Huszadik század, 1918
2. szám - I. Tanulmányok - Jászi Oszkár: A nemzetiségi kérdés a társadalom és az egyéni fejlődés szempontjából
Jászi Oszkár: A nemzetiségi kérdés a társadalmi és az egyéni fejlődés szempontjából. 1. Szántszándékkal választom ezeket a szempontokat fejtegetéseim alapjául, mivel úgy látom, hogy a nacionalista politikai tudomány az állam és a nemzet kategóriáinak túlzott jelentőséget tulajdonít abban a problémában, mely bennünket foglalkoztat. Ez a felfogás hajlandó az államokat és a nemzeteket, méghozzá a mai államokat és a mai nemzeteket, mint végleges értékeket elfogadni, amelyeknek kizárólagos látószögéből kell megítélni a társadalmi fejlődés összes kérdéseit. Oly felfogás, melynek kitűnően pregnáns kifejezést adott e hasábokon Réz Mihály, amikor ezekben a tömör mondatokban kondenzálta sígyszólván egész történelmi pályánk értelmét: „Minden életerős faj, mihelyt öntudatra ébredt, öncélnak érzi magát. Célja nem a szabadság, hanem az élet, vagyis a benne szunnyadó erők kifejtése. Amíg ebben egy idegen faj állama akadályozza, szabadságra törekszik. Amint ő maga lett államalkotóvá: a teljes uralomra. Amíg az állam kifelé akadályozva van erőinek a teljes kifejtésében, függetlenségre törekszik. Ha ezt elérte, a mások feletti impériumra tör. Mindig ugyanaz a szempont vezeti, mindig ugyanaz a törekvés. Korlátja csupán az erőviszonyokban van, saját életenergiájának gyöngeségében vagy mások erejében." Ekként emberi pályánk története semmi egyéb, mint az egymással küzdő uralmak rendszere: a fajból nemzetiség, a nemzetiségből nemzet, a nemzetből minden irányban független államiság, a független államiságból minél több államot befolyásolni törekvő impérium akar lenni. A különböző imperializmusoknak ebben a rendszerében természetesen minden régibb képlet igyekszik az újabbat távol tartani, fejlődésében megakadályozni. A nemzeti államok mai rendszere mellett a politikai tudománynak feladata mindazon tényeket, tényezőket és adatokat tisztázni, melyek felhasználásával és igénybevételével a mai nemzeti állam a vele küzdő nemzetiségeket visszanyomhatja, erejüket csökkentheti, magába beolvaszthatja, vagy legalább is minél inkább quantité negligeable-lá, teheti. A nemzetiségi kérdés nem megoldandó probléma, hanem „organikus hiba", melyet az államnak úgy kell alkalmas politikával kinőnie, mint a szervezetnek valami tuberkulotikus infekciót. 1 L. a Huszadik Század július-augusztusi számának vezetőcikkét, mely e vita kiindulási pontját képezi. XIX. —77