Ifjú Kommunista, 1965. (9. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Ifjúságunk becsületeseit és lelkesen dolgozik a szocializmusért Szemelvények Kádár János elvtársnak a KISZ VI. kongresszusán elmondott beszédéből Kedves elvtársak, kedves elvtársitok! Mindenekelőtt a magam nevében és a Központi Bizottságunkat ezen a kongresszuson képviselő valamennyi elvtárs nevében őszintén írlag köszönöm azt a szíves fogadtatást, amelyben a kongresszus bennünket részesített. Szeretnék eleget tenni legfontosabb megbízatásomnak: a kongreszszus valamennyi küldöttének, résztvevőjének és külföldi vendégének, a Kommunista Ifjúsági Szövetség valamennyi tagjának, az úttörők egymilliós táborának átadom a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szeretetteljes, elvtársi, forró üdvözletét, szívből jövő legjobb kívánságait. (Hosszantartó taps.) Jó munkát kívánok a kongresszusnak és sikert az itt hozott határozatok végrehajtásában. (Taps.) Nekünk, akik megbízást kaptunk arra, hogy eljöjjünk ide, nagyon jó itt önök között lenni. Meghallgattam a kongresszus elnöki megnyitóját, a központi bizottság beszámolóját, egynéhány felszólalót. Az első néhány óra alatt az az érzésem támadt, hogy ifjúságunk érti a mi politikánkat, megtanult kommunista módon dolgozni, egyszóval itt van a váltás. (Nagy taps.) Ez jó dolog, s ezért jól érezzük itt magunkat. Azt is megmondhatom, hogy nehéz meghatottság nélkül itt lenni a fiatalok között. Önök tudják, hogy a pártban ma egy olyan nemzedék viseli a fő terhet, amelynek a gyermekkora és ifjúsága is a Horthyrendszer idejére esett. Ennek a nemzedéknek a gyermekkorát elrabolta a kapitalizmus, ifjúságát felemésztette a harc a kegyetlen tőkés rendszer, a fasizmus ellen. Nehéz gyermekkor, nehéz ifjúság volt. De ma azt mondhatjuk, megérte és hálásak vagyunk a sorsnak, hogy azért harcolhattunk, amit ma itt látunk és hallunk. (Nagy taps.) Politikánk nem változik Kedves elvtársak! Engedelmükkel szólni kívánok pártunk, munkásosztályunk, népünk harcának néhány kérdéséről. Ismert dolgokról kívánok szólni, de mégis szükségesnek érzem, mert a közelmúltban éltünk át egy olyan periódust, amikor bizonyos nemzetközi események következtében sokak számára kérdésessé vált, hogyan alakul politikánk a továbbiakban. Mondom: sokak számára, de nem mindenki számára. Azok számára, akik igazán benne élnek a párt harcában — és meggyőződésem szerint azon fiatalok számára is, akik aktívan kiveszik részüket a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájából, vagy részesei annak a sokirányú, eleven társadalmi tevékenységnek és harcnak, amit a szocializmus érdekében és javára ma végeznek — nem lehet kétséges, hogy politikánk nem változik. Mi úgy tartjuk, hogy politikánk,egész tevékenységünk minden lényeges kérdését — az ideológiai kérdésektől kezdve a politikai és gazdasági kérdésekig, a munkamódszerekig — az egész párttagsággal, a párttal együtt harcoló tömegekkel, így az ifjúsággal is kellő alapossággal és mélységben tisztáztuk, megvitattuk, s a mi álláspontunk világos és megingathatatlan. Mi a marxizmus—leninizmus eszméi által vezérelve, a kommunista politika megalkuvást nem ismerő elveit követve és kommunista, vagyis emberi módon dolgozva harcolunk célunkért a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Ez nem egy, nem öt, nem is