Huszadik század, 1908
2. szám - I. Önálló cikkek - Rácz Gyula: Magyarország gazdasági és szociális állapota
Magyarország gazdasági és szociális állapota a XX. század első évtizedében.* I. A foglalkozások megoszlása és a városba tömörülés. Magyar birodalom területe 324.851 négyszögkilométer és lakosainak száma 1900-ban 19.254.559 volt, 1906-ban 19.885.000-re becsültetett, vagyis 19 km.-re jelenleg 60 lélek jut, szemben Ausztria 88, a Német Birodalom 120, Nagybritannia-Írország 133, Belgium 234 lakosával Az ország eként a relatíve gyér népsűrűségű államok közé tartozik, utánunk például Szerbia következik 53, Románia 45 lakossal. Ha az ember Budapestről vonaton utazik délnyugat-, dél-, délkelet-, kelet-, vagy nyugat felé, feltűnik az európai kulturát már látott szemnek, hogy ezen a sokszor beláthatatlan síkságon nem füstölögnek a gyárkémények ezrei, tízezrei, sőt százai sem, a gyáriparos vagy bányászközségek s kisebb-nagyobb városok nem folynak itt egymásba, mint a nyugati nagyiparos országokban ; az embersokaság nem látható itt. Feltűnik az is, hogy ezt a nagy síkságot — fátlan puszta vidékeivel — nem töltik meg gondosan ápolt s változatos növény-, gyümölcstermelésre, állattenyésztésre berendezett gazdaságok, a modern mezőgazdasági kultúrának, a tudományos rendszerességgel, energiával, szorgalommal s mindenre kiterjedő számítással gazdálkodó farmoknak. A statisztikai adatokra vonatkozólag azt kell megjegyeznem, hogy lehetőleghivatalos adatokat használtam, ahol ilyenek rendelkezésemre nem állottak az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által összegyűjtött adatokból argumentálok. 475*