Hunnia, 1997 (86-97. szám)
1997 / 90. szám - Fitos Vilmos: Jászai Lajos küzdelme a magyarságért
JÁSZAI LAJOS KÜZDELME A MAGYARSÁGÉRT Jászai Lajos egyike volt legjobb barátaimnak és mozgalmi társaimnak. 1905. szept. 1-jén született. Rábatamásin, unokaöccse volt Jászai Marinak, a nagy magyar színésznőnek. Tízen voltak testvérek, és közülük már csak Jászai Jolika, a kitűnő előadóművésznő él. Jászai Lajos iparművészeti tanulmányokat végzett és 1932-től egyik vezetője volt az egyébként jobboldali Turul Szövetség balra hajló, németellenes, népi ellenzékének. A Turul Szövetség 1920-ban alakult a csendőrtiszti zászlóaljakból az ellenforradalom szolgálatára. A Turul 1930-ban még csak 72, de egy évtizeddel később, a 20 éves jubileum évében, az ún. mozgalmi törzsekkel és dominus-szervezetekkel együtt már 156 bajtársi egyesület szövetsége, így a Turul a legnagyobb létszámú és a legjobban megszervezett egyetemi és főiskolai front. Akarata ellenére semmi sem történhetik az egyetemeken, főiskolákon és felsőfokú szakiskolákon. A felső iskolákba kerülő fiatalok jelentős része szinte automatikusan lép be a kari Turul egyesületbe. Ugyanakkor az egyetemi és főiskolai ifjúság gondolkodásában időközben nagy változások következtek be. Az ország népének szorongató társadalmi problémái megoldást parancsoltak. Súlyosbította a helyzetet a gazdasági világválság és Hitler hatalomra jutása Németországban. A nagy triász: Ady, Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, s valamivel később a népi és falukutató írók nagyhatású írásai egyre nagyobb erjedést indítottak el az egyetemek és főiskolák ifjúságában, már a 30-as évek elején. Közben az értelmiségi, középosztálybeli családok jelentős része is pauperizálódott, az egyetemet és főiskolát végzett fiatalok nagy része állástalan volt, vagy rendkívül csekély fizetésért dolgozott. Mindezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy 1932 körül a Turulban valamiféle népi ellenzék volt kialakulóban, főként Roboz Zoltán gyógyszerész, Jászai Lajos iparművész, Kovács Imre közgazdász (a későbbi kiváló író és politikus), Halka Sándor orvostanhallgató, valamint Debrecenben Barcza Gedeon bölcsész vezetésével. Jelenleg már senki sem él közülük. Szerepe volt az ellenzék kialakulásában a Bartha Miklós Társaságnak is, ennek a sokfelé ható haladó értelmiségi szervezetnek, melynek vezetői és hangadói között a legtermékenyebb időszakban ott találjuk dr. Fábián Dániel orvost és József Attilát is. A Bartha Miklós Társaság programjából vette át pl. a Turul ellenzék egy népi Akadémia tervét is. Radikalizáló hatással voltak a turulisták tömegeire a protestáns ifjúsági szervezetek, így a Pro Christo Diákszövetség, a Soli Deo Gloria és a Bethlen Gábor körök, több haladó szellemű kollégium, így pl. a Diákok Háza és az 1930-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével megalakult Nemzeti Radikális Párt, Dénes István Magyar Földműves és Munkáspártja, Matolcsy Mátyás és Kerék Mihály tevékenysége. Az ellenzék nyomására 1933 őszén a Budapesten tartott XIV. Országos Követtáboron (küldött közgyűlésen) megválasztották a Turul Szövetség Kulturális ügyosztályának vezetőjévé Roboz Zoltánt, a Nemzetvédelmi Ügyosztály vezetőjének pedig Jászai Lajost. Kovács Imre az ő munkájukat segítette. Mi különböztette meg Jászaiék tevékenységét a hivatalos Turul irányvonalától? A határozott németellenesség, a szegényparasztság, a hárommillió koldus felé fordulás, harc a nagybirtok felosztásáért, a népi kultúra megbecsülése, harc az emberi szabadságjogok kiterjesztéséért. Roboz Zoltán 1933. november 20-án, a fenti követtáboron ismertette a Turul Akadémia tervezetét. Javaslatára a Turul Szövetség mozgalommá alakult át. A Bajtárs, a Turul Szövetség lapja 1934. január 1-jével már a Turul Mozgalom lapjaként jelent meg. A Turul egyetemi, főiskolai, szakiskolai egyesületeiben és ún. dominus szervezeteiben Robozék elgondolása szerint mozgalmi törzsek alakultak munkás, paraszt és kisiparos fiatalokból, de korántsem a tervezett arányokban. Még 1933-ban megnyílt a Turulvár, a Turul Szövetség új központi klubja a korábbi Központi Vámhivatal, ma Közgazdasági Egyetem épülete alatt egy igen nagy méretű, szerteágazó szuterénben. Volt itt hatalmas előadó-, ill. táncterem, állandó menza és több kis szoba. A nagy előadóteremben tartotta meg aztán Szabó Dezső — Jászai Lajos felkérésére - nagyhatású előadássorozatát. Ezekhez a változásokhoz tartozik, ugyancsak Robozék javaslatára a német tányérsapka, a poloska szimbolikus elégetése és helyette magyar Bocskay föveg bevezetése. A határozat szerint ennek viselése 1934. március 15-től vált kötelezővé. Jászai Lajos megszervezte az ún. íjász századot, melynek csak magyar nevű tagja lehetett. Azt is befogadták, akinek eredeti neve idegen származásra utalt, de magyarrá válva a névmagyarosítással éppen magyarsága mellett kívánt hitet tenni. A hivatalos jobboldali Turul idegennevű vezetői egy ideig ellenálltak ennek a nyomásnak, de olyan nagy sodra volt Jászaiék akciójának, hogy végül is nevük megmagyarosítására kényszerültek: Verbovszky József, az akkori fővezér Végváry, Báriny-Rott Imre országos vezér Bojtár, Schmidt Antal országos vezér Kalotás stb. lett. A Turul ellenzék legnevezetesebb és legnagyobb hatású akciója a hidasi harang leszerelése és Budapestre szállítása volt. Hosszú évtizedek után HumniA 90