Húsos, 2014 (22. évfolyam, 1. szám)

2014-05-01 / 1. szám

Üzemi körkép a bérek és a foglalkoztatás idei alakulásáról A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének helyi vezetői az évtizedes gyakorlatnak megfele­lően még a múlt év végén átadták a munkáltatóknak a 2014. évre szóló bérköveteléseket. A HDSZ elnöksége az év ele­ja a következtetésre jutott, sok halogatásával reagálta tulajdonba került húsüzemek vezetői sem törekedtek a „jobban teljesít" cím elnyerésére. e óta többször is áttekintette a bértárgyalások helyzetét és ah­­­ogy a munkáltatók általában kivárással, az érdemi tárgyalá­­s szakszervezet kezdeményezésére. Még az önkormányzati A Pick Szeged Zrt. dolgozói az év ele­jén örömmel fogadták a hírt, hogy a 2013. év­ben a társaság eredményesebben gazdálko­dott, mint az azt megelőző években. A cégve­zetés január elsejével megemelte a minimális és garantált béreket, ami 338 főt érintett. Az elfogadott programnak megfelelően három százalékkal emelkedett az új bérrendszer bo­nusz eleme. Az intézkedések hatására az első negyedévben a fizikaiaknál 4,06 százalékkal, vállalati szinten pedig 3,16 százalékkal lett magasabb az átlagbér. Nagy Endre vezérigaz­gató április közepén arról tájékoztatta Golho­­vics Gábor alapszervezeti elnököt, hogy a megtett lépéseken túl május elsejei határidő­vel terveznek egy százalékot kitevő differen­ciált alapbérfejlesztést. A megszokott április elsejei határidő kitolását a cégvezető pénzügyi és adminisztratív okokkal indokolta. A szege­di kollégák erre válaszul megerősítették, hogy a bértárgyaláson az eredeti 9 százalékos ja­vaslatukkal ülnek asztalhoz. A szociális part­nerek között éles vita az első „pengeváltások" idején nem alakult ki, mert a menedzsment ki­nyilvánította, hogy szükség van a bérek ren­dezésére, üzleti érdek a jól megfizetett mun­kavállaló. Ez a felfogás tükröződik a szellemi dolgozók bérfejlesztésénél is, a cég piaci bé­rekkel igyekszik megtartani a képzett munka­erőt. Mindez következménye lehet annak, hogy az évek óta elmaradt béremelések követ­keztében a Pick már nem elég vonzó a helyi munkaerőpiacon. A Szegedi Paprikánál sok megrende­léssel, sok munkával indult az idei esztendő. A munkavállalók sokat túlóráztak, a menedzs­ment maximálisan kihasználta a hat havi idő­keretet. Úgy látszott még az év elején, hogy a tavalyi mértékben emelkedhetnek a bérek. Aztán a válság utolérte a paprikásokat is. Fő­ként a konzervrendelések maradtak el, s miu­tán megemelkedtek a raktárkészletek, április elsejétől rövidebb munkaidőre tértek át. Úgy látszik, hogy egyes multik kivárták a választá­sok eredményét, mert utána beindultak a meg­rendelések és a dolgok visszaálltak a régi ke­rékvágásba. A kiesés okozta veszteségek mi­att azonban egyelőre nincs szó béremelésről. A cégvezetés viszont a történtektől függetle­nül biztosította, hogy a munkavállalók húsvét­­ra megkapják a 7 ezer forintos utalványukat ­ . (Folytatás a 3. oldalon) A sertésprogram is a fejekben dől el Több alapszervezeti vezető is részt vett a Hússzövetség tavaszi sajtókonferenciáján, ahol Horváth István, a sertésprogram minisz­teri biztosa, eredménynek nevezte, ha sikerül megállítani a sertésállomány csökkenését. Megerősítette: a kedvezőtlen trend megfordí­tásához meg kell állítani a hazai húsfogyasz­tás csökkenését és stabilizálni kell a húsfel­dolgozó ipart. A miniszteri biztos kívánatos­nak nevezete a behozatal visszaszorítása mel­lett a hazai munkahelyek megmentését és újak létrehozását. Az idei költségvetésben 1,6 mil­liárd forint fordítható a sertésprogram népsze­rűsítésére, a tudományos háttér erősítésére és piacok szerzésére. Kijelentette: a nagyüzem és a kisüzem egyaránt fontos a hazai agrárium fejlődése szempontjából, és megjegyezte, hogy „a sertésprogram is a fejekben dől el". A tanácskozáson a szaktárca képviselője a húsipar területén folyó élelmiszerbiztonsági ellenőrzésekről elmondta, hogy a vágóhidakra beérkező állatok regisztrálása, azonosítása, a behozatali információk körül észleltek hiá­nyosságokat.

Next