Ifjú Erdély, 1934. szeptember - 1935. augusztus (13. évfolyam, 1-12. szám)
1934-10-01 / 2. szám
Nagy Endre: A marosvásárhelyi Református Kollégium. Jeruzsálemé, melyet ma is szivünknek keserű szomorúságával és szemeinknek sűrü könnyhullatásával emlegetünk, és szivet, lelket megindító csengéssel kérik a Tekintetes Nemes és Nemzetes bizodalmas faktorait az összeomlott kis Sión felépítésére, javainak és oszlásban levő fiainak védelmére. Nem sokkal élte túl a két professzor a sárospataki iskola kettészakadását. Az ő hánytatott életüket a jó Isten megóvta a további keserűségektől. Mert II. Apaffy Mihály halála után az osztrák uralkodóház alá került Erdélyre szomorú napok virradtak. A jezsuiták és katholikus főurak szolgálatában álló császári hadsereg már 1790-ban megkezdte a gyulafehérvári kollégium megszállását és 1702 ben elfoglalta az ó vagy kis kollégiumot. „Ti negyven deákokkal akartok ellenünk állani, — fenyegette meg a megszállás első hírére nyugtalankodni kezdő ifjúságot György páter — de mi nektek két annyi katonával is, ha szükség leen, még többel fogunk ellenállani.“ Az 50 főnyi, Enyedről lerendelt katonaság nyomban be is vonult a vár udvarára. A páterek vezetése alatt álló ácsok a fedélzetnek, a kőmivesek a falaknak estek s a diákságnak ki kellett költözködnie a kis kollégiumból. De a súlyos csapás 1716-ban következett be, amikor Steinwille István császári generális a császár nevében azzal követelte a kollégium és birtokai átadását, hogy a császári kegyelemből, fekvő birtokaiért kártérítést fognak nyerni. Úgy a kegyelem, mint a kártérítés örökre elmaradt. Nem volt mit tenni! A kitűzött nap, március 26 elkövetkezvén, Bányai Székely György szemtanú elbeszélése szerint az egész Juventus kiszállt a kúriára zászlókkal, dobokkal, a zászlókat pedig megfordítván a lobogójuk alá, a dobok pedig fekete posztóval voltak bevonva. „Kiindulván, előlmentek páronként a szolgák, utána a neutralisták ugyan páronként, a juventus circiter 70 hasonló-s kép. Ezek után egy kocsiban a két professzor, — Zilahi Sebess András és Szathmári Paksi Mihály — kiindulván nagy városi frequentiának comitiájával utaztunk ki a városból. Első énekünk volt a 42 zsoltár; a kisérő városi sokaság sírással, kesergéssel követett bennünket a fehérvári határ széléig; ezután énekeltük a 137 zsoltárt, ezután egy dicséretet, mely így kezdődik : „Izraelnek megszomorodott nemzetsége“. És így alternativ énekelvén és dobolván, mentünk egyenesen Krakkóba, a gr. Teleki László kastélyába. Minthogy a császári generális a diákságnak azt a tervét is megakadályozta, hogy Szászvárosra menjenek, november 20-án a senior által Marosvásárhelyre küldtek egy kérést, melyben szállást kértek. A kedvező válaszra a két professzor 50 diákkal november 2- én útra kelt és december 2-ra Marosvásárhelyre érkezett. A városi tanács külön telekről gondoskodott a vendég iskola részére, végre 1718-ban a kolozsvári országgyűlésen a császári generális megfeledkezvén ugyan az ígért kártérítésről, de a császár nevében megengedte, hogy a kollégium akár Marosvásárhelyen maradhasson, akár tovább költözhessen. Az ügy rendezése ezzel az egyházi főhatóság hatáskörébe került, amely gr. Teleki Józsefet, a gyulafehérvári kollégium gondnokát és gr. Toldalagi Jánost, a vásárhelyi iskola gondnokát bizta meg a vendég kollégium sorsának megoldásával. A két iskola 1718 április 30-án ünnepélyesen egyesült és kollégiumunk ettől az időtől kezdve mint a kolozsvári és nagyenyedi testvérkollégiumokkal egyenrangú intézet folytatta hivatását. Az egyesülés tehát az anyaiskola fennállásának 161-ik, a sárospataki kollégium elűzésének 47-ik évében történt. Az egyesüléssel kollégiumunk főiskolai jelleget nyert. A theológiai és bölcsészeti tanszék mellé már 1794 ben a jogi tanszéket is megszervezték, amihez a klasszika-filológiai és természettudományi tanszékek járultak nemsokára. A theológiai tanfolyam megszakítás nélkül 136 esztendeig működött, azaz 1854 ig, amikor a theológiai profeszszornak vértanú halálával megszűnt a tanfolyam, minthogy a theológiai tanfolyamok összpontosítását különben is már 1847 ben elhatározta volt az egyházi főhatóság. A jogi tanfolyam 76 évig állott fenn és 1870 ben szűnt meg. Az a körülmény, hogy az erdélyi részekben egyedül Marosvásárhelyen volt királyi tábla, indokolttá tette a főhatóságnak azt a tervét, hogy az összes jogi tanfolyamokat kollégiumunkban fogja koncentrálni. De a kolozsvári egyetem felállításával a jogakadémia fentartásának szükségessége megszűnt, professzorai Dósa Elek.