Húsos, 2006 (14. évfolyam, 1-6. szám)
2006-01-01 / 1. szám
HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE Érdekvédő a Húsnagykernél 2. old. * Advent Hamburgban 3. old. ❖ Húsipari kutató 4. old. 2006. XIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ♦ ÉRDEKVÉDELMI LAP ♦ www.edosz.hu f A HDSZ 2006. évi bérpolitikája% A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének választmánya áttekintette a keresetek 2005. évi növekedését, a 2006. évi adó- és járulékváltozásokat, és a várható gazdasági folyamatokat. • a gazdasági növekedés (GDP) 4 %-ra várható • a költségvetés a fogyasztói árak 2 %-s emelkedésével számol • az adójóváírás a bérjövedelem 18 %-a, növekedett a jogosultsági határa: 1 350 000 Ft-ról 1 500 000 Ft-ra, a kiegészítő adójóváírás felső jogosultsági határa 1 302 400 Ft-ról 1 561 600 Ft-ra, éves összege 15 120 Ft-ról 28 080 Ft-ra növekedett • egészségügyi hozzájárulás: 1950 Ft. (2006. novemberétől megszűnik) • az SZJA adótábla sávhatárai: 1 550000 Ft-ig 18 %, 1 550000 Ft. felett 36 %-ra változott. A felsorolt tényezők között kiemelt szerepet játszik az inflációs prognózis, amelynek pontatlansága jelentős hátrányt okozhat a munkavállalóknak. 2005- ban első alkalommal - az elmúlt 15 év alatt - várhatóan kedvezően alakul a prognózishoz képest az infláció. A húsipar nemzetgazdasághoz, élelmiszeriparhoz viszonyított bérszínvonala, az iparág várható pozíciója függvényében az alábbiakat célszerű figyelembe venni a 2006. évi bérkövetelések kialakításánál: 1. A korábbi évekhez hasonlóan a húsipar munkavállalóinak jövedelmi helyzetét alapvetően a bruttó bérek emelésével kell megalapozni. 2. A bérkövetelési javaslatot 2 %-s inflációra alapozva kell megfogalmazni. 3. A termelékenység növekedésével arányos reálbér-emelkedés is történjék. 4. A hazai bérek uniós felzárkóztatása, valamint a minőségi munkaerő elvándorlásának megakadályozása érdekében is legalább a várható GDP növekedés mértékével emelkedjék a reálbér, azaz 4 %-al. 5. A megcélzott reálbér növekedést a legtöbb bérkategóriában a 6-6,5 %-s bruttó béremelés garantálhatja. 6. A bértárgyalásokon a béremelést és a dolgozói térítéssel igénybevett szociális, jóléti támogatások kérdését csomagban célszerű tárgyalni. 7. A bérmegállapodások az eddigi gyakorlatnak megfelelően az alkalmazott bérezési rendszertől függően a havidíjak, órabérek, teljesítménybérek díjtételeinek százalékban és forintban kifejezett emelését tartalmazzák. 8. A teljesítménybéres területen célszerű kezdeményezni a Kollektív Szerződés kiegészítését a vállalati garantált bér meghatározásával. (Ezt az összeget kell fizetni minden olyan esetben, amikor a vállalat hibájából nem érhető el a norma 100 %-s teljesítése.) ............—— (Elfogadta a HDSZ Kongresszusa. Pécs, 2005. december 2.) Erős szakszervezetek kellenek! Erős szakszervezetek kellenek, mert hatékony munkavállalói érdekvédelem nélkül nincs demokrácia - hangsúlyozta Kapuvári József, a HDSZ elnöke a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének január végi fórumán, amelyen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Vasas szakszervezet székházában szervezett rendezvényen a kormányfő úgy ítélte meg, a szakszervezetek csak saját belső erejükre támaszkodva erősödhetnek meg, de egy baloldali kormánynak kötelessége, hogy a szociális partnerek vitái során támogassa a gyengébb pozícióban lévő felet. Erős bátorság, kellő szervezettség kell a munkások érdekvédelméhez - fűzte hozzá -, és olyan nyomásgyakorlás, hogy a munkáltatónak ne legyen más választása, mint a megállapodás. A túlnyomóan versenyszférát képviselő szakszervezeti vezetők előtt Gyurcsány elsősorban a bérek kifizetését garantáló intézkedések bejelentésével, egy jogsegélyszolgálat kialakításának ígéretével és a szakszervezetek közhasznú tevékenységének elismerésével aratott sikert. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a baloldal választási programjára utalva azt szorgalmazta, hogy több, jobb és biztonságosabb munkahely legyen az elkövetkezendő években, és a teljesítményekkel arányosan növekedjenek a bérek. Szorosabb kapcsolatban az alapszervezetekkel Bezdán János az ágazat és az érdekvédelem helyzetéről A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) tavaly decemberi pécsi kongresszusán alelnökké választották Bezdán Jánost, a HDSZ gyulai alapjoinát üzemi szervezetének és a Gyulai Húskomf tanácsának elnökét, aki huzamos ideje tagja az országos elnökségnek. Az új alelnökkel a húsipari ágazat helyzetéről, szakszervezeti ügyekről, valamint új teendőiről beszélgettünk. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének új alelnöke bevezetésképpen elmondta, a húsipart jellemző általános válság és nehézségek ügyével a HDSZ 2004. őszén Gyulán ülésező országos választmánya már foglalkozott. Ekkor nyílt levelet intéztek Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, részletesen ismertetve a legégetőbb problémákat. Az azóta eltelt időben, állapították meg Pécsen is, érdemi előrelépés nem történt az ügyben, ezért a Húsipari Szakágazati Párbeszéd Bizottság 2005. december 7-én, néhány nappal a HDSZ-kongresszus után, állásfoglalást adott ki, amely öt azonnali intézkedést sürget, ahogyan erről a Húsos legutóbbi száma részletesen beszámolt. Ebben - egyebek mellett - bírálják Gráf József mezőgazdasági minisztert is, aki a szakszervezet szerint szinte semmit sem tett a húságazat problémáinak megoldása érdekében. A szakszervezet nem tudja megoldani az ágazat súlyos problémáit, itt összefogásra és az ágazat meghatározó szereplőinek egy asztalhoz ültetésére van szükség - hangsúlyozta Bezdán János. Ehhez hozzátette: az ágazati minisztérium vezetői mellett a legnagyobb húsfeldolgozók tulajdonosainak és menedzsmentjének, a kereskedelmi láncok meghatározó képviselőinek, a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezeteknek, valamint a Húsipari Dolgozók Szakszervezete képviselőinek kellene közösen megvitatni a kialakult helyzetet. A HDSZ alelnöke szerint tisztázni szükséges, miben és hogyan tud a politika segíteni a húságazatnak, mert az önmagában képtelen a válság kezelésére és felszámolására. Ilyen szempontból a „Kossuth téren van a labda” - utalt arra Bezdán János, hogy az agrártárca, de egyben a Parlament is itt található. Mindehhez hozzáfűzte, hogy megítélésük szerint az is nehezíti a helyzet rendezését, hogy huzamosabb ideje az élelmiszeripar és azon belül a feldolgozó-ágazat kicsit mostohagyerek a földművelésügyi tárcán belül, ahol nem kezelik súlyának megfelelően. Ha pedig a kormányzat részéről nem lesz érdemi válasz a jelzésekre, akkor „belátható időn belül” nem zárható ki egy tiltakozógyűlés megrendezése sem a Kossuth téren - tudtuk meg. Bezdán János ezt követően a szakszervezet idei bérpolitikájának legfontosabb pontjairól beszélt. Ezek szerint az országos választmány áttekintve a nemzeti jövedelem 2006-os várható növekedését, az inflációs előrejelzéseket, valamint az adó- és járulékváltozásokat. 6,5 százalékos bruttó béremelést lát indokoltnak a húsipar legtöbb bérkategóriájában. Mindezt 2 százalékos infláció és az előrejelzések szerint 4 százalékos GDP-növekedés mellett látja megvalósíthatónak. Ezzel kapcsolatban a húsipari érdekvédelmi szervezet bérkövetelését január első napjaiban eljuttatta a honi húsfeldolgozó cégek vezetőinek. Az új HDSZ-alelnök a tavaly decemberi pécsi kongresszus történéseiből kiemelte a legnagyobb hazai szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ elnökének, Wittich Tamásnak a hozzászólását. Az érdekvédelmi vezető itt, mint igazi és egyben harcos szakszervezetről beszélt a HDSZ-ről, amely akár a szegedi, a gyulai és a kapuvári eseményeket figyelembe véve határozott fellépést mutatott. - A tavalyi év első felében megmutattuk az erőnket, azt, hogy képesek vagyunk összefogni, s jó volt látni, hogy szolidárisak vagyunk az ágazaton belül egymáshoz - mondta ezzel kapcsolatban Bezdán János. Az esetleges szakszervezeti fúzióról, amely az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének égisze alatt jönne létre, egyelőre nem tartja megvalósítható célnak a HDSZ - jelezte beszélgetőpartnerünk. Elmondta, a húsipariak egyelőre a lazább szervezeti együttműködést látják a célravezetőnek. Úgy vélik, elmúlt a megfelelő pillanat a fúzió megvalósításához, az érintett szervezetek talán elszalasztották az összefogásnak ezt a lehetőségét. Bezdán János, mint új alelnök, a felé megnyilvánuló bizalom felelősségét érzi, amelynek szeretne minél jobban megfelelni. Hozzátette, az előző időszakkal szemben mostantól az ágazatban dolgozó szakszervezeti tagok érdekét együttesen kell képviselnie és érvényesítenie. Terve, hogy a HDSZ vezetése „testközelből” ismerje meg a helyi alapszervezeteknél dolgozó tagokat, ezért az elkövetkezendő hónapokban felkeresik a legtöbb üzemet. - A valós helyzetet és a valós problémákat így tudjuk mind teljesebben megismerni, és ezekre megoldást találni - hangsúlyozta végül Bezdán János. B.T. MAGYAR VAGY. HÁTSÓI, MAGYAR HENTGSEmi, Bezdán János és a gyulai küldöttek a pécsi kongresszuson Segítség a diploma megszerzéséhez Néhány évvel ezelőtt Gyulán hívták életre a Húsipari Szociális Egészségügyi és Képzési Alapítványt. Utóbb országos szervezetté nőtt ez a kezdeményezés úgy, hogy a központja a békési fürdőváros maradt. Az eddig eltelt időszak az erőgyűjtés jegyében telt, s ennek révén az adó 1 százalékos felajánlása, valamint a felügyelő bizottságokban dolgozó szakszervezeti tagok tiszteletdíjainak egy részéből milliós nagyságrendű tőke gyűlt össze. Az alapítvány kuratóriuma most azt tervezi, hogy a húsiparban dolgozó szakszervezeti tagok gyermekeinek felsőfokú továbbtanulását szeretné a maga eszközeivel segíteni, hogy a lehetőség szerint minél többen szerezhessenek diplomát. Nemes célra ajánlja tehát adója 1 százalékát, aki így rendelkezik az adóbevallás során. Adószám: 18376854-1-04 Csődeljárás alatt A HDSZ kongresszusa idején, december elején érkezett a hír, hogy az ágazat két cége, a gyöngyösi és a miskolci húsüzem csődeljárás alá került. Mindkét helyen azt próbáltuk megtudni, hogy mi a helyzet közel két hónap elteltével. Borsi Húsipari Rt. Január 26.-án telefonon beszéltünk Sajgó Barnával, a részvénytársaság szbtitkárával, a HDSZ országos választmánya és ügyvivő testülete tagjával. Megerősítette azt az információt, hogy a cég, amelynek 37 éve törzsgárda dolgozója, a múlt év december vége óta csődeljárás alatt áll. Ez három hónapos intervallumot jelent, de lehetőség van arra, hogy e folyamatot további 3 hónapra meghosszabbítsák. Az üzemben januárban termelőmunka nem folyt. A rendkívüli hideg időjárás miatt a csővezetékek elfagytak. A dolgozók közül többen táppénzes állományban vannak, akinek módjában volt szabadságot vett ki, mások állásidőben vannak. Az üzem területén eddig működő, önálló sertéscsontozó kft. munkásai másutt folytatják tevékenységüket. A huszonhat első, illetve másodéves szakmunkástanuló, akiknek szakmai felügyeletét évtizedeken át főállásban Sajgó Barna látta el, ugyancsak más munkahelyre kerül. A mintegy tíz hektáron fekvő, nemrégiben még termékeinek jelentős részét távol-keleti országokba exportáló húskombinát elhagyatottan áll, munkavállalói keserű beletörődéssel várják az elkövetkező hónapok történéseit. FALCOTRADE RT. Nincs felhatalmazásom a menedzsment részéről, hogy a csődvédelem alatt álló részvénytársaság jelenlegi helyzetéről bármit mondhassak - mondta telefonbeszélgetésünk alkalmával Molnár Attila, az alapszervezet szakszervezeti elnöke, a HDSZ ügyvivő testületének tagja. Ha további információt szeretne, kérem, forduljon Kovács Róbert gyárigazgató úrhoz. A titkárságon a hölgy sajnálkozva közölte, hogy a gyárigazgató urat nem tudja kapcsolni, mert megbeszélés van nála, ami hosszabb ideig tart és utána még egy fontos tárgyalása lesz. Érdeklődésemre, hogy Purgel Attila vezérigazgató úrral tudnék-e beszélni, azt válaszolta, hogy ő most nincs Gyöngyösön. Ennyi információhoz jutottunk a vállalatnál. A munkavállalókkal együtt csak reménykedni tudunk abban, hogy a nyilvánosságtól való tartózkodás a kilábalás esélyét jelzi, rövid időn belül tisztázódnak a csődhelyzetbe került húsüzem további működésének feltételei. G.P.