Húsos, 2004 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2004-02-01 / 1. szám
HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE EFFAT konferencia 2. old. ❖ Béralku a Picknél 3. old. ❖ Hangsúlyok Kaposvárott 4. old. 2004. XII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ♦ ÉRDEKVÉDELMI LAP ♦ www.edosz.hu Ahogy közeledik május elseje, az Európai Unióhoz való csatlakozás dátuma, szaporodnak a feszültségek a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Korábban elhallgatott információk, feltáratlan összefüggések kerülnek felszínre. Sokan mintha most kezdenének megvilágosodni: nemcsak mi indultunk el Európa felé, hanem Európa is szorgalmasan nyomul Keletre. Finisbe érkezett a keleti bővítés folyamata, ahogy Brüsszelben mindig is nevezték a mi csatlakoztatásunkat. A nagy játszmában a politikusoktól egyre inkább a piac emberei veszik át a főbb szerepeket. De nemcsak a szereposztás változik, hanem a darab is. Korábban emberi jogokról, az eszmék, az áruk és a munkaerő szabad áramlásáról, a harmonizációról beszéltek a nagy színpadon, mostanában azonban másfelé kanyarodik a történet. A munkaerőpiac védelméről, befizetésekről és a támogatások elosztásáról, a bevándorlásról, és többek között az élelmiszer-biztonságról szólnak a nagymonológok. Persze aki egy kicsit jobban odafigyelt, már évekkel ezelőtt meghalhatta az élelmiszer-biztonságról éneklő nemzetközi kórust. (Az állategészségügy okot mindig adott erre.) Nem véletlenül, a HDSZ szegedi kongresszusán már főhelyen szerepelt a „termőföldtől az asztalig” szlogen, a szakszervezet vezetői megérezték, hogy valami új elem jelent meg a politikai és szakmai marketingben. Ugyanez nem mondható el a hivatalos szervekről, de a húsipar vezetőiről sem. Érthetetlenül sokat késlekedtek például a korszerű élelmiszer-biztonsági szervek létrehozásával. Túl sokáig nyugtatták magukat azzal, hogy Magyarországon tulajdonképpen nincsenek nagy bajok. Ami a lényeget illetően igaz is. Jól emlékszem, amikor a 1990-es évek közepén dán, svéd és holland húsüzemekben jártam hazai szakemberekkel, többször is megesett, hogy a kollégák hiányosságokat észleltek az egyébként modern, jól szervezett üzemekben. Visszatérő refrén volt, hogy nálunk ilyet nem nézne el a szigorú (EU vagy USA) ellenőrzés. Lecseppenő olaj a szállítószalagról, eltakarítatlan húscafatok, véres eszközök, megannyi szabálytalanság, ami nem kerülte el a kollégák figyelmét. - Nálunk szigorúbb a rend - hallottam több ízben. S bizonyos voltam benne, hogy igazat mondtak. Nem is szólva az állatokkal való bánásmódról vagy az áruval szembeni felelősség megnyilvánulásairól. Az élelmiszerek iránti tisztelet nálunk nagyon eleven még. Jogszabályokat pótol a tradíció. Mégis talán jó lett volna észrevenni, hogy az élelmiszer-biztonság piaci fegyver lett Európa és az Egyesült Államok kezében. Egy embergóval ugyanis nagyon mély ütéseket lehet bevinni a versenytársaknak. Jól tudják ezt, akik több-kevesebb rendszerességgel küldik üzeneteiket Európából, hogy aggódnak a csatlakozó országok élelmiszer-biztonságáért. Az ilyenféle nyilatkozatoktól elbizonytalanodott magyar (keleti) vásárlónak persze majd a segítségére sietnek május 1. után, amikor szabadon hozhatják áruikat. Úgy tűnik viszont, hogy az élelmiszeripar hazai tényezői is pontosan felismerték: az élelmiszer-biztonság fegyverét itthon is jól lehet forgatni. (Ezen is múlhat, ki hogyan finisel az utolsó szakaszon.) A végeredmény: öli egymást a termelő és a feldolgozó, a kisüzem és a nagy, nem is szólva a feldolgozók és a kereskedelem harcáról, így lesz az élelmiszer-biztonságból piaci bunkó a hazai piacon is, amelyet a riválisok megforgat(tat)nak egymás ellen. Sajnos, eközben veszélybe kerülnek munkahelyek, az élelmiszerbiztonság jelszavával vívott csatáknak a munkavállalók látják a kárát. (halogyi) Hírek Innen-onnan A HDSZ ügyvivő testülete 2004. január 30.-i ülésén áttekintette az idei bértárgyalások alakulását, értékelte a tapasztalatokat. Az alapszervezeti vezetők beszámolóiból kiderült, hogy a 2004. évi bérfejlesztésre vonatkozó igényeket mindenhol időben kidolgozták és eljuttatták a munkaadókhoz. Január végén egyes cégeknél még nem reagáltak a szakszervezet ajánlatára, szervezeti változásokra vagy a piaci helyzetre hivatkozva haladékot kértek a tárgyalások megkezdésére. A legtöbb helyen február első felére jelezték, hogy asztalhoz ülnek az idei bérfejlesztések egyeztetésére, a megállapodás létrehozására. Kivételként Gyöngyösön január 1-jétől már megtörtént a béremelés, Kapuvárott viszont a sajátos helyzetre való tekintettel még nem alakították ki az idei fejlesztés tervét. A bértárgyalásokon kívül az üdülők helyzetéről, illetve az ágazati szociális párbeszéd (érdekegyeztetés, kollektív szerződés) helyzetéről tárgyalt az ügyvivő testület. ❖ Vezetőváltások történtek húsipari cégeknél. A Gyulai Húskombinátnál Varga Ferencet Martos Géza váltotta a vezérigazgatói székben. A Délhúsnál elköszönt Lukács György, az eddigi vezér, információk szerint helyette Jobbán Tamás tulajdonos igazgatja átmenetileg a céget. ❖ Az ÉDOSZ elnöksége 2004. január 28-i ülésén értékelte az élelmiszeriparban kialakult foglalkoztatási helyzetet és megállapította: sajnos minden tekintetben megalapozott az EFFAT budapesti közgyűlésén közzétett nyilatkozat, miszerint szociális bomba ketyeg az ágazatban. Az EU-csatlakozást követően újabb drámai szerkezetátalakításra kerül sor a magyar élelmiszeriparban, ami várhatóan ugyanolyan döntő hatással lesz a munkavállalókra, mint a piacgazdaságra történő áttérés volt. A testület úgy ítélte meg, hogy az élelmiszer-ipari szektornak stratégiai, a szakszervezetekkel egyeztetett, nemzeti foglalkoztatási programra van szüksége, amely proaktív módon veszi figyelembe az ágazatban dolgozókat fenyegető speciális kihívásokat. Kezdeményezte a szaktárca mellett működő érdekegyeztető tanács foglalkoztatási szakbizottságának összehívását. Debreceni Hús Rt. Tíz százalékos bérfejlesztési igény Az előző évre visszatekintve és az idei kilátásokat számba véve, a Debreceni Hús Rt. szakszervezeti bizottságának elnöke, Szarka Imre elmondta, hogy tavaly korszerűsítették a vágóüzemet, ami jelentős többlettermelést tett lehetővé. 2003-ban 220 ezer sertést vágtak, ebben az évben pedig 315 ezret terveznek. Korszerűbb lett a technológia és gyorsabbá vált a vágás üteme. Azt remélik, hogy lesz elegendő sertés, ez év januárjában azonban hat nagyüzemi termelőjük leállt, nem vállalták tovább a gazdaságtalan termelést és a veszteséget. Pedig mind a hat nagyüzemi termelő kiváló minőségű sertést tudott előállítani. Jelenleg nem tudni, lesznek-e további termelői leállások és természetesen az is kérdés, hogyan alakulnak majd a felvásárlási árak. Tavaly mintegy 5 és fél millió sertés volt az országban, most azonban már csak 4 millió körüli lehet, s ebben a pillanatban bizonytalanok a kilátások. Szarka Imre arról is szólt, hogy immár két éve nem emelkedett a sertéshús ára, sőt 2003-ban az előző évhez viszonyítva hét százalékkal csökkent. A termelők nem tudják kigazdálkodni azt a magas gabonaárat, amit befektetnek a takarmányba. Természetesen nemcsak a termelők, a feldolgozók helyzete sem könnyű. A stabilitás jelei A Debreceni Hús Rt. az országban a legnagyobb sertéshús forgalmazó cég. Ellátják a legnagyobb üzletláncokat, országosan 17 százalékot „visznek el" a forgalomból. Stabil helyzetüket bizonyítja, hogy április végére fejeződik be egy közel kétmilliárdos beruházás, amelyet a pályázatok mellett saját forrásból finanszíroznak. A Debreceni Hús Rt.-nél 2003-ban az előző évhez viszonyítva mintegy 30 fővel bővült a létszám, elsősorban a csontozó, csomagoló területén, amelynek a korszerűsítése az idén folytatódik, így újabb dolgozók felvétele várható. A cégnél jelenleg is van felvétel, méghozzá korhatár nélkül. Nálunk akár 50 év felett is szóba állnak az emberekkel. Igaz, az új dolgozókat csak minimálbérért tudják felvenni, ami tavaly 52 ezer forint volt. A részvénytársaság 617 dolgozója közül mintegy száz főt foglalkoztatnak minimálbérért - tudtuk meg Szarka Imrétől. Az idei bértárgyalásra várhatóan februárban kerül sor. A Szakszervezeti Tanács tavaly 4,4 százalékos bérmegállapodást kötött a vállalati vezetéssel. Az idén 10 százalékos bérfejlesztési igényt jelentettek be. A cég vezérigazgatója erre a jelzésre január közepén válaszolt. Szarka Imre ennek alapján tájékoztatta a dolgozókat: még nem áll rendelkezésre a megfelelő adatmennyiség és sok a tisztázatlan kérdés, de mindenképpen lesz béremelés. Ahogyan eddig is, a szakszervezet azt szeretné, ha január 1- jétől visszamenőleg kapnák meg a dolgozók a megemelt jövedelmet. Megtartó hűség - A korábbi lehetőségek, mint a kedvezményes üdültetés, a magánnyugdíj pénztári hozzájárulás, az egyszeri juttatások (húsvéti sonka, szilveszteri virsli) várhatóan megmaradnak - sorolta Szarka Imre. - A cég ebben az évben lesz 110 éves, s a szakszervezet azt szeretné, ha a korábbi jubileumi hagyományoknak megfelelően az idén is kaphatnának valamilyen meglepetést, szerény ajándékot a dolgozók. Erre az eseményre egyébként számos rendezvénnyel, termékbemutatókkal és különböző akciókkal is készül a cég. Vannak új ötletei is a szakszervezetnek - például az egészségpénztár szorgalmazása -, ennek a kivitelezése azonban egyelőre még nem aktuális. A tervek megvalósítása attól is függ, hogyan alakul a termelés, a piac, a cég helyzete. Az eddigi szociális juttatások - szülési, temetési segély, vagy hosszabb táppénz esetén a dolgozó egyszeri szakszervezeti segélye - továbbra is megmaradnak. Szüléskor négyezer, temetés esetén ötezer forintot tud adni a szakszervezet, ha pedig valaki egy hónapnál hosszabb ideig kényszerül táppénzre, a segély összege háromezer forint. A cég kedvező kamattal építési, lakásvásárlási támogatást tud biztosítani, ez azonban maximum 200 ezer Ft körüli összeg. Van beiskolázási segély is - amely 18 éves korig adható -, de nem pénzt, hanem tanszervásárlásra beváltható utalványt adnak. Voltak ugyanis kedvezőtlen tapasztalatok, s így biztosabb, hogy tényleg az iskolatáskába kerül, amit a gyerekeknek szántak. Változatlanul népszerűek a szakszervezeti kirándulások, bár nem sok pénzük van, csak amennyi a tagdíjakból befolyik. Jelenleg 310 szakszervezeti tag van a Debreceni Hús Rt.-nél. A kilépés nem jellemző, gyakori azonban, hogy a minimálbérért felvett új dolgozók pár hét múlva odébb állnak, így a szakszervezeti tagok száma folyamatosan változik. A törzsgárdatagok azonban nemcsak a céghez, hanem a szakszervezethez is hűségesek. D. K. K oo .co A Húsipari Szociális, Egészségügyi és Képzési Alapítvány Kuratóriuma köszönetét fejezi ki mindazoknak a kollégáknak és segítőkész állampolgároknak, akik az elmúlt években az alapítvány egyszámlájára személyi jövedelemadójuk 1 %-át felajánlották. Kérjük, ez évben is támogassák az alapítványt, segítsék a céljaink megvalósítását. Számlaszám: 11733027-20033978-00000000 Utalás dátuma: Összeg: 1% éve: 1999.10.29. 587 690,1998. 2000.10.27. 311 028,1999. 2001.10.15. 197 838,2000. 2002.10.08. 479 183,2001. 2003.10.10. 370 610,2002. ÖSSZESEN: 1 946 349, Bezdán János elnök sk. Élelmiszer-ipari seregszemle A szokásosan nagy érdeklődés mellett rendezték meg tavaly október 11-15. között Kölnben az AMGA élelmiszer-ipari szakmai vásárt és kiállítást, melyet most először a bio- és ökoélelmiszerek jegyében szerveztek meg. Kétévente rendezik meg Kölnben a világ legjelentősebb szakmai seregszemléjét, az AMUGA élelmiszer-ipari szakmai vásárt és kiállítást, melyet tavaly október közepén, most először a bio(organic)- és ökoélelmiszerek jegyében szerveztek meg. A kiállítási pavilonok szerint is szakosodott vásárról azt tartják az élelmiszeriparon belül, hogy az a cég, amelyik nem szerepel az AMGA kiállítási katalógusában, nem játszik szerepet az világ exportjában, vagyis igazából nem is létezik. A kiállítás egyik érdekessége volt, hogy a világ legnagyobbjainak számító észak-amerikai húsipari multik is erőteljesen jelentek meg, ami egyben azt is jelzi, hogy egyre élesebb a verseny a világpiacon az európai és a tengeren túli élelmiszer-ipari nagyvállalatok között. Ez azért is lényeges, mert mint közismert, az USA élelmiszer-ipari piacán jelentős számban találhatóak génmódosított (GMO) termékek, melyek az európai vásárlók körében nem túlzottan kedveltek és elfogadottak. A húsiparon belül megfigyelhető volt, hogy folytatódott az utóbbi 10-12 évben kialakult tendencia, sajnos egyre csökken a magyar kiállítók száma. A Pick csoport, a Kométa, a Gyulai Húskombinát most is bemutatta termékeit, de igazából ezen kívül a többi hazai cég csak közös standon, a nevével volt jelen. Ugyanakkor feltűnt, hogy az EU- hoz csatlakozó országok kiállítói, akik egyben a magyar cégek vetélytársai is, felkészülten várják a rájuk váró megmérettetést, valamint ugyanerre készülnek a jelenlegi uniós tagországok élelmiszer-ipari vállalatai is. A kiállítás jellegzetessége volt az is, hogy a minél jobban feldolgozott és előkészített, úgymond konyhakész termékek domináltak. Mayer György