Húsos, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)

2013-02-01 / 1. szám

HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE 2013. XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ♦ ÉRDEKVÉDELMI LAP ♦ www.hdsz.lap.hu Feszültségeket keltett az új bérrendszer Pattanásig feszült hangulatot váltott ki a Pick Szeged Zrt. pécsi üzemében, hogy a cégvezetés előzetes meg­állapodás nélkül látott hozzá az új bérrendszer beve­zetéséhez és karácsony előtt új munkaszerződéseket tettek a dolgozók elé. Mindezt sokan azért is tartották elfogadhatatlannak, mert egy ideig úgy tűnt, a válla­lat vezetése értékeli, hogy az általa előterjesztett ja­vaslatot tárgyalási alapnak tekintette a szakszerve­zet. A megállapodás elmaradásán kívül más hiányos­ságok is meghúzódnak a változás bevezetése körül. Boldogtalan karácsony - Decemberben azzal hívta össze a vál­lalat vezetése a pécsi üzem dolgozóit, hogy tájékoztatnak bennünket az újonnan bevezetésre kerülő bérrendszerről - kezdi beszélgetésünket Bibők István, a HDSZ Pick-Szeged Zrt. pécsi alapszervezetének elnöke. - Konkrétumokat ez alkalommal sem tudtunk meg a változásokról, de még az épülő új vágóhídról is hiába kérdeztek a dolgozók, csak azt a választ kapták, hogy még a terület sincs meg. Ehhez ké­pest pár napra rá, arról olvashattak a la­pokban, hogy Mohács polgármestere és a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója aláírt egy szerződést, hogy Mohácson épül meg az új vágóhíd és kikötésként az szerepel, hogy a négyszáz dolgozóból háromszáz­nak mohácsi lakosnak kell lennie. Mindez karácsony előtt néhány nappal történt, s nem telt bele sok idő, az előzetes egyeztetés nélkül megállapított bérekről szóló munkaszerződésekkel - amelynek a­dekes, hogy a cég vezérigazgatója beikta­tását követően arról beszélt, hogy a társa­ságnál nagyon sok jó szakembert ismert meg, akikre építeni lehet. Hát, ezek a mos­tani történések, amikor figyelembe sem veszik a mi véleményünket, egyeztetések nélkül vezetnek be változásokat, nem ezt tükrözik! Sőt az sem, hogy a Kollektív Szerződés módosítására és aláírására a pé­csi alapszervezet megkérdezése és bele­egyezése nélkül történt meg a központban. (Következő számunkban az új bérrendszer szegedi tapasztalatairól adunk hírt - szerk.) A gondok nem új keletűek A januárban bevezetett új bérrendszer alapját a dolgozók 2012-es első nyolc ha­vi bérének átlaga, mínusz két százalék el­vonás, valamint 5 százalék bónusz képezi, amelynek része a hatékonyság, a minőség, a higiénia, a képzettség. A bérrendszer át­alakítását a cég vezetése a költségek csök­tartalmát sem egyeztették - jelentek meg. Mindenkivel azonnal alá akartak íratni, mindezt olyan megjegyzések közepette, hogy aki ezt nem teszi meg, az januártól már dolgozni sem jöhet. Végül az embe­rek egy része írta csak alá, többen lehető­séget kértek, hogy átolvashassák a szerző­désüket. A mai napig például csontozóban a dolgozók egy­harmadának nincs aláírt új munkaszerződése, így az eddigi határozat­lan idejű munkaszerződésük van érvény­ben. - Tudomásom szerint az egész üzem­ben csaknem kétszáz olyan dolgozó van, aki nem írta alá a munkaszerződését, de sokan vannak olyanok is, akik később visszavonták az aláírásukat - folytatja to­vább Bibők István. A helyzet tisztázására, s az emberek védelme érdekében ügyvéd­del, jogi szakértővel állapodtunk meg, aki szükség esetén a bíróság előtt képvisel majd bennünket. Nagyon bízom benne, hogy a HDSZ és az ügyvéd úr segítségé­vel sikerül megegyezésre jutni a vállalat vezetésével, közösen korrigálni tudjuk a hibákat. Mindez annak fényében igen ér­kentésével, valamint az új Munka Tör­vénykönyve életbe lépésével indokolta, meg azzal, hogy motiváló hatása is lesz. Ezzel nem is lett volna probléma, ha tény­leg az átlagot veszik számítási alapnak, amibe a műszakpótlék és a túlórapótlék is beleszámítana.­­ De hogyan motivál egy embert jobb és több munkára az alacsonyabb fizetés, vagy az, hogy mások hibájából keres eset­leg kevesebbet? - teszi fel a kérdést a pé­csi alapszervezet elnöke. A csoportos bo­nusz elemek nem jók, bármikor elvonha­tók, ugyanis annak kifizetése feltételekhez kötött! Egyébként is a dolgozók béréről korábban éves bértárgyalások sorozatán át született megállapodás. Ugyan most is el­indult ez a folyamat, de novemberben meg is szakadt. A mai napig nem tudjuk, hogy mi volt ennek az oka. Egy azonban biztos, hogy a most tény­leges egyeztetések nélkül, nem átgondolt és szakmailag nem megfelelően kidol­gozott, elkapkodottan bevezetett rendszer . (Folytatás a 2. oldalon) Tüneti kezelés után a kormányon a sok­ Beszélgetés Kapuvári József szakszervezeti elnökkel A hat legnagyobb árbevételű magyar húsipari cégből négy már bejelentette, hogy bajban van, közülük három eseteben az állam már tett lépést a megsegítésükre. Ennek természetesen örülnek az ott dolgozók - az ágazati szakszervezet jelentős szerepet vállalt az állami akcióban -, de a mostani lépés csak ideiglenes sikere­ket hozhat, ha a kormány nem oldja meg például az áru, a feketegazdaság, a ke­reskedelem erőfölénye, a hazai sertésállomány csökkenése okozta problémákat. Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint konszoli­dációs időszak következik, több cég elbukhat, s csak azok maradhatnak talpon, amelyek fejleszteni képesek, átalakítják termelési szerkezetüket és a hazai fo­gyasztás végre növekedni kezd. - Szinte az egész hazai élelmiszer-fel­dolgozás bajban van, de az igazi állator­vosi ló a húsipar. Tavaly sorra jelentettek csődöt nagy cégek. Mi a baj az ágazattal? - A hat legnagyobb hazai húsipari vál­lalkozás közül négy jelentette be, hogy gazdasági problémái vannak, némelyek felszámolás alá kerültek, mások megúsz­ták ezt, de csak kormányzati segítséggel. A hazai ipar első számú szereplője a Pick, illetve a szlovák tulajdonban lévő Debre­ceni Csoport kivételével a kaposvári, pá­pai, gyulai, sátoraljaújhelyi vállalkozások ellehetetlenültek. Kapuvárt külön emlí­tem, ott tart a felszámolás. - Az említett öt, bajban lévő üzem közül három kapott állami segítséget önkor­mányzatok közbe­iktatásával. Kapuvár mi­ért maradt ki ebből? - Kapuvár túl későn jelezte a bajt. Az állam nem tudott volna érdemben segíteni, a cég alól kiment már a piac, készletei nem voltak, ráadásul számláinak egy ré­szét zárolta az adóhatóság. Itt egy dolog képzelhető el, a felszámoló talál egy ve­vőt, akinek van pénze elölről kezdeni az egészet. 400 munkahely lett oda. Remé­lem nem véglegesen. A többi cég viszont még nem jutott el ebbe a stádiumba, ott tő­keinjekciókkal, önkormányzati-állami se­gítséggel helyre lehet állítani a termelést. A szakszervezet ezen sokat dolgozott, együttműködött az állami szereplőkkel, felszámolókkal. Egy olyan konstrukciót sikerült kialakítani az év végén, amely időt és esélyt ad az érintett cégeknek a talpra állásra. Erre példa Gyula, ahol feb­ruár elején az önkormányzati tulajdonban lévő új vállalkozás kezdte meg a gyártást. Kaposváron a tervek szerint 60 százalék­kal növelik a tőkét, a város beszáll 2 mil­­liárddal, a mostani olasz tulajdonos egy­milliárdos tőkeemelést hajt végre - ez rész­ben már meg is történt -, illetve remélhe­tőleg a beszállítók járulnak még hozzá szintén tőkeemeléssel. Pápa városa várha­tóan 1,5 milliárd forintot fordít a közeljö­vőben hasonló konstrukcióban a helyi nagy múltú feldolgozó anyagi helyzetének konszolidálására. Az állam összesen 6,8 milliárd forintot adott e három városnak, hogy a helyi munkahelyeket őrizze meg.­ ­ (Folytatás a 2. oldalon) Kaposváron fényesítik a Kométát Kaposvár közgyűlése úgy döntött, hogy kétmilliárd forint értékben tulajdonrészt vásárol a Kométa 99 Zrt.-ben, de elvárja az olasz tulajdonostól, hogy 1 milliárd forint értékben emelje a társaság tőkéjét - jelentette be január közepén egy sa­­­tótájékoztatón Szita Károly, a város polgármestere. Megkérdeztük Giacomo Pena­­ranzini ügyvezető urat, hogy mit jelent a társaság számára a kettő plusz egy mi­l­liárd forint?­ ­ A tulajdonosok 1 milliárd forintnyi tő­keemelése és az önkormányzat 2 milliárd forintja lehetőséget biztosít vállalatunknak a megerősödésre. A tulajdonosok az elmúlt években már több milliárd forint beruhá­zást hajtottak végre a húsüzemben, sajnos ennek ellenére tavaly likviditási gondjaink jelentkeztek. Ennek fő oka az, hogy az élel­miszeripar és azon belül a húsipar jelenleg komoly nehézségekkel küzd. Az élelmisze­rek előállítási költsége évek óta folyamato­san növekszik, melynek fő oka, hogy fon­tos alapanyagok, a szója és a gabona ára a világpiacon jelentős, 20 százalékos növe­kedést mutat. A sertéslétszám Magyaror­szágon is megállíthatatlanul csökken, a ser­tésárak pedig robbanásszerű emelkednek. Ezek a problémák nem csak Magyarorszá­got sújtják, hanem egész Európában, vala­mint a világ többi részén is gondokat okoz­nak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az előrejelzések további áremelkedést va­lószínűsítenek. Kedvező változások hiá­nyában komoly problémák várhatóak az egész élelmiszerlánc vertikumban, egyes alapélelmiszerekből - például húsból - akár hiány is előfordulhat. A sertéstartók folyamatosan jelzik, hogy az árak évek óta nem fedezik a költségeiket. Az alapanyag hiánya mellett a jelentős feketekereskede­lem is nagyban megnehezíti törvényesen működő húsipari vállalatok mindennapjait. A 27 százalékos áfa az egyik fő oka az ág­azatunkban a kb. 30-40 százalékos fekete­kereskedelemnek. Az adóelkerülő magatar­tást folytató cégek a törvényesen elérhető árnál nagyjából 20 százalékkal alacso­nyabb árakat alkalmaznak, melyekkel elle­hetetlenítik a szabályosan eljáró cégeket.­­ Kaposvár önkormányzata a „tőkein­jekció ellentételezéséül” arra kérte a cég tulajdonosát-vezetését, hogy hajtson végre 1 milliárd forintos tőkeemelést. Meg tud valósulni ez a kérés? - A cégben a tulajdonosok az elmúlt években már hajtottak végre közel 3 milli­árd forint értékben tőkeemelést és most is tervezték azt, így természetesen megvaló­sul a kérés, már folyamatban is van a tőke­emelés. - A híradásokban az is szerepelt, hogy Kaposvár városa tulajdonrészt és döntési jogosultságot is kér a cégben. Ez mit je­lenthet a Kométa 99 Zrt. életében? - A Kométa mindig is együtt élt és gon­dolkodott a várossal, bíztatónak találom, hogy Kaposvár úgy ítélte meg, hogy érde­mes cégünkbe pénzt fektetnie. Mi sem bi­zonyítja jobban azt, hogy a cég tulajdonosai eddig is hosszú távon gondolkodtak Kapos­várban, mint a már eddig megtörtént beru­házások, így tulajdonképpen csak annyi történik, hogy még szorosabban fogunk együttműködni a közös siker érdekében, és a város kijelölt képviselője részt fog venni kiemelt döntéseink meghozásában. Hogy a Kométa számára mit hoz a jövő, egyelőre csak sejteni lehet. Remélhetően a mostani lépések nem egyszerűen a cég megmentését jelentik. Annál jóval messzebbre mutatnak az „üstökös" fényje­lei. Több fórumon is elhangzott ezekben a hetekben, újra előtérbe került a Kaposvári Egyetemen másfél éve indult Kaposvári Élelmiszeripari Program, amelynek ered­ményeképpen a város a régió agrár- és élel­miszer-tudományi központja lehet. Továb­bá folyamatban van a dél-dunántúli sertés­program, ami révén a remények szerint a nem túl távoli jövőben duplájára, 1 millió­ra emelkedik a sertések száma a régióban. CS.A.

Next