Ifjú Kommunista, 1962. (6. évfolyam, 1-12. szám)
1962-09-01 / 9. szám
AZ IFJÚ KOMMUNISTA KÉRDEZZ—FELELEK KLUBJA MIT? MIÉRT? HOGYAN? Az MSZMP szövetségi politikájáról A társadalomban a munkásosztályon kívül vannak más dolgozó osztályok is. Így például a parasztság. A parasztság, nem egységes osztály, hiszen szegényparasztokból, középparasztokból és úgynevezett kulákokból áll, de mégis, nagy részének érdekei bizonyos időkben, bizonyos kérdésekben egybeeshetnek és egybeesnek a munkásosztály érdekeivel. A mezőgazdasági munkásság érdekei általában mindig, a városi kispolgárság érdekei bizonyos kérdésekben időnként szintén egybeesnek a munkásosztály érdekeivel. A munkásosztály, pártja vezetésével úgy harcol, hogy ha el akar érni valamilyen célt, ki akar küzdeni valamit, például a választójogot, vagy a nők választójogát, vagy egy kormány bukását valamely burzsoá államban, vagy a kormány politikájának megváltoztatását egy vagy más kérdésekben, például a háború és béke kérdésében, a külkereskedelem kérdésében, akkor így teszi fel a kérdést: melyek azok az erők, amelyek ugyanúgy érdekeltek annak a célnak az elérésében, mint a munkásosztály? Ha vannak ilyen erők — és rendszerint vannak —, akkor a munkásosztály ezekkel az erőkkel szövetséget igyekszik kötni, és rendszerint köt is. Nézzünk egy mai példát. A munkásosztály ma Franciaországban, Olaszországban vagy Nyugat-Németországban harcol a" monopol tőke túlhatalma ellen, az ellen, hogy a monopoltőkések diktálják az árakat, monopolizálják a piacot, diktálják a munkabéreket. A monopoltőke célja, hogy osztatlan uralomra tegyen szert a nép felett. A tőkés monopóliumok elleni harc azonban nem egyedül a munkásosztály érdeke, hanem érdeke mindazoknak a városi kispolgári tömegeknek, amelyeket sújt a nagytőke, hiszen a nagytőke tönkreteszi a kistőkést. Ezért a munkásosztály a monopoltőke elleni harcában szövetségben van a városi kispolgársággal is. A kapitalista országokban a munkásosztály mindig szövetségben van a dolgozó parasztsággal, szövetségben van számos kérdésben a parasztság középső rétegeivel, de előfordul, hogy a munkásosztály még a gazdagabb parasztokkal is szövetségbe kerül bizonyos kérdésekben. Arról van tehát szó, hogy a munkásosztály mint társadalmi osztály, amely végső fokon a proletárdikra VÁLASZOL. DARVASI ISTVÁN, AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA AGIT.-PROP. OSZTÁLYÁNAK HELYETTES VEZETŐJE túráért, a szocializmusért harcol, harca közben fegyvertársként együttműködik más olyan politikai erőkkel, amelyekkel érdekes bizonyos kérdésben, vagy kérdésekben egy ideig, hosszabb ideig tartósan vagy véglegesen egybeesnek. Az érdekek egybeesése egy vagy több kérdésben hozza létre a politikai együttműködést a társadalmi osztályok között. A munkásosztály szinte sohasem harcol egyedül, mert szinte sohasem egyedül csak saját érdekéért harcol. Másfelől: a munkásosztály harci céljainak elérésében, ideértve magát a szocializmust is, más dolgozó osztályok is érdekeltek. A munkásosztály teljesen egységes társadalmi osztály, s ebben is különbözik minden más társadalmi osztálytól. A munkásosztály minden tagjának teljesen egyforma a termelőeszközökhöz való viszonya. Olyan egységes osztály tehát, amelyet belülről nem osztanak meg osztályellentétek. Egyetlen olyan párt van, amely valóban a munkásosztály érdekeit képviseli egészen a kommunizmusig: a kommunista párt, a marxista— leninista párt. E pártnak tudományos világnézete van: a marxizmus—leninizmus. Segítségével világosan látjuk a társadalom fejlődésének törvényeit, és amikor más politikai erőkkel szövetségbe lépünk, pontosan tudjuk, hogy miért, milyen célokból lépünk szövetségre. A munkásosztály — amely társadalmunk vezető osztálya — számban erőteljesen megnőtt, politikailag óriásit fejlődött a felszabadulás óta. A társadalomban elfoglalt helyzete azonban struktúra szempontjából a hatalom átvétele óta nem változott; amióta Magyarországon proletárdiktatúra van, a munkásosztály az ország vezető osztálya volt és ma is az. ■ A munkásosztály és a társadalom más osztályai közötti szövetséget az érdekek részbeni vagy egészbeni, átmeneti vagy végleges egybeesése hozza létre. Végleges szövetség társadalmi osztályok között akkor jön létre, vagy olyan társadalmi osztályok között jöhet létre, amelyeknek érdekei véglegesen és minden fő kérdésben egybeesnek. Hogyan alakul a munkások és a parasztok szövetsége? A felszabadulás után földet osztottunk, földbirtokreformot hajtottunk végre. Kivel voltunk szövetségben a földreform idején? A paraszti proletársággal, amelynek földet adtunk, tehát érdeke volt a munk A munkásság , a legegységesebb társadalmi osztály. Az Ifjú Kommunista szerkesztő bizottsága és a KISZ Miskolc városi bizottsága augusztus végén kérdezz—felelek estet rendezett a miskolci Bartók Béla Művelődési Házban. A Lenin Kohászati Művekből, az ózdi Kohászati Üzemekből, a Nehézszerszámgépgyárból, a Könnyűszerszámgyárból, valamint más Borsod megyei üzemekből mintegy 500 ifjúmunkás, KISZ-vezető jött el, hogy meghallgassa Darvasi István elvtársat, aki a fiatalok által feltett kérdésekre válaszolt. A kérdezz-felelek estet eredetileg a Magyar Szocialista Munkáspárt szövetségi politikájának ismertetése céljából rendeztük meg. Mégis, a beérkezett 175 kérdés nemcsak a párt szövetségi politikájával volt kapcsolatos. Igen sokan érdeklődtek a leszerelési tárgyalások, a német kérdés, az ötéves terv, a termelőszövetkezeti mozgalom, az MSZMP kongresszusi irányelvei, valamint más fontos bel- és külpolitikai kérdések iránt, ami a fiatalok növekvő politikai érdeklődését bizonyítja. Az alábbiakban Darvasi István elvtársnak, az MSZMP szövetségi politikájával kapcsolatos kérdésekre adott válaszait ismertetjük. Mit értünk a párt szövetségi politikáján ? Amikor szövetségi politikáról beszélünk, akkor ezen általában a marxista-leninista párt vezette munkásosztálynak a társadalom többi osztályaihoz való viszonyát értjük. Azt a viszonyt, amelyben a munkásosztály más osztályokkal van, illetve azt, amikor a munkásosztály más társadalmi osztályokkal vagy erőkkel aktív együttműködési politikát folytat, szövetségi politikának nevezzük. Hogyan alakul és mitől függ a szövetségi politika? IFJÚ KOMMUNISTA 5