Huszadik század, 1918

2. szám - I. Tanulmányok - Réz Mihály: A nemzetiségi kérdés a politikai tudomány szempontjából

Réz Mihály: A nemzetiségi kérdés a politikai tudomány szempontjából.­ A politikai élet faktorainak végtelenül szövevényes, ele­ven élettől lüktető, folyton változó, egymással kölcsönhatásban álló, szakadatlanul át meg átalakuló, végtelenül szubtilis im­ponderabiliákkal teljes természete, lehetetlenné teszi a nagy politikai jelenségeknek egyetlen egy ható okra való visszaveze­tését. Pedig minden idők minden doktrinérjai erre törekszenek. Benne van ez a vágy az emberiségnek a dogma­ kivánó természetében. De ezek az ebből a vágyból támadó politikai elméletek szükségkép tarthatatlanok. Ellenkeznek az állam­életben ható okok sokféleségének a tényével, és ellenkeznek az ezen okok közt jelentékeny szerepet játszó imponderábilis ténye­zők belső természetével is. Ellenkeznek a politikai faktorok nyilvánvaló kölcsönhatásának a tényével, s az összes faktorok és alkatelemeik folytonos változékonyságával is. Eötvös elismeri ugyan, hogy a szabadság iránti törekvések szükségkép­uralomra való törekvésekké válnak, mégis szerinte a nemzetiségi törekvés voltaképen az egyéni szabadság elvé­nek alkalmazása egész népekre. Mihelyt ez kielégítést nyer, a nemzetiségi kérdés többé nem égető. Ez a felfogás anakronizmuson és egyben anatopizmuson alapul. Az az individualizmus, amelyet rálát a nemzetiségekre, nem minden időknek és nem minden országnak sajátja. A XVIII. századbeli francia aufklárista gondolkozásnak s a 1­6 nagyérdekű tanulmányt szerzője a következő sorokkal küldte be szerkesztőségünknek: „Miután, sajnos, a nemzetiségi kérdés alig részesül nálunk tárgyilagos eszmecserében s az ekörüli viták nagyrészt csak (kölcsönösen!) jelszavak kicserélésében állanak, alkalmat óhaj­tanék adni, hogy egy nyugodt, objektív polémiában ezt a kérdést megvitathassuk. Azért fordulok le. lapjához, szíves közlés kérése mellett, mert azt gondolom, nem érünk célt, ha kölcsönösen csak a magunk embereinek hirdetjük a magunk dogmáit s egymás jóhiszemű érveiről tudomást nem veszünk." A professzor úr kezdeményezését mi is rendkívül helyesnek és termékenynek találjuk, mely mindenki hálájára számíthat, aki a napi politika efemer érdekein túlmenő célok felé törekszik. Nagy örömmel vállaljuk tehát Réz professzor tervének megvaló­sítását s gondunk lesz rá, hogy Réz fejtegetéseire ne csak ellen­véleményt adjunk, de mindkét tábor irányadó embereinek is alkalmat nyujtsunk álláspontjaik kifejtésére. A szerk.

Next