérdezte Kriza Kálmán a közgyűlés résztve­vőitől. - Hivatalosat most sem fognak látni - foly­tatta -, csak olyat, amit én készítettem. És megmutatta, szétosztotta, hadd terjedjen. Adott hozzá kottákat is: himnuszainkét, magyar énekeinkét. Szétosztotta azt a négy nyelvű, színes, il­lusztrált ismertetőt is, amelyből még egy amerikai is megértheti, hol van Magyarország és mióta. Térkép láttatja: Európa kellős közepén, nagy számok virítják: 1100 esztendeje. Legalább. Elmesélte, hogy a kiadáshoz segítséget kért Ma­gyar Bálinttól. A dehogy magyar kultuszminiszter csak a vállát vonogatta. - Már rég lezajlottak az ün­nepi események! - mondta, így aztán a kiadvány hátoldalán Erkel zenéje ol­vasható, Kölcsey verse - négy nyelven, meg az, hogy készítette: Kriza Kálmán, támogatta a SZÁMALK RT.... A közgyűlésen összesen három újságíró jelent meg. Ennyit a magyar sajtóról. Távirati Iroda? Nem. Televízió? Egyik sem. Ilyen magyar mind. A Magyar Rádióban sem hír a Magyar Műveltség Szolgálat. A „Magyar" Rádió „közszolgálati" főadója, a Kossuth rádió inkább arról tudósítja kárpát-medencei hallga­tóit, hogy Izraelben a gyerekek kinőtték a gázálarcu­kat ... Csak a Határok nélkül című műsorban jutott néhány perc a Közgyűlésnek és a Tatár Józseffel ké­szült interjúnak. (Riporter: Gecse Géza.) Jelen volt viszont Holly István, aki idejét, pénzét nem kímélve fáradhatatlanul rögzít kamerájával mindent, amit érdemes megörökíteni manapság mi­­nálunk. Ajándékot is hozott: A parancsnok című mű­vének példányait (ez eddig az egyetlen ifjúsági re­gény az 1956-os magyar forradalomról!), és A pék cí­mű, ugyancsak 1956-ról szóló elbeszélését, sokszo­rosítva, magyar és angol nyelven, mely a Hunniában jelent meg. HUNNIA 50

Next