Húsos, 2006 (14. évfolyam, 1-6. szám)

2006-01-01 / 1. szám

HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE Érdekvédő a Húsnagykernél 2. old. * Advent Hamburgban 3. old. ❖ Húsipari kutató 4. old. 2006. XIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ♦ ÉRDEKVÉDELMI LAP ♦ www.edosz.hu f A HDSZ 2006. évi bérpolitikája% A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének választmánya áttekintette a keresetek 2005. évi növekedését, a 2006. évi adó- és járulékváltozásokat, és a várható gazdasági folyamatokat. • a gazdasági növekedés (GDP) 4 %-ra várható • a költségvetés a fogyasztói árak 2 %-s emelkedésével számol • az adójóváírás a bérjövedelem 18 %-a, növekedett a jogosultsági határa: 1 350 000 Ft-ról 1 500 000 Ft-ra, a kiegészítő adójóváírás felső jogosultsági ha­tára 1 302 400 Ft-ról 1 561 600 Ft-ra, éves összege 15 120 Ft-ról 28 080 Ft-ra növekedett • egészségügyi hozzájárulás: 1950 Ft. (2006. novemberétől megszűnik) • az SZJA adótábla sávhatárai: 1 550000 Ft-ig 18 %, 1 550000 Ft. felett 36 %-ra változott. A felsorolt tényezők között kiemelt szerepet játszik az inflációs prognózis, amelynek pontatlansága jelentős hátrányt okozhat a munkavállalóknak. 2005- ban első alkalommal - az elmúlt 15 év alatt - várhatóan kedvezően alakul a prognózishoz képest az infláció. A húsipar nemzetgazdasághoz, élelmiszeriparhoz viszonyított bérszínvona­la, az iparág várható pozíciója függvényében az alábbiakat célszerű figyelem­be venni a 2006. évi bérkövetelések kialakításánál: 1. A korábbi évekhez hasonlóan a húsipar munkavállalóinak jövedelmi helyzetét alapvetően a bruttó bérek emelésével kell megalapozni. 2. A bérkövetelési javaslatot 2 %-s inflációra alapozva kell megfogalmazni. 3. A termelékenység növekedésével arányos reálbér-emelkedés is történjék. 4. A hazai bérek uniós felzárkóztatása, valamint a minőségi munkaerő el­vándorlásának megakadályozása érdekében is legalább a várható GDP növeke­dés mértékével emelkedjék a reálbér, azaz 4 %-al. 5. A megcélzott reálbér növekedést a legtöbb bérkategóriában a 6-6,5 %-s bruttó béremelés garantálhatja. 6. A bértárgyalásokon a béremelést és a dolgozói térítéssel igénybevett szo­ciális­, jóléti támogatások kérdését csomagban célszerű tárgyalni. 7. A bérmegállapodások az eddigi gyakorlatnak megfelelően az alkalmazott bérezési rendszertől függően a havidíjak, órabérek, teljesítménybérek díjtéte­leinek százalékban és forintban kifejezett emelését tartalmazzák. 8. A teljesítménybéres területen célszerű kezdeményezni a Kollektív Szer­ződés kiegészítését a vállalati garantált bér meghatározásával. (Ezt az összeget kell fizetni minden olyan esetben, amikor a vállalat hibájából nem érhető el a norma 100 %-s teljesítése.) ............—— (Elfogadta a HDSZ Kongresszusa. Pécs, 2005. december 2.) Erős szakszervezetek kellenek! Erős szakszervezetek kellenek, mert ha­tékony munkavállalói érdekvédelem nél­kül nincs demokrácia - hangsúlyozta Ka­puvári József, a HDSZ elnöke a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségé­nek január végi fórumán, amelyen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Vasas szakszervezet székházában szerve­zett rendezvényen a kormányfő úgy ítélte meg, a szakszervezetek csak saját belső erejükre támaszkodva erősödhetnek meg, de egy baloldali kormánynak kötelessé­ge, hogy a szociális partnerek vitái során támogassa a gyengébb pozícióban lévő felet. Erős bátorság, kellő szervezettség kell a munkások érdekvédelméhez - fűz­te hozzá -, és olyan nyomásgyakorlás, hogy a munkáltatónak ne legyen más vá­lasztása, mint a megállapodás. A túlnyo­móan versenyszférát képviselő szakszer­vezeti vezetők előtt Gyurcsány elsősor­ban a bérek kifizetését garantáló intézke­dések bejelentésével, egy jogsegélyszol­gálat kialakításának ígéretével és a szak­­szervezetek közhasznú tevékenységének elismerésével aratott sikert. Wittich Ta­más, az MSZOSZ elnöke a baloldal vá­lasztási programjára utalva azt szorgal­mazta, hogy több, jobb és biztonságosabb munkahely legyen az elkövetkezendő években, és a teljesítményekkel arányo­san növekedjenek a bérek. Szorosabb kapcsolatban az alapszervezetekkel Bezdán János az ágazat és az érdekvédelem helyzetéről A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) tavaly decemberi pécsi kongresszusán alelnökké választották Bezdán Jánost, a HDSZ gyulai alap­joinát üzemi szervezetének és a Gyulai Húskomf tanácsának elnökét, aki huzamos ideje tagja az országos elnökségnek. Az új alelnökk­el a hús­ipari ágazat helyzetéről, szakszervezeti ügyek­ről, valamint új teendőiről beszélgettünk. A Húsipari Dolgozók Szakszervezeté­nek új alelnöke bevezetésképpen elmond­ta, a húsipart jellemző általános válság és nehézségek ügyével a HDSZ 2004. őszén Gyulán ülésező országos választmánya már foglalkozott. Ekkor nyílt levelet in­téztek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök­höz, részletesen ismertetve a legégetőbb problémákat. Az azóta eltelt időben, áll­apították meg Pécsen is, érdemi­­ előrelépés nem történt az ügy­­­­ben, ezért a Húsipari Szakág­­­­azati Párbeszéd Bizottság 2005. december 7-én, néhány nappal a HDSZ-kongresszus után, állás­­foglalást adott ki, amely öt azonnali intézkedést sürget, ahogyan erről a Húsos legutób­bi száma részletesen beszámolt. Ebben - egyebek mellett - bí­rálják Gráf József mezőgazda­­sági minisztert is, aki a szak­­szervezet szerint szinte semmit sem tett a húságazat problémái­nak megoldása érdekében.­­ A szakszervezet nem tudja megoldani az ágazat súlyos problémáit, itt összefogásra és az ágazat meghatározó szereplő­inek egy asztalhoz ültetésére van szükség - hangsúlyozta Bezdán János. Ehhez hozzátette: az ágaza­ti minisztérium vezetői mellett a legna­gyobb húsfeldolgozók tulajdonosainak és menedzsmentjének, a kereskedelmi lán­cok meghatározó képviselőinek, a mező­­gazdasági érdekvédelmi szervezeteknek, valamint a Húsipari Dolgozók Szakszer­vezete képviselőinek kellene közösen megvitatni a kialakult helyzetet. A HDSZ alelnöke szerint tisztázni szükséges, mi­ben és hogyan tud a politika segíteni a húságazatnak, mert az önmagában képte­len a válság kezelésére és felszámolására.­­ Ilyen szempontból a „Kossuth téren van a labda” - utalt arra Bezdán János, hogy az agrártárca, de egyben a Parlament is itt található. Mindehhez hozzáfűzte, hogy megítélésük szerint az is nehezíti a helyzet rendezését, hogy huzamosabb ideje az élel­miszeripar és azon belül a feldolgozó-ág­azat kicsit mostohagyerek a földművelésü­gyi tárcán belül, ahol nem kezelik súlyának megfelelően. Ha pedig a kormányzat részé­ről nem lesz érdemi válasz a jelzésekre, ak­kor „belátható időn belül” nem zárható ki egy tiltakozógyűlés megrendezése sem a Kossuth téren - tudtuk meg. Bezdán János ezt követően a szakszer­vezet idei bérpolitikájának legfontosabb pontjairól beszélt. Ezek szerint az orszá­gos választmány áttekintve a nemzeti jö­vedelem 2006-os várható növekedését, az inflációs előrejelzéseket, valamint az adó- és járulékváltozásokat. 6,5 százalékos bruttó béremelést lát indokoltnak a hús­ipar legtöbb bérkategóriájában. Mindezt 2 százalékos infláció és az előrejelzések szerint 4 százalékos GDP-növekedés mel­lett látja megvalósíthatónak. Ezzel kap­csolatban a húsipari érdekvédelmi szerve­zet bérkövetelését január első napjaiban eljuttatta a honi húsfeldolgozó cégek ve­zetőinek. Az új HDSZ-alelnök a tavaly decemberi pécsi kongresszus történéseiből kiemelte a legnagyobb hazai szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ elnökének, Wittich Tamásnak a hozzászólását. Az érdekvédelmi vezető itt, mint igazi és egyben harcos szakszervezet­ről beszélt a HDSZ-ről, amely akár a szege­di, a gyulai és a kapuvári eseményeket fi­gyelembe véve határozott fellépést mutatott. - A tavalyi év első felében megmutattuk az erőnket, azt, hogy képesek vagyunk összefogni, s jó volt látni, hogy szolidárisak vagyunk az ágazaton belül egymáshoz - mondta ezzel kapcsolatban Bezdán János. Az esetleges szakszervezeti fúzióról, amely az Élelmezésipari Dolgozók Szakszerveze­tei Szövetségének égisze alatt jönne létre, egyelőre nem tartja megvalósít­ható célnak a HDSZ - jelezte be­szélgetőpartnerünk. Elmondta, a húsipariak egyelőre a lazább szer­vezeti együttműködést látják a célravezetőnek. Úgy vélik, elmúlt a megfelelő pillanat a fúzió meg­valósításához, az érintett szerve­zetek talán elszalasztották az összefogásnak ezt a lehetőségét. Bezdán János, mint új alel­­nök, a felé megnyilvánuló biza­lom felelősségét érzi, amelynek szeretne minél jobban megfelel­ni. Hozzátette, az előző időszak­kal szemben mostantól az ág­azatban dolgozó szakszervezeti tagok érdekét együttesen kell képviselnie és érvényesítenie. Terve, hogy a HDSZ vezetése „testközelből” ismerje meg a helyi alapszervezeteknél dolgo­zó tagokat, ezért az elkövetkezendő hóna­pokban felkeresik a legtöbb üzemet. - A valós helyzetet és a valós problémá­kat így tudjuk mind teljesebben megis­merni, és ezekre megoldást találni - hang­súlyozta végül Bezdán János. B.T. MAGYAR VAGY. HÁTSÓI, MAGYAR HENTGSEmi, Bezdán János és a gyulai küldöttek a pécsi kongresszuson Segítség a diploma megszerzéséhez Néhány évvel ezelőtt Gyulán hívták életre a Húsipari Szociális Egészségügyi és Kép­zési Alapítványt. Utóbb országos szervezetté nőtt ez a kezdeményezés úgy, hogy a központja a békési fürdőváros maradt. Az eddig eltelt időszak az erőgyűjtés jegyében telt, s ennek révén az adó 1 százalékos felajánlása, valamint a felügyelő bizottságok­ban dolgozó szakszervezeti tagok tiszteletdíjainak egy részéből milliós nagyságrendű tőke gyűlt össze. Az alapítvány kuratóriuma most azt tervezi, hogy a húsiparban dol­gozó szakszervezeti tagok gyermekeinek felsőfokú továbbtanulását szeretné a maga eszközeivel segíteni, hogy a lehetőség szerint minél többen szerezhessenek diplomát. Nemes célra ajánlja tehát adója 1 százalékát, aki így rendelkezik az adóbevallás során. Adószám: 18376854-1-04 Csődeljárás alatt A HDSZ kongresszusa idején, december elején ér­kezett a hír, hogy az ágazat két cége, a gyöngyösi és a miskolci húsüzem csődeljárás alá került. Mind­két helyen azt próbáltuk megtudni, hogy mi a hely­zet közel két hónap elteltével. Borsi Húsipari Rt. Január 26.-án telefonon beszéltünk Sajgó Barnával, a részvénytársaság szb­­titkárával, a HDSZ országos választmá­nya és ügyvivő testülete tagjával. Meg­erősítette azt az információt, hogy a cég, amelynek 37 éve törzsgárda dolgozója, a múlt év december vége óta csődeljárás alatt áll. Ez három hónapos intervallumot jelent, de lehetőség van arra, hogy e fo­lyamatot további 3 hónapra meghosszab­bítsák. Az üzemben januárban termelő­­munka nem folyt. A rendkívüli hideg idő­járás miatt a csővezetékek elfagytak. A dolgozók közül többen táppénzes állo­mányban vannak, akinek módjában volt szabadságot vett ki, mások állásidőben vannak. Az üzem területén eddig műkö­dő, önálló sertéscsontozó kft. munkásai másutt folytatják tevékenységüket. A hu­szonhat első, illetve másodéves szak­munkástanuló, akiknek szakmai felügye­letét évtizedeken át főállásban Sajgó Bar­na látta el, ugyancsak más munkahelyre kerül. A mintegy tíz hektáron fekvő, nemrégi­ben még termékeinek jelentős részét tá­vol-keleti országokba exportáló húskom­binát elhagyatottan áll, munkavállalói ke­serű beletörődéssel várják az elkövetkező hónapok történéseit. FALCOTRADE RT. Nincs felhatalmazásom a menedzsment részéről, hogy a csődvédelem alatt álló részvénytársaság jelenlegi helyzetéről bármit mondhassak - mondta telefonbe­szélgetésünk alkalmával Molnár Attila, az alapszervezet szakszervezeti elnöke, a HDSZ ügyvivő testületének tagja.­­ Ha további információt szeretne, kérem, for­duljon Kovács Róbert gyárigazgató úrhoz. A titkárságon a hölgy sajnálkozva közölte, hogy a gyárigazgató urat nem tudja kap­csolni, mert megbeszélés van nála, ami hosszabb ideig tart és utána még egy fon­tos tárgyalása lesz. Érdeklődésemre, hogy Purgel Attila vezérigazgató úrral tudnék-e beszélni, azt válaszolta, hogy ő most nincs Gyöngyösön. Ennyi információhoz jutottunk a válla­latnál. A munkavállalókkal együtt csak re­ménykedni tudunk abban, hogy a nyilvá­nosságtól való tartózkodás a kilábalás esé­lyét jelzi, rövid időn belül tisztázódnak a csődhelyzetbe került húsüzem további működésének feltételei. G.P.

Next