Húsos, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013-02-01 / 1. szám
HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE 2013. XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ♦ ÉRDEKVÉDELMI LAP ♦ www.hdsz.lap.hu Feszültségeket keltett az új bérrendszer Pattanásig feszült hangulatot váltott ki a Pick Szeged Zrt. pécsi üzemében, hogy a cégvezetés előzetes megállapodás nélkül látott hozzá az új bérrendszer bevezetéséhez és karácsony előtt új munkaszerződéseket tettek a dolgozók elé. Mindezt sokan azért is tartották elfogadhatatlannak, mert egy ideig úgy tűnt, a vállalat vezetése értékeli, hogy az általa előterjesztett javaslatot tárgyalási alapnak tekintette a szakszervezet. A megállapodás elmaradásán kívül más hiányosságok is meghúzódnak a változás bevezetése körül. Boldogtalan karácsony - Decemberben azzal hívta össze a vállalat vezetése a pécsi üzem dolgozóit, hogy tájékoztatnak bennünket az újonnan bevezetésre kerülő bérrendszerről - kezdi beszélgetésünket Bibők István, a HDSZ Pick-Szeged Zrt. pécsi alapszervezetének elnöke. - Konkrétumokat ez alkalommal sem tudtunk meg a változásokról, de még az épülő új vágóhídról is hiába kérdeztek a dolgozók, csak azt a választ kapták, hogy még a terület sincs meg. Ehhez képest pár napra rá, arról olvashattak a lapokban, hogy Mohács polgármestere és a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója aláírt egy szerződést, hogy Mohácson épül meg az új vágóhíd és kikötésként az szerepel, hogy a négyszáz dolgozóból háromszáznak mohácsi lakosnak kell lennie. Mindez karácsony előtt néhány nappal történt, s nem telt bele sok idő, az előzetes egyeztetés nélkül megállapított bérekről szóló munkaszerződésekkel - amelynek adekes, hogy a cég vezérigazgatója beiktatását követően arról beszélt, hogy a társaságnál nagyon sok jó szakembert ismert meg, akikre építeni lehet. Hát, ezek a mostani történések, amikor figyelembe sem veszik a mi véleményünket, egyeztetések nélkül vezetnek be változásokat, nem ezt tükrözik! Sőt az sem, hogy a Kollektív Szerződés módosítására és aláírására a pécsi alapszervezet megkérdezése és beleegyezése nélkül történt meg a központban. (Következő számunkban az új bérrendszer szegedi tapasztalatairól adunk hírt - szerk.) A gondok nem új keletűek A januárban bevezetett új bérrendszer alapját a dolgozók 2012-es első nyolc havi bérének átlaga, mínusz két százalék elvonás, valamint 5 százalék bónusz képezi, amelynek része a hatékonyság, a minőség, a higiénia, a képzettség. A bérrendszer átalakítását a cég vezetése a költségek csöktartalmát sem egyeztették - jelentek meg. Mindenkivel azonnal alá akartak íratni, mindezt olyan megjegyzések közepette, hogy aki ezt nem teszi meg, az januártól már dolgozni sem jöhet. Végül az emberek egy része írta csak alá, többen lehetőséget kértek, hogy átolvashassák a szerződésüket. A mai napig például csontozóban a dolgozók egyharmadának nincs aláírt új munkaszerződése, így az eddigi határozatlan idejű munkaszerződésük van érvényben. - Tudomásom szerint az egész üzemben csaknem kétszáz olyan dolgozó van, aki nem írta alá a munkaszerződését, de sokan vannak olyanok is, akik később visszavonták az aláírásukat - folytatja tovább Bibők István. A helyzet tisztázására, s az emberek védelme érdekében ügyvéddel, jogi szakértővel állapodtunk meg, aki szükség esetén a bíróság előtt képvisel majd bennünket. Nagyon bízom benne, hogy a HDSZ és az ügyvéd úr segítségével sikerül megegyezésre jutni a vállalat vezetésével, közösen korrigálni tudjuk a hibákat. Mindez annak fényében igen érkentésével, valamint az új Munka Törvénykönyve életbe lépésével indokolta, meg azzal, hogy motiváló hatása is lesz. Ezzel nem is lett volna probléma, ha tényleg az átlagot veszik számítási alapnak, amibe a műszakpótlék és a túlórapótlék is beleszámítana. De hogyan motivál egy embert jobb és több munkára az alacsonyabb fizetés, vagy az, hogy mások hibájából keres esetleg kevesebbet? - teszi fel a kérdést a pécsi alapszervezet elnöke. A csoportos bonusz elemek nem jók, bármikor elvonhatók, ugyanis annak kifizetése feltételekhez kötött! Egyébként is a dolgozók béréről korábban éves bértárgyalások sorozatán át született megállapodás. Ugyan most is elindult ez a folyamat, de novemberben meg is szakadt. A mai napig nem tudjuk, hogy mi volt ennek az oka. Egy azonban biztos, hogy a most tényleges egyeztetések nélkül, nem átgondolt és szakmailag nem megfelelően kidolgozott, elkapkodottan bevezetett rendszer . (Folytatás a 2. oldalon) Tüneti kezelés után a kormányon a sok Beszélgetés Kapuvári József szakszervezeti elnökkel A hat legnagyobb árbevételű magyar húsipari cégből négy már bejelentette, hogy bajban van, közülük három eseteben az állam már tett lépést a megsegítésükre. Ennek természetesen örülnek az ott dolgozók - az ágazati szakszervezet jelentős szerepet vállalt az állami akcióban -, de a mostani lépés csak ideiglenes sikereket hozhat, ha a kormány nem oldja meg például az áru, a feketegazdaság, a kereskedelem erőfölénye, a hazai sertésállomány csökkenése okozta problémákat. Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint konszolidációs időszak következik, több cég elbukhat, s csak azok maradhatnak talpon, amelyek fejleszteni képesek, átalakítják termelési szerkezetüket és a hazai fogyasztás végre növekedni kezd. - Szinte az egész hazai élelmiszer-feldolgozás bajban van, de az igazi állatorvosi ló a húsipar. Tavaly sorra jelentettek csődöt nagy cégek. Mi a baj az ágazattal? - A hat legnagyobb hazai húsipari vállalkozás közül négy jelentette be, hogy gazdasági problémái vannak, némelyek felszámolás alá kerültek, mások megúszták ezt, de csak kormányzati segítséggel. A hazai ipar első számú szereplője a Pick, illetve a szlovák tulajdonban lévő Debreceni Csoport kivételével a kaposvári, pápai, gyulai, sátoraljaújhelyi vállalkozások ellehetetlenültek. Kapuvárt külön említem, ott tart a felszámolás. - Az említett öt, bajban lévő üzem közül három kapott állami segítséget önkormányzatok közbeiktatásával. Kapuvár miért maradt ki ebből? - Kapuvár túl későn jelezte a bajt. Az állam nem tudott volna érdemben segíteni, a cég alól kiment már a piac, készletei nem voltak, ráadásul számláinak egy részét zárolta az adóhatóság. Itt egy dolog képzelhető el, a felszámoló talál egy vevőt, akinek van pénze elölről kezdeni az egészet. 400 munkahely lett oda. Remélem nem véglegesen. A többi cég viszont még nem jutott el ebbe a stádiumba, ott tőkeinjekciókkal, önkormányzati-állami segítséggel helyre lehet állítani a termelést. A szakszervezet ezen sokat dolgozott, együttműködött az állami szereplőkkel, felszámolókkal. Egy olyan konstrukciót sikerült kialakítani az év végén, amely időt és esélyt ad az érintett cégeknek a talpra állásra. Erre példa Gyula, ahol február elején az önkormányzati tulajdonban lévő új vállalkozás kezdte meg a gyártást. Kaposváron a tervek szerint 60 százalékkal növelik a tőkét, a város beszáll 2 milliárddal, a mostani olasz tulajdonos egymilliárdos tőkeemelést hajt végre - ez részben már meg is történt -, illetve remélhetőleg a beszállítók járulnak még hozzá szintén tőkeemeléssel. Pápa városa várhatóan 1,5 milliárd forintot fordít a közeljövőben hasonló konstrukcióban a helyi nagy múltú feldolgozó anyagi helyzetének konszolidálására. Az állam összesen 6,8 milliárd forintot adott e három városnak, hogy a helyi munkahelyeket őrizze meg. (Folytatás a 2. oldalon) Kaposváron fényesítik a Kométát Kaposvár közgyűlése úgy döntött, hogy kétmilliárd forint értékben tulajdonrészt vásárol a Kométa 99 Zrt.-ben, de elvárja az olasz tulajdonostól, hogy 1 milliárd forint értékben emelje a társaság tőkéjét - jelentette be január közepén egy satótájékoztatón Szita Károly, a város polgármestere. Megkérdeztük Giacomo Penaranzini ügyvezető urat, hogy mit jelent a társaság számára a kettő plusz egy milliárd forint? A tulajdonosok 1 milliárd forintnyi tőkeemelése és az önkormányzat 2 milliárd forintja lehetőséget biztosít vállalatunknak a megerősödésre. A tulajdonosok az elmúlt években már több milliárd forint beruházást hajtottak végre a húsüzemben, sajnos ennek ellenére tavaly likviditási gondjaink jelentkeztek. Ennek fő oka az, hogy az élelmiszeripar és azon belül a húsipar jelenleg komoly nehézségekkel küzd. Az élelmiszerek előállítási költsége évek óta folyamatosan növekszik, melynek fő oka, hogy fontos alapanyagok, a szója és a gabona ára a világpiacon jelentős, 20 százalékos növekedést mutat. A sertéslétszám Magyarországon is megállíthatatlanul csökken, a sertésárak pedig robbanásszerű emelkednek. Ezek a problémák nem csak Magyarországot sújtják, hanem egész Európában, valamint a világ többi részén is gondokat okoznak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az előrejelzések további áremelkedést valószínűsítenek. Kedvező változások hiányában komoly problémák várhatóak az egész élelmiszerlánc vertikumban, egyes alapélelmiszerekből - például húsból - akár hiány is előfordulhat. A sertéstartók folyamatosan jelzik, hogy az árak évek óta nem fedezik a költségeiket. Az alapanyag hiánya mellett a jelentős feketekereskedelem is nagyban megnehezíti törvényesen működő húsipari vállalatok mindennapjait. A 27 százalékos áfa az egyik fő oka az ágazatunkban a kb. 30-40 százalékos feketekereskedelemnek. Az adóelkerülő magatartást folytató cégek a törvényesen elérhető árnál nagyjából 20 százalékkal alacsonyabb árakat alkalmaznak, melyekkel ellehetetlenítik a szabályosan eljáró cégeket. Kaposvár önkormányzata a „tőkeinjekció ellentételezéséül” arra kérte a cég tulajdonosát-vezetését, hogy hajtson végre 1 milliárd forintos tőkeemelést. Meg tud valósulni ez a kérés? - A cégben a tulajdonosok az elmúlt években már hajtottak végre közel 3 milliárd forint értékben tőkeemelést és most is tervezték azt, így természetesen megvalósul a kérés, már folyamatban is van a tőkeemelés. - A híradásokban az is szerepelt, hogy Kaposvár városa tulajdonrészt és döntési jogosultságot is kér a cégben. Ez mit jelenthet a Kométa 99 Zrt. életében? - A Kométa mindig is együtt élt és gondolkodott a várossal, bíztatónak találom, hogy Kaposvár úgy ítélte meg, hogy érdemes cégünkbe pénzt fektetnie. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy a cég tulajdonosai eddig is hosszú távon gondolkodtak Kaposvárban, mint a már eddig megtörtént beruházások, így tulajdonképpen csak annyi történik, hogy még szorosabban fogunk együttműködni a közös siker érdekében, és a város kijelölt képviselője részt fog venni kiemelt döntéseink meghozásában. Hogy a Kométa számára mit hoz a jövő, egyelőre csak sejteni lehet. Remélhetően a mostani lépések nem egyszerűen a cég megmentését jelentik. Annál jóval messzebbre mutatnak az „üstökös" fényjelei. Több fórumon is elhangzott ezekben a hetekben, újra előtérbe került a Kaposvári Egyetemen másfél éve indult Kaposvári Élelmiszeripari Program, amelynek eredményeképpen a város a régió agrár- és élelmiszer-tudományi központja lehet. Továbbá folyamatban van a dél-dunántúli sertésprogram, ami révén a remények szerint a nem túl távoli jövőben duplájára, 1 millióra emelkedik a sertések száma a régióban. CS.A.