Ifjú Kommunista, 1957 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1957-11-15 / Különkiadás, A KISZ I. Országos Értekezletének anyaga

A Lord és a menyasszonya BILL (a közönséghez): Óh, szegény bo­lond, az agyára megy ez a piff-puff. Tudják, rettenetes ember ez a lord. Tíz esztendeje szolgálok nála, de már nagyon unom. Állandóan üvöltözik. (Utánozza.) „Te még nem ismersz engem, de majd én megmutatom ...” (Legyint.) Ugyan, a vén gebe lassan már beleőrül. Pedig higgyék el, min­den mozdulatát, minden gondolatát ismerem. (Az ajtó felé néz.) Vén csontváz, egész életében állatokat lö­völdözött. A szomszéd szobákban nem lehet megmozdulni a sok bun­dától, prémtől, kitömött állatoktól. És még ő nevezi magát állatbarát­nak! Ezt csak a vadászat érdekli, semmi más. (Legyint.) Hajaj... lett ez már (Mintha verset szavalna.) ele­fántot, oroszlánt, cserebogarat, gyí­kot, vízilovast, sast, verebet, bikát, tehenet, libát, kacsát, pulykát, han­gyát... (Kopognak az ajtón.) Egy pillanat! Majmot, gorillát, tevét, lovat, szamarat, kutyát, macskát, egeret. (Uíjra kopognak, Bili türelmetlenül.) Hadd fejezzem be! (Tovább szaval.) Rigót, fácánt, harkályt... A LORD MENYASSZONYA (belép és londoni dámák jellegzetes hangján megszólal): De kérem! ön ... ön itt tudomást sem vesz az én kitartó tü­relmetlen jelzéseimről??! BILL (a közönséghez): Ni... ni a lord menyasszonya! Még hogy jelzések... azt hiszi, hogy ő a holdbébi! (A lord menyasszonyához.) Milyen jelzésekről beszél, misz. A LORD MENYASSZONYA: De ké­rem ... Én kopogtam, hogyismond­­jam ko ... pog... tam! BILL (a közönséghez): Na és... hal­lottam. (A lord menyasszonyához.) Nem hallottam kérem! (Meghajol.) A LORD MENYASSZONYA (felemeli pápaszemét és végignéz a szolgán): ön ... hogyismondjam .­­.. süket? BILL (a közönséghez): Még hogy én süket vagyok... süket a... na nem szemtelenkedünk. (Pofon legyinti ön­magát. A lord menyasszonyához.) Igen, kérem, süket vagyok! Tetszik tudni ez a vadászat az agyamra.. . illetve a fülemre megy. A lord ál­landóan magával cipel és az én vál­­laimon süti el a fegyvereit... A LORD MENYASSZONYA (hango­sabban): Ne terelje kérem másra tár­salgásunk fonalát! BILL (a közönséghez): Na már ez is terel... A LORD MENYASSZONYA (átszelle­mült hangon): Hol van a lord, Óh, hol találom a vőlegényemet? (Kintről kiabálás hallatszik.) Piff, puff ... talált.­­.. hurrá! BILL (az ajtó felé mutat): Már jön is a vőlegénye misz, gud-báj. (Bl.) LORD (berohan): Tereljétek... terel­jétek ... .(Körülszaladgálja a szobát.) balfelé... piff, puff, talált, hurrá! (Jobb lábát felteszi a székre, a mennyezetre néz, mint győző a le­győzött felett.) A LORD MENYASSZONYA (a közön­ség felé): Micsoda férfi! Óh, micsoda hős! (A lordhoz.) Májlord! LORD (felriad): Hangokat hallok! Va­dat szimatolok... A LORD MENYASSZONYA: Májlord! LORD (háttal áll menyasszonyának és jobbra, balra topog): A vad, a vad, itt mozog valahol a közelemben.. .

Next